Még gyerekcipőben jár nálunk a golf

A golf még nem tömegsport Magyarországon, de a szakág képviselői, a tapasztalt ingatlanfejlesztők, pályaépítészek és -üzemeltetők szerint jelentős potenciál van az országban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több jelentős fejlesztés már zajlik, illetve tervezés alatt van. A golfüzlet mozgatórugóiról és térségünk lehetőségeiről ezekben a napokban rendezett Budapesten nemzetközi fórumot a KPMG, amely hosszú ideje foglalkozik az ágazatban tapasztalható fejlemények feltérképezésével, és felmérései jó alapot képezhetnek az üzleti lehetőségek kihasználásához.

Immár negyedik alkalommal tartottak Golf Business Forumot, a ma befejeződő volt a magyar fővárosban a második ilyen esemény. A minden ilyen alkalommal megjelenő nemzetközi tanulmány megállapította: Magyarországon egyelőre kevés a pálya és szűk a kereslet. Andrea Sartori, a KPMG budapesti székhelyű Turizmus, szabadidő és utazás szakcsoportjának regionális vezetője, a fórum fő szervezője szerint nem véletlen, hogy a nagyok a feltörekvő piacok felé fordulnak. Noha globális összehasonlításban – a pályák számát, a játékosok teljes lakossághoz viszonyított arányát és általában a piac érettségét tekintve – egyelőre a teljes kelet-európai térség gyengén szerepel, a fejlődés azonban látványos és gyors a régióban. Az elmúlt hat évben a pályák száma 45-ről 134-re, a játékosoké pedig tizenötezerről negyvenezer fölé nőtt a térségben.

A KPMG Golf Benchmark Survey tanulmányából – amelyben mintegy nyolcszáz golfpálya-üzemeltetőt kérdeztek meg a világ 27 országából – kiderül, hazánkban mindössze hét golfpálya áll a valamivel több mint kétezer regisztrált játékos rendelkezésére, miközben a kelet-európai régió golfnagyhatalma, Csehország 64 pályával büszkélkedhet, Lengyelország pedig 24-gyel. (A golfpályák fele, a regisztrált játékosoknak pedig csaknem a hatvan százaléka Csehországban található, ahol komoly hagyományai vannak a golfnak, a sportágat ráadásul a szocializmusban sem tiltották be – mint nálunk.)

A golf Magyarországra csak a 20. század elején ért el, gróf Andrássy Gézának köszönhetően. 1910-ben alakult meg a Budapesti Golf Club, amely később Magyar Golf Club néven lett ismert. Az 1920-as évekre a magyar golf az európai élvonalba emelkedett a számos egyéni és csapatversenyt megnyert férfi és női játékosoknak köszönhetően.

A 20. század közepére viszont a politika nemkívánatos sporttá nyilvánította, és csak a 70-es években fogadták el s próbálták újraéleszteni. Úgy tűnik, a 90-es évektől ez sikerült is, sorra nyílnak a golfklubok Magyarország különböző részein, amelyek több nemzetközi versenynek is otthont adnak, ezzel is visszaemelve hazánkat a népszerű országok közé.

Magyarországot ugyanakkor még az alig kétmillió lakosú Szlovénia is megelőzi, ahol kilenc pályán űzhetik e sportot a kedvelői. Jellemzően az angolszász és az észak-európai országokban számít tömegsportnak a golf: Írországban például a lakosság hét, Svédországban pedig 6,1 százaléka játszik rendszeresen. Térségünkben 0,035 százalék az átlag, Magyarországon 0,021. A fejlődéssel párhuzamosan a térség igen felkapott pályáinak jövedelmezősége óriásira nőtt – állapítja meg a KPMG felmérése; míg Kelet-Európában az átlagos bruttó üzeminyereség-ráta alig tíz százalék, Nyugat-Európában pedig húsz, addig a Közel-Keleten több mint negyven százalék.