Régiócentrummá növünk

Számos világcég jelentette be az elmúlt években, hogy regionális központját, kelet-közép-európai tevékenységének irányítását Magyarországra, illetve Budapestre telepíti. Mindez hatalmas lehetőséget vázol az ország számára, hiszen a globalizáció és az európai integráció folyamatai közepette az ilyen központok egyre nagyobb súlyt kaphatnak, egyre több tevékenységet képesek egy helyre öszszevonni. Különösképpen igaz ez az informatikai, elektronikai és távközlési alapokon álló tevékenységekre. Állandó kérdés ugyanakkor, hogy milyen tényezők képesek rábírni a termelőket és szolgáltatókat, hogy itt keressenek telephelyet központjuknak, illetve milyen elemek képesek folyamatosan fönntartani a motivációt. A vonzerő alapvetően infrastrukturális és tartalmi elemekre bontható.

Az infrastruktúra, a hatékony hálózatok kiépítettsége lényegbevágó különösképpen egy olyan ország esetében, amelyet földrajzi adottságai központi szerepre predesztinálnak. Ha ugyanis nincs Magyarországnak tengeri kikötője, vagy szűkölködik más erőforrásokban, a megfelelő infrastruktúra révén akár külhoni forrásokat is sajátjaként lehet képes használni. A tartalmi elemek pedig a gazdaságbarát klíma tényezőit, a hatékony állami ügyintézést, a vállalkozássegítő szabályozást, az adók és közterhek megfelelő szinten tartását, a képzési és támogatási mechanizmusok segítőerejét jelentik.

E fenti tényezők tekintetében vizsgázott jól Magyarország számos nemzetközi nagyvállalat, így például az EDS, a Philips, a General Electric, a Siemens, a T-Systems vagy az Alcoa szemében.

Az informatikai és ügyviteli tevékenységek kiszervezésével foglalkozó amerikai EDS Európában 12 központtal működik, ebből három nevezhető tényleges regionális centrumnak: a belga, a brit és a magyar egység ugyanis térben és kompetenciában is képes lefedni a kontinenst. Az itteni 550 fős és 20 millió dolláros árbevételt elérő EDS-központ angol, német, lengyel, cseh, szlovák és török nyelven nyújt szolgáltatásokat, a megbízók között pedig megtalálható például a General Motors, az Ericsson és a Matáv. A társaság elégedettségére enged következtetni, hogy létszámát jövőre újabb 140 fővel tervezi emelni.

Magyarország régiós vonzerejével a Philips is egyetért, ezt igazolja a hazai vállalati és exportőri listán árbevétel tekintetében elfoglalt harmadik helye. Ők azonban térségi fejlesztési központjuk helyszínéül Győrt választották. A főként szórakoztatóelektronikai termékek gyártásával foglalkozó, 18 tagvállalatot számláló magyarországi Philips-csoport 60 fős technológiai kutatóközpontjának (CFT) további fontos feladata lesz, hogy a régió gyártóegységei számára az alvállalkozói és beszállítói hálózatot továbbfejlessze.

Fontos döntést hozott az idén a General Electric (GE) is: 15 milliárd forintos beruházás által Magyarországra telepíti regionális szolgáltató központját. A lépés közvetlen és közvetett gazdasági hasznait számba véve a kormány a költségek 10 százalékára ígért állami támogatást a kifejezetten ilyen céllal létrehozott Smart Hungary (Okos Magyarország) program keretében. A fejlesztés által információtechnológiai és egyéb intellektuális szolgáltatások kerülnek Budapestre, az ügyfelek pedig a GE európai leányvállalataiból kerülnek ki. A tervek szerint a foglalkoztatottak száma jövő év végére eléri az ötszáz főt.

A Deutsche Telekom befektetési célpont mellett szintén látott innovációs potenciált a magyar piacon. Így két leányvállalatának ez irányú tevékenységét egyesítő regionális központot hozott létre. A német mamutvállalat 11 milliárd eurós informatikai üzletága, az amúgy legnagyobb európai rendszerháznak számító T-Systems 80 és a Matáv 20 százalékos részesedése mellett létrejövő úgynevezett kompetencia-központ a regionális gazdasági fejlesztés érdekében innovatív megoldások kutatásával és fejlesztésével foglalkozik.

A magyar térség adottságaira Ázsiából is többen felfigyeltek. Dél-Korea kormányszintű látogatással nyilvánította ki, hogy Magyarországot a jövőben kelet-közép-európai jelenléte központjának tekinti. Ezt fejezi ki az immáron több magyar gyárral rendelkező Samsung és a nekik beszállító Dai Dog és Young Shin vállalat jelenléte, vagy akár a hazai rivális LG elektronikai termékeinek sikere is.

A Smack gyorsélelmiszert gyártó, szintén koreai kézben lévő Hanwha Food magyar gyárból kiinduló európai piacokat ellátó exportja szintén a regionális központú szemléletről tanúskodik.

A kelet-közép-európai centrummal működő nagyvállalatok preferenciáit igyekezett megismerni a Bankcraft Kft. 80 nemzetközi vállalatot érintő tanulmánya. Közülük 44 választotta Budapestet regionális központnak. Döntésüket az Európai Unió közelsége, az információs és távközlési infrastruktúra viszonylagos fejlettsége, a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából kedvező adórendszer, a képzett és olcsó munkaerő, valamint a fejlett, szolgáltatásokon alapuló gazdaság jelentette a fő vonzerőt. Többnyire kutatási és fejlesztési, vállalati információs, számviteli, marketing-, illetve logisztikai-elosztási tevékenységeik regionális koordinációját irányítják Budapestről.

