Bővülő lehetőségek és források az EU-ban

Részben előnyt, részben ugyanennyi hátrányt is jelent a hazai turisztikai és vendéglátós szakma számára, hogy az EU-ban nem létezik sem közös, sem pedig közösségi turizmuspolitika - véli Pál Béla államtitkár. Ugyanis a HORECA - ahogy e szektort az unióban nevezik - nehezen definiálható, így a szabályok, intézkedések meghatározásakor a közösség nem tartotta, illetve tartja szem előtt a turizmus szempontjait. Így néhány ágazati irányelvtől, rendelettől eltekintve az általános elvek és szabályok érvényesek. Ám mivel a HORECA az élet sok területéhez kapcsolódik, ezért nagyon sok olyan szabályozás érinti e területet, amelyet eredetileg más megközelítésből dolgoztak ki.

Mint Pál Béla mondta, a turisztikai ágazat felkészülése a csatlakozáshoz nem mostanság kezdődött, hiszen e terület cégei már hosszú évtizedekkel ezelőtt - már a piacgazdaság kiépülése előtt is - sikerrel mérették meg magukat a nemzetközi piacon. A tudatos felkészülés azonban az 1990-es években kezdődött, amikor PHARE-támogatással megindult az intézményfejlesztés és a projektfinanszírozás. Mára elmondhatjuk, hogy azok a turizmus területén tevékenykedő vállalkozások, amelyek ma is sikerrel állják a versenyt, s a hazai szabályozásokat munkájuk során eddig is betartották, azokat nem érheti meglepetés 2004. május 1. után.

A csatlakozás egyrészt azt jelenti Magyarország számára, hogy a világ legnagyobb piacának részévé válunk, de azt is, hogy a jövőben bővülnek a fejlesztési források mind az ágazat, mind az egyes cégek számára. Számokban megfogalmazva a következő néhány évben - a nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazott célokra - csaknem 20 milliárd forinttal nő a turizmus szereplői által megpályázható forrás összege. A lehetőségek hatékony kihasználása érdekében már történtek lépések az idei évben. A GKM Turisztikai Hivatala által kiírt központi pályázatok közül - mint az államtitkár mondta - kettőt kifezetten a sikeres pályázatok előkészítése érdekében hirdettek meg. Ezek egyike a nemzetközi jelentőségű turisztikai beruházásokat megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését segíti. A strukturális alapokból származó támogatások elnyerésének ugyanis előfeltétele, hogy hazánk megfelelően előkészített projektekkel tudjon pályázni. Ebben az esetben 23 nyertes pályázó volt, akik összesen 327 millió forint támogatást kaptak. A kisebb jelentőségű turisztikai projektek elkészítését pedig egy másik pályázati kiírással segítették, amelynek során összesen 64,7 millió forintot ítélt oda a bírálóbizottság. Ugyancsak az uniós felkészülést szolgálta a HACCP rendszer bevezetését támogató, illetve az EU-s ismeretek átadását és a pályázatírás oktatását célul kitűző pályázatok.

Pál Béla úgy véli, a csatlakozást követően népszerűek lesznek a turisztikai pályázati lehetőségek. Ezt jelzi előre az idén tavasszal az Európa pályázat-előkészítő alap (pea) 22 témájára beérkezett 2791 munka tíz százaléka volt közvetlenül turisztikai témájú. Örvendetes, hogy önkormányzatok, nonprofit szervezetek is jó lehetőséget látnak e terület felfuttatásában és így érdeklődnek az ágazat fejlesztési lehetőségei iránt.

Talán az EU-felkészülés részeként is lehet értelmezni a visegrádi négyek között kialakult turisztikai együttműködést, amelynek lényege a távoli piacokon való közös megjelenés. A hasonlóképpen csatlakozás előtt álló Cseh-, Lengyelországgal és Szlovákiával hazánk több nemzetközi vásáron is közösen jelenik meg a Távol-Keleten és az USA piacain. Az első ilyen közös fellépés volt a Chicagóban a közelmúltban lezajlott kiállítás. Ezt követi majd a Rio de Janeiróban sorra kerülő rendezvény, illetve novemberben Kínában egy nemzetközi turisztikai vásáron való közös akció. A chicagói kiállításra készült el a négy ország közös kiadványa, amelyben Magyarország az egészségturizmust, a világörökség-helyszínket, a történelmi városokat, a zsidó kulturális értékeket kínálja. Emellett készült egy közös film is, amely a négy ország legfontosabb turisztikai attrakcióit mutatja be.