A 30 ezer főt megkérdező felmérés szerint – amelybe a 25 uniós tag mellett bevonták a csatlakozásra váró két, illetve a második körben csatlakozó államokat – a lengyel, litván és portugál háztartások kis, ám figyelemre méltó hányadában még ma sincs semmiféle telefonos szolgáltatás. Az egyszemélyes háztartások pedig valamivel kevésbé felszereltek, de minél fiatalabb a válaszadó, annál valószínűbb, hogy van telefonja.
Magyarországon a megkérdezettek 44 százalékának van mobil- és vezetékes telefonja. Ez az eredmény hasonló tendenciát mutat a kelet-közép-európai és balti országokkal, mint például Csehországgal (41 százalék), Lettországgal (41), Szlovákiával (38). Hazánkban a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háztartásában csak mobiltelefon van, vezetékes nincs, míg a mobiltelefonnal nem, kizárólag vezetékes telefonnal rendelkezők aránya 19 százalék. A kutatásban részt vevő magyar háztartások 6 százalékának semmilyen telefonkészüléke nincs.
A vezetékes telefonnal való ellátottság aránya Magyarországon 61 százalék, beleértve a kábeltelevíziós vagy az internetes szolgáltatást is. A megkérdezett mobilosok egyharmada előfizetéses, közel 70 százalékuk kártyás telefont használ. A mobiltelefon legfőbb előnyének itthon a legtöbben – közel 40 százalék – a bárhol, bármikor való elérhetőséget tartja, a biztonságérzetet 27 százalék említette, a szabadságot, miszerint az otthontól távol is lehet telefonálni, a megkérdezettek 20 százalék tartotta fontosnak.
Svédországban, Máltán, Hollandiában és Luxemburgban szinte minden háztartásban van vezetékes telefon, ezzel szemben Litvániában, Csehországban, Szlovákiában, Lettországban és Portugáliában alacsony az elterjedtsége.
Az uniós tagállamokban a legtöbben azzal magyarázták a vezetékes telefon hiányát, hogy a háztartás legalább egy tagjának van a szükségleteiket biztosító mobiltelefonja. A megkérdezettek egy része jelezte azt, hogy merőben anyagi okokból nincs az otthonában vezetékes telefon. Ez a tendencia főként az új tagokra jellemző. A kibővített EU háztartásainak 80 százalékában található mobiltelefon. Ez azt is jelenti, hogy a mobilpenetráció valamivel magasabb, mint a vezetékes 78 százalékos elterjedtsége.
Minél nagyobb egy város, annál több a mobil-előfizetője – állapítja meg a jelentés, ez azonban elsősorban az újonnan csatlakozott országokra igaz, a régiekre jóval kevésbé. A saját mobiltelefon megléténél fontos tényező az életkor, az idősebbeknél az előfordulási arány alacsonyabb, mint a fiataloknál. A nemek közti megosztásban nem túl nagy a különbség a férfiak javára. Míg náluk a mobilpenetráció eléri a 83 százalékot, a nőknél ez az arány 76 százalék.
Minél nagyobb egy háztartás, annál kevesebb az egy főre jutó mobilkészülékek száma. Az egyszemélyes háztartások közel kétharmadában van legalább egy mobiltelefon. Ez a szám – tehát ahol minden tagnak van saját mobilja – jelentősen csökken a kétszemélyes háztartásokban, ott már csak 37 százalék, a háromfősben 27, míg a legnagyobbakban csupán 24. Másfelől az is jellemző, hogy minél nagyobb egy háztartás, annál valószínűbb, hogy legalább egy mobiltelefon van a családban. Míg az egyszemélyes háztartások 61 százalékánál van mobiltelefon-szolgáltatás, ez az arány jelentősen megnő a nagyobbakban: a négy- vagy több fős családoknál már 94 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.