Linux az irodákban is

Mérföldkőhöz érkezett a szabadforrású - és alap-összeállításában ingyenes - Linux operációs rendszer és felhasználói környezet fejlődése. Az eddig jobbára csak a hálózati kiszolgálókon - rutinfeladatok ellátására - használt szoftvernek közeli áttörést jósolnak az asztali, ügyviteli alkalmazások körében. A változást nagyobbrészt a várható megtakarításokhoz fűződő számítások hajtják előre, sokfelé azonban az új műszaki kultúrát önmagáért tolják előtérbe, akkor is, ha annak használatba vétele időnként döccenőkkel jár.

A Linux történetében szemlátomást véget ért az az időszak, amikor megszállott informatikusok és lelkes amatőrök folytattak harcos propagandát azon jelszó jegyében, hogy "legyen a szoftver szabad". Ma a profit súlyos kényszerének kitett vállalatok vagy a csökkenő költségvetési keretek szorításában tevékenykedő intézmények végeznek számításokat az átállás célszerűségéről, és a csak kereskedelmi szempontú mérlegelések végeredménye is gyakorta az, hogy a lehetséges mértékben váltani kell a kereskedelmi szoftverről. A nyílt forrású termékek előre jelzett, gyors felfutásról néhány napja a Financial Times tett közzé egy hosszabb írást, amelynek címében sokat sejtetően kérdezte, hogy "meg tudja-e fosztani trónjától a Linux a szoftverkirályt".

A brit lap szerint a Microsoft központjában riadalmat okozott, amikor a 7500 fős yorkshire-i rendőrparancsnokság előkészületeket tett Windows Linuxszal való lecserélésére. A cikk szerint döntő változás jele lehet, hogy olyan informatikai nagyvállalatok, mint az IBM, a HP és az Oracle álltak jelentős anyagi és szellemi erőforrásokkal az új platform mögé, és kulcsfontosságú szoftvereket tesznek alkalmassá a rajta való futtatására. Itthon az Index internetes fórum tett közzé röviddel ezelőtt egy jelentést, amely szerint folyik a "linuxos hatalomátvétel" a német közhivatalokban, mégpedig törvényhozási és kormányzati támogatással. Több uniós tagállam hasonló kezdeményezésének lehet a betetőzése, hogy az Európai Bizottság a maga eszközeivel bátorítja a kormányokat a biztosabbnak és olcsóbbnak tartott nyílt forrású platformok bevezetésében.

A Linux operációs rendszer és a hozzá tartozó szabad forrású szoftverkörnyezet itthoni alkalmazhatóságáról a SuSE Linux AG magyarországi irodájának vezetője elmondta, hogy a benne lévő irodai alkalmazások fejlesztése óriási lépésekkel haladt előre, így mind a közigazgatásban, mind a vállalatoknál, mind az otthoni felhasználóknál elkezdődhet az átállás. Szentiványi Gábor megerősítette, hogy a csomagban lévő "Open Office" alkalmas például a Microsoft azonos nevű platformján létrehozott dokumentumok átvételére, illetve ilyen anyagoknak a két platform között való mozgatására. A szakember a két környezet közötti kompatibilitást 90 százalékosnak mondta, ami azt jelenti, hogy csak a különleges alaki kivitelben előállított dokumentumok esetében lehet probléma a két kultúra közötti átjárás. Mint mondta, az "üzembiztos" minősítés helytálló, ha arról van szó, hogy egy felhasználónak valamely - Linux alatti - Open Office környezetből kell dokumentumot a microsoftos környezetbe juttatni vagy onnan fogadni.

Az irodavezető szerint olyan extrém igények kielégítésére is van mód, hogy ne csak dokumentumokat tegyenek át a linuxos környezetbe, hanem kerek egész Microsoft-programot, például a Wordöt is.

