Kétarcú információs társadalom - Hol tart a fejlődés?

Egymilliárd százmillió rendszeres internetező, egymilliárd eladott mobiltelefon készülék és félmilliárd új mobil-előfizetés, 100 millió feletti weblap a világhálón, megvalósuló 100 dolláros laptop, és a virtuális világok meghódítása – néhány jellemző szám és trend az elmúlt évből. A komplex értelemben vett információs társadalom kétarcú volt 2006-ban, és ez a kettősség a 2007-es évet is meg fogja határozni. Az érem egyik oldala a technikai és információs írástudás értelemben vett irányadó réteg „tobzódása” az új forradalomban, leginkább a Web 2.0-nak hívott jelenségegyüttesben. Az érem másik oldalán a fejlődő országok polgárai és gazdasága foglal helyet – az információs társadalom eljövendő éveit a  szegénygazdaság (újra)felfedezése és az általa diktált logikák fogják meghatározni.

Versenyképességi rangsorok

Az egyes államok információs társadalmának fejlettsége nagy mértékben meghatározza az adott ország versenyképességét a globális gazdasági erőtérben. A rangsorok összeállításának alapját jellemzően előre meghatározott mutatók adják. A WPR-ben több versenyképességi rangsor összehasonlításával adunk objektív képet. A Világgazdasági Fórum rangsorát Svájc vezeti, őt Finnország és a skandináv államok követik, utána Szingapúr és az Egyesült Államok következnek. Míg a WEF elemzői a nemzeti versenyképességet az intézményi keretek és stratégiai faktorok alakulásával jellemzik, az Economist Intelligence Unit más mutatókat vizsgál: elsősorban az új információs és kommunikációs technológiák elterjedtségét. Ezen rangsor alapján a legnagyobb pozitív előrelépést 2006-ban Litvánia, Kanada és Szlovákia tette meg. A Digitális Lehetőség Index 180 országból gyűjt adatokat és dolgoz fel egy komplex mutató segítségével. Az ITU e-felkészültségi rangsorának élmezőnyét ázsiai országok foglalják el, az élen Korea és Japán helyezkedik el. Az első tízben szerepelnek még a skandináv államok, Izland, Hollandia és Anglia is. Az IKT Lehetőség Index (ICT-OI) ötvözi a gazdasági szempontokat és a társadalmi megközelítést, rendelkezésre álló adatai miatt az IKT-re fókuszáló felmérések közül a leginkább alkalmas a hosszabb távú trendek felrajzolására. A legfejletlenebb országok mutatták a leggyorsabb növekedési rátát, ennek oka az alacsony bázisérték, az információs társadalom kiinduló alapmutatóinak elmaradottsága. A legfejlettebb két csoport közel azonos ütemben fejlődik. Összességében a világ polarizálódása figyelhető meg.

Az internethasználók száma 10%-al nő évente nemzetközi átlagban
2005 végén körülbelül egy milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót, 2006 végén a világon 1,100,112,756 internetezőt találunk, bár az adatok összegyűjtésének nehézségei miatt elképzelhető, hogy jelen pillanatban 50-100 millióval a becsült fölött van a világ internetezőinek száma. Éves szinten mintegy százmillióval gyarapodott a felhasználók tábora - ez a növekedési ütem nagyjából megegyezik az előző évben tapasztalttal. Jelenleg a Föld lakosságának hatoda internethasználó. A világháló Észak-Amerikában a legelterjedtebb, a lakosság több mint kétharmada mondható rendszeres internetezőnek (62%). Az Óceániát meghatározó két állam (Ausztrália és Új-Zéland) 70% körüli átlaggal rendelkezik, ami magasabb, mint az észak-amerikai, de a szigetvilág alacsony internetelterjedtsége miatt a régió átlaga 54%, így a második. Harmadik helyen Európa szerepel átlagosan 38,6%-os penetrációval. A térségben az élen az északi államok állnak, a kelet-európai térségből Szlovénia és Észtország áll az élen. Negyedik helyen hatalmas eséssel Latin-Amerikát találjuk 16% körüli internetpenetrációval. Az ázsiai régió természetszerűleg igen heterogén, az átlagos penetráció 10% körüli - évkönyvünkben Kínát és Dél-Koreát emeljük ki speciális jelentősége miatt. Közel-Kelet internetpenetrációja ugyanúgy 10% körüli, mint az ázsiai régióé, és sajnos nem okoz különösebb meglepetést az afrikai kontinens utolsó helyezése a maga 3,5%-os átlagával.

