A kulcsszó az idén is a mobilizáció

A mobilkommunikációs eszközök folyamatos fejlődésével a vásárlói igények is jelentősen átalakulnak. A "mobilizáció" terjedésével így a készülékgyártók és a marketingszakma is új lehetőségeket és kihívásokat kap - derül ki a CeBIT szakkiállítás újdonságait szemlélve.

A mobil kézi elektronikai berendezések éles párharca figyelhető meg az infokommunikációs újdonságok éves seregszemléjén, a hannoveri CeBIT-en. Jelenleg ugyanis még eldöntetlen, hogy ki nyeri a csatát: a személyes digitális asszisztensek (PDA), vagy az adminisztrációs funkcióval kiegészített mobiltelefonok lesznek-e a fogyasztók körében a kedveltebbek. A két termék két külön gyártói kört képvisel, eltérő technológiai háttérrel - írja a Handelsblatt.

Az előbbi csoportba tartozó éllovas termékek, mint a Tungsten T vagy az iPaq, ma már a kábeles kapcsolaton kívül infraporttal, sőt bluetooth-csatlakozóval is képesek kommunikálni. Ez jellemzően az internetkapcsolatot biztosító mobiltelefonnal, a nagyobb háttérkapacitást jelentő személyi számítógéppel, illetve egyéb perifériákkal való kapcsolatot jelent. A még Newton néven, mintegy tíz évvel ezelőtt megjelenő első kéziszámítógépnek azonban növekvő konkurenciáját jelentik az egyre okosabbá váló mobiltelefonok. Vitathatatlan előnyük ugyanis, hogy az ügyviteli funkciókat a telefonegységgel egy testbe integrálják, így könnyebben kezelhető, kisebb és praktikusabb terméket alkotnak. Hátrányuk kettős: általában kisebb a kijelző, és az akkumulátor élettartama - éppen a kijelző viszonylag hosszú aktív állapota miatt -, jelentősen rövidebb, mint a hagyományos telefonoké. Az eredendően a nagy noteszgépek és a kis zsebtelefonok közé ékelődő kéziszámítógépekből tavaly 12,1 millió darab fogyott a Gartner Group adatai szerint, ami a korábbi évhez képest tízszázalékos viszszaesést mutat. A piacot kémlelő szakértők szerint ez csak részben tudható be az általános világpiaci lanyhulásnak, hiszen a telefongyártók által támasztott konkurencia is egyre erősebb.

A piacvezetőnek számító Palm pozícióit jelenleg azonban semmi sem látszik megingatni. A kaliforniai Milpitasban működő cég piaci részesedése tavaly a Gartner Group számításai szerint elérte a 36,8 százalékot; forgalma ugyan némileg visszaesett, darabszám tekintetében azonban még mindig kétszer annyit adott el, mint versenytársai. A mezőnyben pedig megtalálható a Sony és a Handspring, illetve a Microsofttól licencelt PocketPC operációs rendszerrel működő HP és Siemens is. A kéziszámítógépek sikerét növelheti, hogy az egyik legnagyobb számítógépes hardvergyártónak számító Dell is nemsokára bemutatja saját termékét az európai piacon. Az okos telefon és a kéziszámítógép között hezitáló vásárló kegyeinek nyerése érdekében a hagyományos gyártók pedig új funkciókat igyekeznek bemutatni. A Palm Tungsten T például beépített mikrofonnal újított, a közeljövőben megjelenő Tungsten W pedig már GSM-funkciókat is képes lesz ellátni. A HP által átvett egykori Compaq-sikermodell, az iPaq pedig vezeték nélküli helyi hálózatokban (WLAN) való működőképességgel és biometrikus ujjlenyomat-azonosítóval igyekszik magára felhívni a figyelmet.

