Ötszörösére nőtt a támadások száma

A felmérés azt mutatja, hogy az érintett mobilszolgáltatók közel felét az utóbbi három hónapban ilyen jellegű támadás érte. A 2005-ös évhez képest tavaly kétszer annyi mobilszolgáltató költött 200 ezer dollár feletti összeget a mobilbiztonságra. Az Informa Telecoms & Media (ITM) által készített tanulmány kimutatta, hogy a megkérdezett mobilszolgáltatók 83 százaléka volt kitéve mobileszköz-fertőzésnek, egy év alatt a biztonságot érintő regisztrált incidensek száma megötszöröződött. A szolgáltatók közel harmada (29 százalék) valamennyi tényező közül – a bevételt is beleértve – az előfizetői elégedettséget nevezte meg a legnagyobb veszteséget elszenvedőként. A rosszindulatú mobiltámadások hatása másodsorban a hálózati teljesítményben jelentkezik. A szolgáltatókat foglalkoztatja a mobilbiztonságnak vállalkozásukra gyakorolt hatása is. Majdnem 80 százalékuk fő tényezőként említette a közönségkapcsolatokra és a márkanévre gyakorolt hatást, amelyet szorosan követett az új szolgáltatások megbízhatóságába vetett bizalom megrendülése. Ez döntő fontosságú kérdés, mivel a szolgáltatók az egy előfizetőre jutó átlagos bevétel és a piacok élethosszértékének növelésére törekszenek.

Annak ellenére, hogy a mobilszolgáltatók többsége tapasztal mobilbiztonsági incidenseket, és foglalkozik is ezek jövőbeni hatásával, a kutatás jelentős eltérést mutat ki a szolgáltatók által fontosnak ítélt és a ténylegesen alkalmazott védelmi intézkedések között. Az alkalmazás- és eszközvédelmet fontosnak ítélő szolgáltatóknak kevesebb mint harmada használja is ezeket ténylegesen.

Bár a szolgáltatók kisebb aránya tartja a hálózati szintű védelmet fontosnak, mégis több mint felük alkalmaz védelmet ezen a szinten. A megkérdezett operátorok 85 százaléka tervezi, hogy többet költ a biztonságra, hogy kezelni tudja többek között a hálózati behatolások, a mobilvírusok, a szolgáltatás megbénítását szolgáló támadások, a spamek és a mobil-adathalászat (SMiShing) nyomán keletkező problémákat.

Az alapkészülékbe épített szenzorok hőmérsékletet, hangerőt és mozgást érzékelnek, s amint azok egy beállított küszöbértéket átlépnek, a rádiós hálózaton azonnal küldik az ezzel kapcsolatos üzenetet. Az alapértékek beállítása éppúgy a webinterfész segítségével történhet, mint a szenzorok mérési adatainak lekérdezése, elemzése és ügyfélspecifikus alkalmazásokba való integrálása. Az alapkészülék mérete akkora, mint egy pakli kártyáé, és a webkapcsolaton kívül saját érintős funkciós billentyűkkel, egy nyomógombként használható nagy kijelzővel, és szirénázni is tudó hangszóróval szerelték fel.

A vészhívásokat – akár telefonhívás, akár SMS formájában – gombnyomással lehet kioldani. A kezelőszervek segítségével a készüléket a magánfelhasználó webkapcsolat nélkül, helyben is be tudja állítani. A rendszer bővíthető helymeghatározó modullal (GPS) vagy a biztonsági funkciót kibővítő kamerával is.

Az alapkészülékbe épített szenzorok hőmérsékletet, hangerőt és mozgást érzékelnek, s amint azok egy beállított küszöbértéket átlépnek, a rádiós hálózaton azonnal küldik az ezzel kapcsolatos üzenetet. Az alapértékek beállítása éppúgy a webinterfész segítségével történhet, mint a szenzorok mérési adatainak lekérdezése, elemzése és ügyfélspecifikus alkalmazásokba való integrálása. Az alapkészülék mérete akkora, mint egy pakli kártyáé, és a webkapcsolaton kívül saját érintős funkciós billentyűkkel, egy nyomógombként használható nagy kijelzővel, és szirénázni is tudó hangszóróval szerelték fel.

A vészhívásokat – akár telefonhívás, akár SMS formájában – gombnyomással lehet kioldani. A kezelőszervek segítségével a készüléket a magánfelhasználó webkapcsolat nélkül, helyben is be tudja állítani. A rendszer bővíthető helymeghatározó modullal (GPS) vagy a biztonsági funkciót kibővítő kamerával is.-->