Mobilkommunikáció

2006-ban újra rekordmértékben növekedett a mobilfelhasználók száma: egy év alatt 532 millió új előfizetés volt. Globális szinten a mobil penetráció 41,4%-os, jelenleg 2,7 milliárd mobiltelefon előfizetésre 3,8 milliárd fő nem-használó jut. Gyorsuló tendenciát mutat a 100 emberre jutó mobilelőfizetések arányának növekedése is, ennek ellenére az előrejelzésekből és az egyes régiók penetrációs adatainak alakulásából arra következtethetünk, hogy 2007-től kezdődően visszaesik az új előfizetések számának éves gyarapodása. A 2004-2006-os időszakot jellemző évi átlagos 25%-os növekedés közel felére, azaz 12,8%-ra esik vissza 2007-ben. A mobilpenetráció tekintetében a fejlett gazdaságok a telítettség állapotában vannak, vagy azt közelítik. Európában 84% körüli a mobilpenetráció. Nyugat-Európában  már 2006 közepén átlépte a mobilpenetráció a 100%-ot. A telítettség állapotában a világ másik felén Tajvant és Hong-Kongot találjuk. Mobilhasználat szempontjából a második legfejlettebb térség Kelet-Európa, ahol 2006 közepén 78%-os volt a penetráció, az Egyesült Államokban 2006 végén 77%-os. Az utóbbi években az új előfizetések egyre nagyobb hányadát a fejlődő országokban vásárolták meg. A leglátványosabb trend az, hogy  mobilpenetráció tekintetében a fejlett és fejletlen országok közötti különbség a 2004-es négyszeresről háromszorosra  csökkent.

Szegény gazdagok

2006 végén már a Föld népességének 80%-a mobilhálózatokkal lefedett területeken élt. A világon jelenleg 4 milliárd olyan ember él, akinek napi kevesebb, mint 5 dollárból kell megélnie. A két tény összeházasítható – a sors fintoraként úgy tűnik, hogy ezek a jelenleg szegény rétegek piaci mozgása fogja megadni a lendületet a fejlett gazdaságok információs társadalmainak. Ezekben a térségekben az egyén vásárlóereje nem nagy, a teljes piaci szegmens mégis óriási üzleti lehetőséget rejt magában, így minél nagyobb szeletet kihasítva belőle, bármelyik iparág számára megtérül szolgáltatójukká válni. Esetükben nem a magas profitráta elérése a megvalósítható cél, hanem a nagy tömegek fogyasztásba történő bekapcsolása. Ezt a lehetőséget a mobilszektor is felismerte, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az ügyfelek toborzására. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a mobilszolgáltatók legnagyobb konkurense a fejlődő országokban maga az állam, ami sok helyen luxusadót vet ki a szolgáltatásokra. A közösségi hozzáférés üzleti alapokra helyezése két fontos elvre épül. Egyrészt, hogy több felhasználó által használt mobilkészülék fenntartási összköltsége (TCO) csökken egy főre vetítve, másrészt hogy a felhasználó egyúttal termelővé, szolgáltatóvá is váljon, megteremtve a bevételi forrásokat nem csak a mobiltelefon használatára, hanem további fogyasztásra is.

Ultraolcsó mobil

A világon 2006-ban eladott 1,02 milliárd készüléknek már több mint felét a fejlődő országokban értékesítették. A több mint 500 millió, fejlődő országban értékesített készüléknek hozzávetőleg 2,4%-a ún. ultraolcsó készülék (Ultra Low Cost Handset, ULCH) volt. A 2006-ban eladott készülékeknek egyelőre csak elenyésző hányadát tették ki az ultraolcsó készülékek, de a jövőben a 40 dollár alatti belépő szintű, valamint a 30 dollár alatti ultraolcsó készülékek piaca fog bővülni a legnagyobb mértékben. Az új felhasználóknak várhatóan 71%-a ilyen készüléket fog vásárolni az elkövetkező 3 évben, a piac nagyságát pedig 181 és 321 millió közöttire becsülik.