A döntéshozók szerint a stabil politikai és gazdasági berendezkedés biztos alapot teremt ugyan a fejlődéshez, a központi és a helyi kormányzatok össze nem hangolt működése azonban gyakran okoz nehézséget az üzleti szféra számára. Kedvező tapasztalatuk ugyanakkor, hogy a jogalkotási folyamat során jellemzően kikérik az érintett szektorok meghatározó képviselőinek véleményét, kívánatosnak tartanák viszont, hogy a jövőben a folyamat még korábbi szakaszában bekapcsolódhassanak.

A multik úgy nyilatkoztak, hogy a korrupció Magyarországon még mindig kisebb mértékű, mint a környező országokban, a főváros helyzete pedig kedvezőbb a vidékénél. Meglátásuk szerint azonban a korrupció bizonyos mértékig az igazságszolgáltatásra is kiterjed, ennek kiküszöbölése érdekében is kívánatos lenne tehát a peres eljárások felgyorsítása, időtartamuk lerövidítése. Általános vélekedésük szerint Ausztriát leszámítva Közép-Európában hazánknak van a leginkább kiépített jogi és pénzügyi infrastruktúrája.

Hetven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a telephely-kiválasztásnál az itteni viszonylagosan kedvező adópolitika játszott döntő szerepet, mindamellett sürgetik a további csökkentést.

Kihívásnak tekinthető Magyarország számára az uniós csatlakozás, a megváltozó belső piaci körülmények között az ország vonzerejének megőrzése, a kínálkozó közösségi források megszerzése és hatékony felhasználása. A világcégek egyöntetű vélekedése szerint a regionális központi szerep biztosításához további infrastrukturális beruházásokra, elsősorban az úthálózat és a légi forgalom fejlesztésére van szükség, de alapvető reformra szorul szerintük Budapest közlekedése is. Javaslatot tettek a Bankcraft-féle tanulmány keretében továbbá arra is, hogy a térség indítson agresszív nemzetközi kampányt, amely elsősorban Budapest kedvező nemzetközi üzleti klímáját, elsőrangú földrajzi fekvését, valamint munkaerejének magas képzettségét hangsúlyozzák.

Vannak ugyanis olyan mutatók, amelyek jól megragadhatók, szimbolikusak és sokat elárulnak Magyarország előnyéről. Példaként említhetők a szállodai díjszabások, amelyek markánsan kedvezőbbek a bécsi, prágai vagy varsói árszínvonalhoz képest, jóllehet a szolgáltatások azonos szintet képviselnek. Ezt a helyzetet látszik stabilizálni a fővárosban zajló nagyszámú szállodafejlesztés is. További kedvező mutató lehet a termelékenység és a bérek hányadosa. Itt azonban a bérek javulása által az utóbbi időben elveszni látszik a rivális térségbeli országokkal szemben a korábbiakban elért előny. A megoldást kétségtelenül a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások idetelepülése jelentheti, nagyobb jövedelmek ugyanis csak nagyobb termelékenység alapján fizethetők. A korábban említett társaságok tevékenysége jó jelként értékelhető, szolgáltatásaik és termékeik magas képzettségű alkalmazottakra építenek.

E filozófiát tette magáévá az amerikai Flextronics elektronikai szerződéses gyártó is. A számtalan világmárka megbízásából a tervezést, gyártást és disztribúciót is bonyolító, a világpiacon vezető társaság számos mutató tekintetében Magyarországot kitüntetett pontként kezeli. Árbevétel, export és foglalkoztatotti létszám tekintetében egyaránt a legnagyobbak közé számító vállalat vezetése azonban saját bevallása szerint nem gondolkozik regionális központokban. Tevékenységüket teljes mértékben a globalitás elvének megfelelően szervezik, így az adott vevői igényeknek megfelelően veszik igénybe a különböző helyszíneken kínálkozó kapacitásaikat. A munkatársak, a termékek és szolgáltatások allokációja mindig az amúgy igen gyorsan változó piaci igényeket igyekszik követni.

A regionális központok számbavételekor egy további tényezőt is érdemes figyelembe venni: a magyar vállalatok régióbeli terjeszkedését. E téren szerzett tapasztalatokat a Megatrend Rt. is, várakozásuk szerint két éven belül a külpiaci érdekeltségeiktől befolyó bevétel már 50 százalékos részarányt fog képviselni a forgalomban. Bevétel alatt pedig nem a leányvállalatok teljes forgalmát, hanem a tőlük érkező licencdíjakat értik. TipoHolding SA néven már működik romániai egységük, de ukrán és szerb kirendeltségekről is született megállapodás. Az elmúlt évet 1,5 milliárd forintos bevétellel záró cégnek az idén már több száz ezer dolláros külföldi megrendelésállománya van.

Magyarország helyzeti előnye tehát, hogy mediátorként működjön közre a nyugati tőke keleti terjeszkedésében, kapcsolataiért, tapasztalataiért és szakismereteiért nyereségrészesedésre téve szert. A korábban már említett GE is jelentős szerepet szán magyar egységének a keleti piacokon, tájékoztatása szerint a legjelentősebbnek számító orosz térségben elsősorban az orvostechnológia témakörében kívánnak magyar partnereket bevonni.