Konszolidáció után a Matsushita

>> Cége az elmúlt hónapokban komoly létszámleépítéssel és átszervezéssel járó konszolidáción ment keresztül, hogy a veszteségbe forduló üzleti tevékenységét ismét a nyereségzónába terelje. Az átalakulás utáni portfólió azonban még mindig szerteágazónak látszik, a társaság nagyon sok területen az elektronikai részegységektől a szórakoztatóelektronikán és a háztartási készülékeken át a mobilgyártásig nagyon sok termékkel van jelen. Közülük ténylegesen mi lesz a jövő fő üzletága?

- A Matsushitát évtizedek óta mint az elektronikai eszközök nagyon széles választékát nyújtó fejlesztő-gyártó céget ismerik. A rólunk alkotott képet a jövőben sem kívánjuk megváltoztatni. Más módszereket kerestünk a hatékonyság növelésére. Azt nem a termékkínálat szűkítésében, nem az üzletágak felszámolásában, hanem a termelési folyamatok átszervezésében véltük megtalálni. A Matsushitánál évtizedek óta követett gyakorlat szerint eddig minden termékfajtát külön részlegben gyártottunk, az új stratégia viszont közös ernyő alá hozza termelési szempontból is az egy családba tartozó termékeket. Eszerint állítottuk fel az üzleti szervezeteket is. A változtatásokat október elsejétől léptettük életbe.

>> Vagyis a cég a jövőben is egyaránt benn kíván maradni a szórakoztatóelektronikai és a háztartási berendezések piacán éppúgy, mint mondjuk a mobilkészülék-gyártásban? Ezeken a területeken külön-külön egyprofilú megacégek versenyeznek, mind a technológiai újdonságok területén, mind a tömeggyártásban...

- Mai számításaink szerint egyikről sem kell kivonulnunk, sőt célkitűzésünk, hogy az adott területeken rövid időn belül a piac első vagy második legnagyobb szereplőjévé váljunk. Egyedül az irodatechnikai piac, ahol megelégszünk a harmadik hellyel. Ha mégis kiderül, hogy elvárásaink nem igazolódnak, elgondolkodunk a változtatáson, de ennek szükségét, hangsúlyozom, ma még nem érezzük.

>> Úgy tűnik, a cég egyelőre nem kívánja követni az iparág másik jellegzetes irányvonalát, hogy a fejlesztés saját kézben tartása mellett a termelést vállalaton kívülre szerződéses gyártók kezébe adja. Mi ennek az oka?

- A Matsushitának évtizedes előnye van a minőségi termékgyártásban. Nem hiszünk abban, hogy más jobban tudná ezt helyettünk csinálni, legalábbis ami a saját termékeinket illeti. A költséghatékonyságot természetesen mi is szem előtt tartjuk, ezt igazolják majd a termelésben már említett átszervezések. Törekszünk arra is, hogy gyárakat létesítsünk olyan nagy piacokon, mint Kína, ahol az alacsony bérek sokat nyomnak a latban e téren. A távol-keleti országban jelenleg 42 üzemünk van. Termelésünk nagyon nagy része koncentrálódik ide.

>> Milyen várakozásai vannak a kelet-európai piaccal kapcsolatban?

- Nagyon komolyak, főleg ami az audiovizuális termékek piacát illeti. Az idesorolható készülékek Nyugat-Európában már nagyon széles körben elterjedtek, Kelet-Közép-Európában még nagy felfutásra van lehetőség. Az idén e téren Magyarország van a cég marketingjének középpontjában.

>> Az értékesítési lehetőségeket tekintve mennyiben tér el a nyugati és a régiós piac?

- Nem sokban, legfeljebb az elterjedtség mértékében. Ezen a piacon a bővülés nem egyenletes, nagy kilengésekkel változik országról országra, de az általános trend megegyezik a fejlettebb piacokon tapasztaltakkal.

>> Az anyavállalat jelentős zöldmezős beruházásokat hajtott végre az elmúlt években Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban. Magyarország iránt befektetési szempontból mindeddig szerény volt a cég érdeklődése. Mivel magyarázható a velünk szembeni tartózkodóbb viszony?

- Magyarországon valóban nincs saját üzemünk, de 1994 óta szerződéses kapcsolatban állunk a székesfehérvári Videotonnal. Hozzáteszem, ez a kapcsolat akkoriban az én döntésem alapján született.

>> A jövőben tervez-e egyéb befektetést Magyarországgal kapcsolatban a Matsushita, ha nem is a termelésben, hanem az ország központi fekvését tekintve egyre fontosabbá váló logisztikában?

- Konkrét tervek nincsenek. Ami a logisztikát illeti, a régióbeli tevékenységet a térségért felelős bécsi központunk hangolja össze. Munkájukkal meg vagyunk elégedve. Ez azonban nem zárja ki, hogy folyamatosan vizsgáljuk az újabb lehetőségeket.

>> A cég számára a régión belül mi lenne most a fő vonzerő? Az olcsó bérek, az adókedvezmény vagy valami egészen más?

- A beruházásösztönzők nem annyira számítanak. Az olcsóbb munkabérek talán már inkább. Van azonban egy teljesen más szempont, a márkaismertség növelése. Tudjuk, hogy sokat jelentett a magyarországi autópiac márkapreferenciáinak kialakulásában az a tény, hogy például az Opel több modellt is itt gyártott.

>> Ugyanez a helyzet a szórakoztatóelektronikában jelen lévő holland versenytársukkal, a Philipsszel, amelynek széles gyártóbázisa van Magyarországon, s piaci pozíciója számos elektronikai terméknél igen erős...

- Igen, tisztában vagyok vele.

>> Milyen gyorsan fejlődhet a következő években a piac a digitális eszközök irányába?

- Ez már sokkal inkább a jelen, mint a jövő. Vegyük például a videokamerákat, egy felmérés szerint a magyar piacon a digitalizáltság foka ennél a terméknél eléri a 70 százalékot. Igaz, az elterjedtség mértéke még viszonylag alacsony, de ennek növelése hozhat számunkra üzletet. A digitalizáltság számos más területen is általánossá vált, beleértve az irodatechnikai eszközöket is.

>> Kell-e másfajta marketing e termékek értékesítéséhez?

- Nem hiszem, ugyanis a vevőt nem önmagában az érdekli, hogy egy termék analóg vagy digitális, hanem hogy számára mennyire könnyíti meg az eszköz a használatot, mennyivel tud többet, mint az elődök, van-e hozzá jó szerviz. Az, hogy emögött netán digitális technika áll, csak nagyon kevesek számára fontos.

>> Magyarország, mint tudja, az EU-tagjelöltek egyike. Milyen változásokat vár az itteni piactól a csatlakozás után?

- A versenyhelyzet változatlanul felfokozott marad. Ami reményeink szerint változhat, az a bürokrácia mértéke. A vámolással kapcsolatos jelenlegi eljárási előírások, finoman fogalmazva, nem teszik könnyebbé számunkra a helyzetet. Az értékesítési csatornákban sem várunk túl nagy változásokat, hiszen a térségen belül Magyarországon vannak jelen a legnagyobb számban a multinacionális kereskedelmi hálózatok.