Vírusölés az interneten keresztül

A kutatók az internethez fordultak segítségért napjaink egyik legégetőbb orvosi problémájának megoldása, az atípusos tüdőgyulladást eredményező vírus ellenszerének feltárása érdekében. A betegség gyors terjedése, a halálesetek növekvő száma az általánosan bevett gyakorlattal ellentétben versengés helyett összehangolt, egymás kutatási eredményeiről folyamatos tájékoztatást biztosító kommunikációs rendszer felállítására ösztönözte a világ számos kutatólaborját. Az egységes platformot végül az Egészségügyi Világszervezet, a WHO biztosította, amely több, a kutatási eredmények valós idejű közzétételére alkalmas honlapot tervezett a többek között hongkongi, amerikai, német és francia kutatócsoportok számára. A laborok ezeken keresztül nemcsak eddigi tapasztalataik szöveges öszszegzéseit tehetik közkinccsé egymás közt, de mikroszkopikus és röntgenfelvételeiket, genetikai elemzéseiket is futárszolgálat igénybevétele nélkül, pillanatok alatt továbbíthatják egymásnak. Ezenfelül az orvosoknak folyamatos kommunikációs folyosóra is szükségük van a hatékony munkavégzés érdekében, amihez ezek az oldalak kiváló platformot biztosítanak.

A rendszer hasznosságát bizonyítja, hogy magának a betegséget okozó koronavírusnak a genetikai térképét is ezen a fórumon keresztül egyeztették és pontosították a kutatók. Az alkalmazott eljárás az egyik leggyakrabban használt biológiai tesztmetódus, az úgynevezett polimer láncreakció volt, amely szinte szó szerint legöngyölíti a vizsgált vírus genetikai anyagát. Ezt követően a kutatók génről génre lépkedve felépítik annak teljes géntérképét, aminek segítségével az orvosok később el tudják dönteni, hogy egy adott páciens valóban az atípusos tüdőgyulladást okozó vírussal fertőződött-e meg, vagy valamely más influenzás megbetegedés tüneteit hordozza magán. A vírus géntérképét a világ számos különböző országában, egymással párhuzamosan dolgozva több laboratóriumban is elkészítették, az eredményeket pedig utóbb a honlapok segítségével egybevetették. Miután meggyőződtek arról, hogy a kapott térkép pontos, azt a betegek vizsgálatával és kezelésével foglalkozó szélesebb orvostársadalom számára is hozzáférhetővé tették. Az erre a célra létesített speciális honlapok hiányában a végeredmény csak többszöri postafordultát követően alakulhatott volna ki.

Az interneten keresztüli folyamatos kapcsolattartás arra is lehetőséget teremtett a kutatók számára, hogy alaposan felmérjék, mely betegek lehetnek a leginkább veszélyeztetve a fertőzés által. Az illetéktelen behatolók ellen többszörös védelemmel ellátott oldalra ugyanis minden labor felteheti az általa vizsgált betegekről készült röntgen- és egyéb orvosi felvételeket, ezek összevetésével pedig megállapíthatók azok a jegyek, melyek a súlyosabb megbetegedésre hajlamosítanak. Az eddig feltárt esetek, illetve a kezelt páciensek orvosi leleteinek összevetésével a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a leginkább veszélyeztetett betegek feltehetőleg azok a 40 év fölötti férfiak, akik korábban valamely szívelégtelenséggel küzdöttek.

Ezek azonban még az eddigi jelentős eredmények ellenére is csak az első lépések. Világszerte 2600-nál is több ember fertőződött már meg a vírussal, valamivel több mint 3 százalékuk pedig nem is élte túl a betegséget. Ez az adat nagyságrendekkel rosszabb, mint az USA influenzás megbetegedésekre vetített halálozási rátája, mely szerint az évi 25 millió körüli fertőzésből 30 ezer jár halálesettel. A probléma tehát sürgős megoldást kíván. (VG)