Egyes gyártók, látva a két termékcsoport konfliktusát, újszerű középutas termékekkel jelentkeztek. Ezek az "antennás kéziszámítógépek" már SIM-kártyát is tartalmaznak, képernyőjük egy része pedig a mobiltelefon számlapjának megfelelően működik, egy-két gombnyomással azonban WinCE operációs rendszert futtató számítógép-képernyővé alakulnak.

A színes kijelzők és az arra küldhető üzenetek a marketingszakma figyelmét is felkeltették, ami a funkciók tartalommal való megtöltése által jelentősen hozzájárulhat az újdonságok terjedéséhez. A mobilmarketing által ugyanis megvalósulhat a reklám- és értékesítési szakemberek álma: az üzenetek helyben és időben jól irányíthatóak, így a veszteségekből adódó többletköltségek mérsékelhetőek. Mások ugyanezt a lehetőséget a kéretlen SMS-áradat (spamming) rémeként értékelik. Ez idő szerint azonban számos fontos piacon már túl vagyunk az első ilyen kampányon, amely ezen új kapcsolati felület mérsékelt és igen hatékony mivoltáról tanúskodik. Célirányos szöveges üzenetet a jelek szerint ugyanis nemcsak a mobilmániás tinik, hanem a leértékelésekre vadászó vásárlók, sőt a gyors és pontos információt igénylő menedzserek is kaphatnak.

Ezen új marketingeszköz jellemzően ugyanis a hagyományos tévés vagy plakátos kampányok kiegészítő elemeként életképes. Így az SMS csak a visszajelzés eszköze általában, az üzenet a hagyományos csatornákon jelenik meg, és a korábbi válaszkupon-elküldést vagy call-center-felhívást kiváltva léphet be a fogyasztó részéről a telefonos üzenetküldés.

Igazán attraktív marketingeszközzé azonban csak a színes kijelzők és nagy sávszélességű kommunikációra képes készülékek elterjedésével válhatnak a telefonok. Jelenleg azonban még az igen fejlettnek számító és mintegy 59 millió mobilügyfelet számláló német piacon is igen korlátozott, mindössze félmilliós a képi üzenetek fogadására (MMS) alkalmas készülékek száma. Eddig ugyan már hárommillió ilyen üzenetet küldtek Németországban, ez azonban még mindig elenyésző szám a tavaly küldött összesen 24 milliárd SMS-üzenethez képest. A piaci lehetőség tehát óriási, aminek azonban előfeltétele az árak mérséklődése. Addig is akadnak azonban életképes ötletek: a S.Oliver divatruházati társaság 5 euró értékű kódolt SMS-kuponokat küldött célszemélyeinek, akik azt a pénztárnál bemutatva adott feltételek mellett levásárolhatták.

A mobilitás tehát új szemléletet hoz a készülékgyártók, marketingszakemberek és a fogyasztók életébe, átalakítva ezzel az informatika, a média és a fogyasztói társadalom már megszokottá vált kereteit. A folyamat pedig korántsem ért véget, hiszen a jelenlegi globális 18 százalékos mobilelterjedtségi mutató az évtized végére jócskán növekedni fog, a felhasználók száma ugyanis elérheti a kétmilliárd főt - fogalmazott a CeBIT megnyitóján Jorma Ollila, a Nokia elnök-vezérigazgatója. Az e téren a vállalatokkal szembeni elvárások meglátása szerint szintén változnak, egyre inkább kulcstényezővé válik ugyanis a gyors és hatékony innovációs képesség. Ez lehet tudniillik Európa számára a gazdasági talpra állás záloga. Az innovatív cégek ugyanis gyorsabban növekedhetnek, magasabb a termelékenységük, és több munkahelyet is teremtenek versenytársaikhoz képest. E szempontból tehát aggasztó, hogy a kutatás-fejlesztés nagy része már Ázsiába és Amerikába összpontosul - tette hozzá a tavaly árbevételének több mint tizedét, összesen 3 milliárd eurót kutatás-fejlesztésre költő finn cég első embere.