A Nagy Testvér ismét figyel

Miközben a valóságshow-k ideje kezd lejárni egyes országokban, folyamatosan fogyatkozik a nézőközönség, a Big Brother licencének a tulajdonosa, a holland Endemol meglepő ötlettel állt elő. A valóságshow számára nem csupán egy új helyszínt, hanem egy új dimenziót is keresett. Leszámolt a valóságos személyekkel, a valóságos villával, s a programot a virtuális világba tette át: virtuális főszereplők küzdenek a korántsem virtuális nézők kegyeiért. Egyesek számára talán meghökkentőnek, netán rémisztőnek tűnik az ötlet, ám abból a szempontból már korántsem olyan „utópisztikus”, hogy a helyszínül kiválasztott, az amerikai Linden Lab által három éve megalkotott Second Life (Második Élet) világában immáron több mint másfél millióan próbálják keresni „boldogulásukat”.

December elsejétől egy hónapon keresztül 15 „versenyző” küzd egymással, hogy aztán a december 31-i fináléban kiderüljön, ki gazdagodik egy trópusi szigettel, bár igaz, nem a valóságban, hanem csupán virtuálisan. Értékkel azonban ez is bír, jóllehet nem mérhető össze a valóságos játék fődíjával, de a becslések szerint 1300 euróval így is vastagabb lesz a nyertes pénztárcája.

A „főszereplők” kiválasztása november elején kezdődött, s az egész világról várták az érdeklődőket, miután az Endemol arra törekszik, hogy a Big Brother Second Life 15 játékosa három különböző időzónából érkezzen. Ezáltal ugyanis lehetővé válik, hogy a valóságból már jól ismert villába való beköltözést követően folyamatosak legyenek az események, mindig történjen valami a villában. A résztvevőknek ugyanis vállalniuk kell, hogy minimum nyolc órát a villában „töltenek”. A jól ismert forgatókönyv zajlik a virtuális világban is: feladatok, szavazás, kiszavazás. Az egyik feladat például már ismert: híres épületek makettjeit kell a játékosoknak felépíteniük, amelyet a show-t követően jótékonysági árverésre bocsátanak – immáron a valós világban –, s a bevételt a Big Brother Club tagjai által megjelölt célra használják majd fel. Miután egy hónapig tart a játék, a szavazás menete némileg felgyorsul: a bennlakóknak hetente három-három személyt kell kijelölniük távozásra, hogy aztán a „közönség” eldöntse, ki is távozzon a show-ból, amelynek helyszínéül a Big Brother-sziget ad helyet. A villa eseményeit pedig a nap 24 órájában követhetik nyomon az érdeklődők, méghozzá öt kameraállásból.

S miért lát fantáziát a virtuális világban az Endemol, amely a televíziós producerek közül elsőként vetette meg a lábát a Second Life-ban? Az online közösségek egyre fontosabb szerepet játszanak, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni – hangzik Paul Römer vezérigazgató indoklása. A Big Brother Second Life-ban egy fantasztikus lehetőséget látnak, nevezetesen miként lehet a virtuális világot meghódítani, több szereplőt idecsábítani. A valós világban ez már sikerült: a Big Brothert világszerte 2 milliárd ember látta.

Tény, a Second Life-ot már a világcégek sem intézhetik el egy egyszerű kézlegyintéssel, mondván, néhány unatkozó ember hóbortja. Riasztó adatnak tűnhet mindenesetre, hogy a virtuális világ – ahol az ember olyan külalakot választhat, amilyet mindig is szeretett volna, olyan villában lakhat, amiről csak álmodhat – egyre nagyobb tömegeket vonz: a másfél millió „szereplő” közül több mint 600 ezer az elmúlt két hónapban kezdte meg életét, ráadásul egyre több hódolóra akad Amerikán kívül. Hollandiában például 20 ezren léptek be ebbe a dimenzióba, s havonta 60 százalékkal nő a regisztrációk száma. A virtuális élet pedig pénzbe kerül, ráadásul nem kevésbe, s ezt az üzleti lehetőséget a nagyobb cégek is igyekeznek kihasználni: a Sony BMG, az Adidas és a Reuters hírügynökség is nyitott „kirendeltséget” a Second Life-ban. (FB)

A virtuális világ kukkolása nem új keletű, tavaly októberben a Sheep Lab indította el „Destroy Television” névre hallgató szolgáltatását, amely lehetővé tette azoknak a kíváncsiskodóknak, akiknek az „énjük” nem szerepel a virtuális világban, hogy bekukkanthassanak. Az illető szabadon mozoghat az online térben, bárkinek a beszélgetésébe belehallgathat, illetve bárhova mehet. A Linden Lab is hasonló kezdeményezéssel állt elő tavaly, nevezetesen meghatározott helyekre kamerákat „szerelt fel”, amelyeket a kívülálló figyelhetett, ám a várt sikert ez nem hozta meg.