Nők a fejlődők internetvilágában

Mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban a nőket elsősorban az alacsonyabb képesítést megkövetelő it-munkakörökben foglalkoztatják, csak keveseknek "adatik meg" a kvalifikáltabb munka, pedig elméletben ugyanolyan oktatásban részesülnek, mint a férfiak - állapítja meg az UNCTAD minap közzétett jelentése. Igen kevés az olyan nő, aki az it területén kreatív munkát végez, mint amilyen az internettartalom-szolgáltatás, webtervezés, szoftverprogramozás. Az Egyesült Államokban például, ahol az internethasználók fele nő, az adatbevitelt végzőkön belül súlyuk 85 százalék, ugyanakkor kisebbségben vannak a közép- és felső szintű nő menedzserek. A különbség a fejlődő országokban még nagyobb; miként már a női internethasználók aránya is kisebb: Latin-Amerikában például 38, Ázsiában 22, a Közel-Keleten 6 százalékos a súlyuk.

Az UNCTAD jelentése szerint bebizonyosodott: a "gyengébb nem" képviselői jobban teljesítenek a férfiaknál ugyanolyan tudományos, technológiai, számítástechnikai és internetképzéssel. Emellett a bővülő telefon- és internetlehetőségek kollektív kiaknázása is segíthet a nőknek leküzdeni a nemek (és országok) között egyelőre növekvő különbségeket. Ez pedig egyben hatékonyabbá teheti a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által nemes egyszerűséggel csak kiber szexista diszkriminációnak titulált helyzet elleni küzdelmet.

A fejlődő világban az önfoglalkoztató nők (mikrovállalkozást vivők vagy csak otthonról dolgozók) közül egyre többen próbálkoznak az e-kereskedelemmel, azzal, hogy az internet adta lehetőségeket kihasználva jussanak bevételhez úgy, hogy - az idő- és költségmegtakarítás mellett - zökkenőmentesen el tudják látni a háziaszszony-anya szerepből adódó feladatokat. Számukra egyre táguló lehetőségeket kínál a "business-to-consumer" és a kiskereskedelmi szektor. Ezek a vállalkozások ugyanis számtalan előnnyel járnak: alacsony a tőkeigényük, nem kell a munka végzéséhez magas képzettség. Minden kontinensen találtak az UNCTAD-jelentés készítői sok-sok példát ilyen vállalkozásra. Indiában például egy IndiaShop nevű e-piactér kiiktatta a szárik eladásának folyamatából a közvetítőket; Peruban az egész országot mára átszövő hálózat, a Tortasperu sütemények sütésével és internetes értékesítésével úgy biztosít munka- és kereseti lehetőségeket a nőknek, hogy közben az ország számára oly szükséges devizát is kitermel. De a legelmaradottabb országokban is működnek már ilyen "női" internetes vállalkozások: Etiópiában például a világhálón értékesítik a bedolgozó nők által készített hagyományos ruhákat, élelmiszereket és fűszereket. Országhatárokon átnyúló vállalkozásra is akad példa a fejlődő világban: Egyiptom, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia női kézműveseinek portékáját az Elsouk nevű internetes bolton keresztül forgalmazzák. Ezek a lehetőségek főként Ázsiában jelentősek, ahol a kis- és középvállalkozások 35 százalékát nők irányítják, s ahol olyan munkalehetőségek kínálkoznak ma már, mint a korábban a vállalatokon belül végzett feladatok kihelyezése (outsourcing). Persze az internetes szolgáltatások a piac néhány szegmensére korlátozódnak, s nagyban függnek az adott ország infrastruktúrájának fejlettségétől, kereskedelmi erejétől is. Ugyanakkor nem egy példa van arra - így a világ egyik legszegényebb országában, Bangladesben is -, hogy a nők, az infrastruktúra elmaradottságát kihasználva, a mobiltelefóniára alapozzák a vállalkozást, például "köztéri telefonszolgáltatást" adnak el üzletükben vagy a piacon mobilkészülékek segítségével.

Tágítja a lehetőségeket - állapítja meg a jelentés - az e-kereskedelem "business-to business" szegmense. A digitalizált online adatátvitelt egyre több fejlett és fejlődő országbeli cég végezteti távoli országban, a hazai ár töredékéért. Ez kiváló alkalmakat kínál a fejlődő országbeli nők számára.

A nők vállalkozó kedvének fényében nem véletlen, hogy néhány ázsiai és latin-amerikai országban a szoftverszolgáltatások ágazatában a professzionális állások több mint 20 százalékát nők töltik be. A jövő még jobban alakulhat számukra, hiszen az előrejelzések szerint az it-alapú szolgáltatások iránti kereslet ugrásszerűen fog nőni a jövőben.

Ezzel egy időben a távmunka válik az it területén is a feladatkihelyezés egyik legnépszerűbb formájává. A világ minden tájára jellemző, hogy a fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező nők az úgynevezett híváskezelő központokban, az idősebb, szakmával rendelkezők inkább otthonról végzik a munkát.

A kép persze korántsem ilyen fényes, hiszen számos tényező gátolja az e-kereskedelem elnőiesedését. Az infrastruktúra és a képzés, valamint a tőke hiánya mellett akadályt jelentenek a különféle társadalmi és kulturális tényezők, s az idegen (pontosabban az angol) nyelv ismeretének hiánya. A mérleg másik serpenyőjében találhatók azok az elemek, amelyek alapján a női e-business további, komoly terjedésére lehet számítani.