Bővülő távmunkapiac

Magyarországon is lendületet vesz a távmunka. A távmunkaprogramokban gondolkodó munkaadók november 1. és december 15. között adhatják be pályázataikat a támogatások elnyerésére. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium olyan munkaadókat támogat, akik vállalják: új távmunkahelyet hoznak létre, s ezt két évig fenntartják. Az Európai Unióban az évtized végéig megháromszorozódhat a távmunkában dolgozók száma.

A távmunkahelyek létesítéséhez támogatást kérhetnek jogi személyek - vállalkozások, nonprofit szervezetek, központi és önkormányzati költségvetési intézmények -, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. Létrehozandó munkahelyenként 500 ezer forint nyerhető el számítógép, számítástechnikai eszköz, szoftver beszerzésére, az internethasználat támogatására. Ez a hozzájárulás egy évre szól, s a munkaadóknak vállalniuk kell, hogy a távmunkahelyet két évig fenntartják, ezt követően a támogatással megvásárolt eszközök a tulajdonukba kerülnek. Ha a munkahelyet két éven belül megszünteti a munkaadó, akkor a támogatást vissza kell fizetnie.

Emellett a munkaadók elnyerhetnek a munkahelyen foglalkoztatott személyek javadalmazásához fél éven át 50 ezer forintot és annak járulékait. Ugyancsak a támogatás része lehet foglalkoztatottanként 60 ezer forint képzési hozzájárulás.

A pályázat kiírói ezer távmunkahely létesítésével számolnak, s ennek megfelelően 500-500 millió forintos keretet irányoztak elő. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek, a romák, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők, a hátrányos helyzetű térségben élők.

Ma Európában nagyjából 10 millióra tehető azoknak a száma, akik távmunkában dolgoznak, azaz számítógépes hálózaton keresztül, többnyire otthonukban, a munkahelytől távol végzik el a feladatokat, vagy változó helyszínekről dolgoznak. Számítások szerint az évtized végére 27 millióan végeznek majd távmunkát az Európai Unióban a 2000. évi kilencmillióval szemben, s a legnagyobb növekedés a változó helyszínekről dolgozók csoportjában várható. Ez egyszersmind jelzi, hogy ez a kategória az e-munka legkívánatosabb formája, ez tetszik a munkavállalóknak és a vállalatoknak a legjobban. A munkavállalónak egyfajta biztonságot nyújt az állandó munkaszerződés révén, ugyanakkor nem kell attól tartania, hogy társadalmilag teljesen elszigetelődik, s nem annyira gyatrák az előmeneteli lehetőségei sem, mint általában a távmunka esetén ez lenni szokott. A munkáltatónak pedig azért előnyös ez az alkalmazási forma, mert rugalmas munkavégzést tesz lehetővé a számára, jelentősen javul a munka hatékonysága, s még az alkalmazottak lojalitását is kivívhatja.

Az európai vállalatok több mint 40 százalékára jellemző, hogy valamilyen üzleti szolgáltatást egy távolabbi irodához kötött e-munka keretében végeztet el. Ez egyben azt is mutatja, hogy az irodához kötődő e-munkát sokkal inkább előnyben részesítik a vállalatvezetők, mint a telemunka egyéni formáját. A kihelyezett üzleti szolgáltatások közül az első helyen áll a könyvelés, ezt követi a különböző menedzsmentfeladatok (tréning, személyzeti munka) ellátása, majd a szoftverfejlesztés, szerkesztés, kreatív, alkotómunka, adatkezelés, gépelés, értékesítés.

Mindamellett számos - elsősorban munkajogi kérdést - kell még tisztázni ahhoz, hogy a távmunka tényleg bevonuljon a "munka világába". E tekintetben mérföldkő az a keretegyezmény, amit nemrégiben kötött az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és három munkáltatói és szakmai szervezet - az UNICE, a CEEP és az UEAPME. Ebben szabályozzák a távmunkások jogait és munkafeltételeit. A keretegyezmény kimondja, hogy az otthon dolgozó alkalmazottaknak ugyanaz a munkaügyi védelem jár, mint a munkahelyen dolgozóknak, és hét külön területen részletezi a távmunkában dolgozók különleges helyzetét. Megállapítja például, hogy a távmunkát végzők sajátos helyzete miatt valószínűleg kiegészítéseket kell beiktatni a kollektív szerződésekbe. A mostani megállapodást a következő három év során kezdik fokozatosan alkalmazni, és négy év múlva készül el az első jelentés végrehajtásáról.

Magyarországon a munkavállalóknak mindössze egy-két százaléka dolgozik távmunka keretében, nálunk egyelőre a vállalatvezetők vonakodnak bevezetni a távmunkát, olyanok már lennének szép számmal, akik szívesen dolgoznának otthonukban.

Elsősorban szemléletváltozásra van szükség, hiszen a magyar vezetők szeretik szem előtt tudni munkatársaikat, mert úgy gondolják, hogy így jobban irányíthatók, ellenőrizhetők. Arra kell a vezetők figyelmét felhívni, hogy a távmunka során nincs szükség közvetlen irányításra, ellenőrzésre, a hangsúlyt a feladatok pontos megfogalmazására, a pontos teljesítésre, illetve a teljesítmények értékelésére kell helyezni.

Persze a szemléletváltozás még nem elég, nagyon is kézzelfogható, alapos számításokra van szükség ahhoz, hogy egy vállalatvezető számára kiderüljön: érdemes-e távmunkát igénybe vennie. Nyugaton ez már teljesen egyértelmű, mert ott az irodabérleti díjak messze meghaladják a kommunikációs költségeket, míg Magyarországon ezek a kiadások nagyjából egyensúlyban vannak. (KK)