A zoom, a proci, meg a pixel

De milyen további jellemzőket érdemes górcső alá venni, ha vásárlás előtt állunk? A pontos választáshoz mindenek előtt azt kell tudnunk: átlagos amatőr-hobbi-nyaralós fotókat akarunk készíteni, vagy később lesz kedvünk belemélyedni az egyedi fotók komponálásába is?

Mindez azt is mutatja, hogy a gyártók a kompakt kategóriában is átlépték (vagy pillanatokon belül átlépik) a bűvös 10 megapixeles határt – a keményedő versenyt pedig kitűnően jellemzi, hogy az októberben bejelentett modell kivételével már mindegyik készülék beszerezhető Magyarországon is.A kompakt digitális fényképezőgépek esetében a rögzítethető képpontok (pixelek) száma valóban meghatározó paraméter, de önmagában nem abszolút jellemző. A gyakorlatban legalább ilyen fontos az optikai zoom (nagyítás) mértéke, a kép-feldolgozás és rögzítés sebessége, valamint a szolgáltatások. Nem közömbös a képérzékelő típusa és mérete sem: a korábban egyeduralkodó CCD-szenzorok helyett érdemes az egyre elerjedtebb a CMOS képérzékelővel épített fényképezőgépek közül választani, mivel a CMOS-szenzor az alacsonyabb áramfogyasztásnak köszönhetően hosszabb üzemidőt nyújtanak. (A digitális tükörreflexes, azaz DSLR fényképezőgépeknél más szempontokat érdemes vizsgálni vásárlás előtt, ezért ezúttal csak a kompakt és az ultrakompakt készülékek kiválasztási szempontjait elemzzük.)

Ma már a kezdőknek szánt kompakt fényképezőgépek is legalább 5 megapixel felbontásra képesek, de az alapmodellek többségén inkább a 6, vagy 7 MP jelzést találjuk. A gyártók (Canon, Leica, Nikon, Panasonic, Pentax, Praktica, Samsung) kínálatában azonban megtalálhatók a 10, sőt akár a 12 MP-es is készülékek is. Ezekből a nagyméretű képfájlokból megfelelő fotónyomtatóval akár A3-as méretben, otthon is kiváló minőségű fotókat printelhetünk, de nyomtatószalonokban ennél jóval nagyobb (például 70x100 cm-es poszter) méretben is tökéletes, valódi fotóminőséget felmutató képeket kaphatunk.

A képfeldolgozás, valamint a belső memóriába, vagy kivehető kártyára történő rögzítés sebessége a beépített processzor képességeitől függ. Éppen e folyamat meggyorsítására egyes gyártók kifejezetten erre a célra profilírozott chipeket fejlesztettek ki (ilyen a Canon DiGIC processzora), ugyanis a gyakorlatban nagyon sokat számít, hogy bekapcsolás után milyen gyorsan tudjuk elkészíteni az első felvételt, majd a második és további képeket. Erre vonatkozó eligazítást a „sorozatfelvétel” paraméternél megadott szám ad – általában másodpercenként 1-6 kép, de találkozhatunk 15 fps (frame per secundum) értékkel is. Ez egészen addig nem tűnik fontos paraméternek, amíg egy családi szülinap során le nem késünk a tortagyertyák elfújásáról, vagy az iskolai sportverseny 100 méteres síkfutásának első célfotójában még nem – a második felvételen pedig már nem látjuk a befutót.

Érdekes, hogy még a piac meghatározó szereplőinek legújabb alapmodelljei is csak 3-4x optikai zoomra képesek, ami csak igen korlátozott veszteség-mentes nagyítást tesz lehetővé. Igaz, a digitális zoom-mal mindez növelhető, és ezt ki is emelik a gyártók – azt azonban nem hangsúlyozzák, hogy a digitális zoom a beállított felbontásban elérhető képminőség rovására használható. Éppen ezért, ha feltétlenül alkalmaznunk kell, mindenképpen a legnagyobb felbontást válasszuk ki a menüben – ebben az esetben van nagy jelentősége a 10-12 megapixeles szenzornak. A digitális zoom használata egyébként az esetek többségében kiküszöbölhető, ha nem követjük el azt az alaphibát, miszerint a „fotós általában nem megy elég közel a témához”. A 6-7x, vagy annál nagyobb optikai zoom beállítása esetében már ajánlatos állványt használni, vagy bekapcsolni a képstabilizátort – ha van ilyen. A gyártók többféle képstabilizáló eljárást (elektronikus, lencse-eltolásos, vagy optikai IS) fejlesztettek ki, amelyekkel megakadályozható, hogy a távoli téma óhatatlan bemozdulása miatt homályos legyen a felvétel. Képstabilizátor, vagy állvány nélkül a 6x, vagy annál nagyobb optikai zoom kihasználhatatlan.

Választási szempont lehet a hátoldalon található megjelenítő mérete is: 2,5 inchesnél (6,2 cm képátló) kisebbet nem ajánlatos választani, ha mégis, később biztosan megbánjuk.