3G a fejlődő országokban

A fejlett országokban lassan terjedő 3G nagy lehetősége lehet a fejlődő országok dinamikus piaca. A fejlődő országokban sok helyen a 3G ugyanúgy kizárólagos szerepet tölthet be az internethozzáférés megteremtésében, mint tette azt a mobiltechnológia a telefónia esetében. A 3G hasznosságát fokozza, hogy a fejlett és fejlődő országok közötti internetszakadék sokszorosa az összekapcsoltsági szakadéknak. Szinte már logikus, hogy az ultraolcsó 3G készülékek fejlesztése is megkezdődött már. A 3G szegények körében történő elterjesztése legalább akkora kihívás, mint a mobiltelefon-használat terjedésének elősegítése. Az olcsó 3G készülékek az internethasználók számának növekedése mellett többek között a nemzetközi pénzátutalásokra fognak jelentős hatást gyakorolni.

100 dolláros laptop

2006 információs társadalommal foglalkozó médiahíreinek nagy részét a 100 dolláros laptoppal kapcsolatos fejlesztések, támogatások és ellenérzések tették ki. A fejlődő országok infokommunikációs eszközök általi felzárkózásáról beszélve nem kerülhetjük el az OLPC projekt által kifejlesztett 100-dolláros-laptop tanulságait. A vonatkozó fejezetben részletesen foglalkozunk a témával, itt és most egy fontos tanulságot emelnénk ki: a szűkös anyagi erőforrással rendelkező országok számára rivális technológiaként jelenik meg az olcsó laptop és az olcsó 3G telefon, valamint az azokat kiszolgáló hálózati infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások.

Web 2.0

2004 májusa óta az internet megduplázta saját méretét, a szájtok száma immár meghaladja a 100 milliót. A tartalomipar győztesei a Web 2.0 alkalmazások. Ahogy az email a „virtuális” párja a postai levelezésnek, úgy a Web 2.0-nek nincs „offline megfelelője”: olyan fokú kooperációt, közösségi együttlétet, tudásmegosztást valósít meg, mely a való világban elképzelhetetlen. 2006-ra ezen a téren a Web 2.0 alkalmazások továbbfejlesztése volt a legjellemzőbb, egyre több minőségi szolgáltatás jött létre. A mozgatórugók legfontosabb eleme, hogy  egyre több ember egyre több időt tölt a hálón. A széleskörű hatást két példa alaposan érzékelteti: a Time magazin a Web 2.0 felhasználóit választotta az év emberének, a brandchannel.com felmérése szerint a Google, mint márkanév nagyobb hatással van az emberek hétköznapi életére, mint a Coca-Cola. Ugyanebben a felmérésben harmadik helyen a YouTube-ot találjuk, míg a negyedik helyet a Wikipedia foglalta el.
2005-öt a Google éveként definiáltuk, 2006-t pedig a YouTube évének hívhatjuk. A YouTube egyedi látogatóinak száma 2005 augusztusában még 58 ezer volt; 2006 májusában már közel 20 millió. A másfél év alatt a garázsból a Google portfóliójába eljutó cég 1,65 milliárd dollárért cserélt gazdát, ami azt jelenti, hogy értéke közel 2,85 millió dollárral nőtt minden nap az alapítása óta eltelt időben; az anyagi siker mellett a YouTube társadalmi hatásai már ma is kimutathatók. Milyen hatást gyakorolhat még a web 2.0 (és ami abból kifejlődik) a felhasználókra és a piacokra? Kik azok, akik ezúttal ki fognak maradni a forradalomból és mi lesz velük? Mindenképpen kiderült, hogy kialakul egy „használatikultúra-szakadék” ennek minden hátrányával és egyéb kisérőjelenségével együtt.

Virtuális világok

A felhasználóközpontú online forradalom új területet talált magának: a virtuális világokat. Az online szerepjátékok virtuális világai kutatásának egyik alapvető felismerése volt az, hogy a játékosok számára ez a környezet több, mint szórakozás - virtuális életek, létezések, gazdasági, szociális tevékenységek alakulnak ki. Ha a működő virtuális jákékközösségeken továbblépve szemléljük a jelenséget, elénk tárul egy új kommunikációs csatorna és megjelenítési felület, egy új modell. Nem is maga a modell az új, hanem a megjelenési formája. Egy új divat, egy új jelenség, amire mindenki reagál a maga módján. Az elsőségért folytatott harc után a következő hullám más legekkel akar majd hódítani, illetve megjelennek a specializált világok is. A virtuális világok kiválóan alkalmasak ismeretterjesztésre, oktatása, értéknövelt kommunikációra - véleményünk szerint a 2007-es év ennek az átalakulásnak a jegyében fog zajlani.

A teljes tanulmány INNEN letölthető