Fizetés ujjal, szemmel, hanggal - nem a fantázia szüléménye

Már nemcsak a fantázia szüleménye, hanem valóság, hogy ujjlenyomattal, arc-, illetve hangfelismerő rendszerek segítségével is lehet fizetni. Több országban is kísérleteznek már a biometrikus technológiával, amely méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai jellemzőit, és azonosításra, valamint hitelesítésre használja azokat. A németországi Baden-Württemberg tartományban a napokban vezették be egy szupermarketláncban a biometrikus fizetést. A vásárlóknak a kasszánál csupán rá kell helyezniük a mutatóujjukat egy leolvasóra, a berendezés pedig egy másodperc alatt azonosítja az ujjlenyomat 30-50 meghatározó pontját, a vásárlás összegét pedig automatikusan levonja az ügyfél bankszámlájáról. Egy amerikai üzletlánc is nemrégiben honosította meg boltjaiban az ujjlenyomatos fizetést, Indiában pedig az Andhra Bank két bankautomatájából juthatnak így készpénzhez az ügyfelek.
 
A biometrikus fizetés legfontosabb előnyeként a biztonságot és a gyorsaságot szokták említeni. Egy bankkártyát ugyanis sokkal könnyebb elveszíteni, mint egy ujjat. Mivel a rendszer az emberek egyedi fizikai jellemzőit használja azonosításra, szinte nem tud hibázni. Nagy valószínűséggel elenyésző azoknak a száma, akik a pénztáros szeme előtt egy levágott ujjal vagy más ujjnyomatával trükköznének.
Az ódzkodók szerint viszont adatvédelmi aggályokat vethet fel, ha a pénzintézetek ügyfeleik „testi adatait” is tárolják. Erre cáfol rá a Polygon Informatikai Kft. magyarországi felmérése, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szerint a biometrikus azonosítás nem csorbítja az emberi jogokat, 41 százalékuk pedig megfelelő garanciák mellett biztonságosnak találja a rendszert. A kutatást egy 548 fős, szigorúan véve nem reprezentatív, de a lehetőségekhez mérten a 18 és 60 év közötti lakosság összetételét hűen tükröző mintán végezték.

„Magyarországon még sehol nem kísérleteztek biometrikus fizetéssel, de több céggel tárgyalunk az újfajta lehetőség bevezetéséről” – nyilatkozta lapunknak Lévai Gábor, a fizetési megoldások fejlesztésére szakosodott Ingenico Hungary Kft. stratégiai igazgatója. A technológia széles körű elterjedésének a magas költségek is akadályt jelenthetnek: a szolgáltatást nyújtó bankoknak és az elfogadóhelyeknek is súlyos milliókba kerülhet a rendszer bevezetése. Az ujjlenyomat-leolvasó fizetési rendszer beüzemelése egy 3-4 pénztárgépes szupermarketnél megközelítően tízezer eurós (jelenlegi árfolyamon 2,5 millió forintos) beruházást igényel.

AS Network - Németh Márk A bankoknak nem sürgős „Folyamatosan nyomon követjük a legújabb fejlesztéseket, az esetleges alkalmazásukat piackutatásokkal támasztjuk alá” – közölte lapunkkal az OTP kommunikációs osztálya. „Biztos, hogy van egy új megoldásokra is nyitott réteg, kérdés, hogy eléri-e a számuk a kritikus tömeget” – nyilatkozta lapunknak Nagy Edina, a Raiffeisen Bank munkatársa. „Egyelőre úgy látjuk, hogy nincs valóságos igény az új rendszer iránt, s nem is tervezzük a bevezetését” – szögezte le Lesti Mónika, a K&H Bank kommunikációs osztályvezetője. „A lakossági ügyfelek túlnyomó része továbbra is készpénzzel fizet a legszívesebben, jelenleg a hagyományos bankkártya-használat tömeges elterjedésének periódusában vagyunk” – összegezte a helyzetet Paragi Zoltán, a Budapest Bank üzletágvezetője.

-->