A legtöbb hobbi-fotós számára megfelelő eredményt nyújt az „Automata” beállítással készített kép, amikor a képfeldolgozó processzor állítja be az optimális értékeket. Aki azonban komolyabban kíván fotózással foglalkozni, bizonyára manuális beállításokkal is dolgozik majd, itt a gyártók nagyon különböző plusz-lehetőségeket kínálnak például a blende és a záridő egyedi szabályozására. Szerencsére egyre több gyártó (Canon, Olympus, Panasonic, Samsung, Sony) kínálja magyar menüvel kompakt gépeit, ami még az idegen nyelvet jól ismerőknek is komoly segítség lehet.

Mivel az alapképességekben ma már soklépcsős, de igen kiegyenlített a kínálat, a fejlesztéssel is foglalkozó cégek az egyedi szolgáltatásokkal (pl: beépített vörösszem-korrekció, arcfelismerés, arckövetés, stb.) próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat.

A belbecs mellett fontos választási szempont a külcsín is. Ha a hagyományos, filmes gépek külsejét utánzó kompakt kategóriánál kisebb méretű (ultrakompakt) készülékre fáj a fogunk, ugyanakkor ragaszkodunk a kiváló képminőséghez, akkor mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlni. Ezek a modellek általában divatcikkek is, több színben kaphatók, külső megjelenésük szinte az ékszerekhez hasonló – ilyen készülékek a Canon, a Fuji, az Olympus, és a Panasonic kínálatában találhatók. Ha azonban egykori filmes gépünk digitális utódját keressük, akkor a kompakt kategória rendkívül széles arzenáljával találjuk szemben magunkat. Ha pedig a félprofi, profi fotózás a cél, akkor csak a – kezdőknek nem ajánlható – tükörreflexes (DSLR) készülékek kínálják a jó megoldást.

Nyaraláskor, családi eseményeken egyre többen készítenek mozgógépet is a „fényképezőgéppel”, mivel az utóbbi években a vezető gyártók gépei már a hangos video-felvételek készítésére is alkalmasak. Számos modell csak kisfelbontású „mozira” képes, éppen ezért, ha fontos számunkra ez funkció, akkor olyan készülékek válasszunk, amely VGA (640 x 480 képpont), vagy XGA (800 x 600 pixel) felbontású mozgóképek rögzítésére is alkalmas. Jó tudni, hogy már a VGA felbontás is nagyobb, mint a hagyományos televízióké, ha pedig a kiválasztható képváltás sebessége nagyobb, mint 25 kép/másodperc, akkor akár monitoron, akár tévén nézve is valóban élvezhető mozgóképet kapunk, esetenként meglepően jó képminőséggel. 

Mindez azt is mutatja, hogy a gyártók a kompakt kategóriában is átlépték (vagy pillanatokon belül átlépik) a bűvös 10 megapixeles határt – a keményedő versenyt pedig kitűnően jellemzi, hogy az októberben bejelentett modell kivételével már mindegyik készülék beszerezhető Magyarországon is. 2010-ben megáll a bővülés? Divattá vált a digitális fotózás, nem véletlen, hogy Magyarországon és a kelet-európai régióban az elmúlt években a digitális fényképezőgép volt a legkeresettebb elektronikai termék. De egész Európában is sikerágazat a „digifoto”, tavaly már az Öreg Kontinensen vásárolták meg a legtöbb példányt (az összes eladott készülék 32 százalékát), és ezzel 1 százalékkal leköröztük Észak-Amerikát.

Kelet-Európában 2006-ban 7 millió készüléket adtak el, ami 23 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, igaz, a kemény verseny okozta árcsökkenések miatt a gyártók 4 százalékkal kisebb bevételt könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. Magyarországon tavaly 18 százalékkal nőtt a digitális fényképezőgépek forgalma, a 300 ezer eladott készülék közel felén a Canon, a Kodak vagy az Olympus logója szerepelt.

2007 első félévében világszerte közel 27 százalékos növekedést regisztrált egy gyártókat tömörítő szakmai szervezet (CIPA), de a további fejlődés mértékét már közel sem látják ilyen egyértelműnek az elemzők. Az IDC idén áprilisban készített előrejelzése szerint 2007-ben még 7 százalékos növekedésre lehet számítani, de 2010-ben megáll a piacbővülés, sőt, később visszaesésre kell számítani a gyártóknak, akik minden bizonnyal új funkciók kifejlesztésével próbálják lassítani, vagy megfordítani a folyamatot.

Ráadásul a mobiltelefon-gyártók is erősítenek, az előrejelzések szerint fényképezős készülékeik egyre nagyobb konkurenciát jelentenek majd a digitális fényképezőgépeknek. Tény, hogy a 4-5 megapixeles felbontású állókép, az új modellek kisfelbontású mozgókép-rögzítési funkciója versenyképessé fejlődhet, de a gyakorlatban sűrűn használt optikai zoom egyszerűen nem fér bele a kisméretű maroktelefonokba, így minőségi fényképek készítésére egyelőre nem igazán alkalmasak a mobiltelefonok. Nézze meg képgalériánkat! Nézze meg képgalériánkat! -->
[enews_gallery id='496889']