Ez úgy történhet, hogy létezik olyan, áthidaló termék (Crossover Office) amelyet a Linux alá kell telepíteni, és amelyen keresztül az eredeti Microsoft-termék változtatás nélkül működtethető. Ebben az esetben azonban rendelkezni kell - a telepítendő példányonként - kifizetett, jogtiszta Microsoft- és Crossover-termékkel, ami azt jelenti, hogy a költségelőny jóval mérsékeltebb lesz egy tiszta, Linux és Open Office kombinációval szemben. Ez utóbbi - tehát a nyílt forrású és szabadon hozzáférhető - szoftverhalmaz, a SuSE Linux 8.1 esetében hétlemezes kiszerelésben áll rendelkezésre, amelyről tetszőleges számú másolat vagy telepítés készíthető, amennyiben a másolás és a terjesztés nem anyagi ellenszolgáltatás fejében történik. A szabad forrás egyébként azt jelenti, hogy hozzáértő szakemberek tetszésük szerint módosíthatják a programok működését vagy a grafikai felületen való megjelenését. Az intézményeknél és vállalatoknál való átállásról Szentiványi Gábor elmondta, hogy szét lehet választani a szervereken és az asztalokon lévő funkciókat, mindkét szegmensben akár gépenként is le lehet cserélni a platformot anélkül, hogy a másik oldalon emiatt zavar támadna.

A nyílt forrású és szabad szoftvernek az itthoni államigazgatásban való terjedését - terjesztését - a Miniszterelnöki Hivatal fogja össze. A folyamat irányításáról a hivatal munkatársa, Szakmáry Ákos elmondta, hogy állami nagybeszerzői feladatkörük keretében tudják előmozdítani az új környezet térhódítását, és ezt meg is teszik. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem egy intésre végrehajtható váltásról van szó, mert részint számottevő eltérés van a kereskedelmi szoftverek, illetve nyílt forrású környezetek funkcióválasztékában és összetételében, részint pedig az átállásnak - főleg a képzési költségek formájában - jelentős anyagi vonzatai vannak. A beszerzések orientálásában a MeH éppen ez utóbbi ponton (tehát az átállást támogató képzésben) tudja befolyását érvényesíteni. Ennek egyik formájaként támogatást nyújtanak a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének, ennél is többet várnak azonban az úgynevezett "irodai munkakörnyezet programtól". Ez utóbbi keretében olyan kísérleti helyeket hoznak létre, ahol az ismert - például Microsoft-alapú - platformoktól eltérő szoftverrel oldják meg a feladatokat. Erre szolgál példaként az Oktatási Minisztérium, ahol az irodai alkalmazásokat a maguk komplexitásában szeretnék a lehető legnagyobb mértékben szabad forrású bázisra átállítani. A váltást várhatóan megkönnyíti, hogy a műszaki egyetemeken és főiskolákon most végeznek azok az évfolyamok, amelyek már "Linuxon nőttek fel".

Az átállás gyakorlati feladatait a MeH munkatársa két csoportra osztotta. Egyik oldalon vannak a szerveralkalmazások, ahol "kifejezetten jól áll" az államigazgatás. Vannak minisztériumok (például a környezetvédelmi), ahol az ilyen kiszolgáló rendszerek maradéktalanul Linux alatt működnek. Más a helyzet az irodai, felhasználói oldalon, ahol az állami intézményekben jelenleg közel 130 ezer terminál működik, beleértve a legkisebb rendőrőrsöt is. Itt - a dolgok időrendi meghatározottsága szerint - először léptek be a kereskedelmi szoftvergyártók, ami azt jelenti, hogy hatalmas tömeget kell megmozgatni egy új platformra való átállás során. A költségvonzatokat illetően irányadónak kell tekinteni, hogy valamely terület "szoftveresítése" során csak a költségek 40 százalékát képviselik a programért kifizetett összegek, a többi az oktatásra, telepítésre, rendszerbe állításra esik. Szakmáry Ákos úgy látja, hogy a váltást leginkább az elérhető szakértői támogatás hiánya fogja viszsza, mert az államigazgatásban sok olyan intézmény van, ahol 1000-1500 terminált is át kell állítani. Véleménye szerint a Microsoft erőssége jelenleg még a szükséges szolgáltatások allokálásában jelentkezik. Azt egyébként a MeH szakembere is megerősítette, hogy van megfelelő átjárás a Linux és Microsoft által kínált irodai alkalmazások között.