késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hogyan válasszunk digitális videokamerát?
Mivel a felvételeket később a tévé képernyőjén vagy monitoron fogjuk megnézni, előre tudnunk kell, milyen maximális felbontású videókat szeretnénk majd készíteni (esetleg a hangminőség is fontos lehet). Ugyanígy előre mérlegelnünk kell azt is, hogy az elkészült házimozi utómunkálatait (vágás, feliratozás, effektek, hang-alámondás vagy zene alákeverése) a kamerával, vagy a készülékhez mellékelt (illetve a számítógépünkön már megismert) számítógépes szoftverekkel kívánjuk-e elvégezni.
A választást tehát érdemes „hátulról” kezdeni: milyen megjelenítőn kívánjuk majd megnézni a felvételeket ma, illetve a következő egy-két évben. Közepes, vagy nagyméretű (63, 72, 84 cm képátlójú) hagyományos felépítésű tévén? Számítógépes monitoron? Netán nagyméretű (90-107 cm), nagyfelbontású megjelenítésre (HD, azaz High Definition) is alkalmas LCD vagy plazma képernyőn?
Luxus-pixelek a holnap tévéjének?
A videokamerák magyarországi piacának domináns szereplői (az eladott készülékek darabszámát tekintve, sorrendben) a Sony, a Panasonic, a JVC, a Samsung és a Canon. A kereslet egyre inkább a nagyfelbontású képérzékelővel épített, a felvételeket merevlemezre rögzítő kamerák irányába mozdul, holott a felhasználók többségének jelenlegi igényeit bőven kielégítené a kedvezőbb áron beszerezhető DVD-re, vagy MiniDV-kazettára rögzítő készülékek szolgáltatásai is.Egyes felmérések szerint egyelőre a hazai háztartások 9 százalékában működik nagyfelbontású (HD) képek megjelenítésére is alkalmas LCD- vagy plazma-tévé – a hagyományos televíziók tulajdonosai tehát gyakran olyan „luxus-pixeleket” is rögzítenek, amelyek soha nem láthatók majd a képernyőn. Mindez persze egy optimista szemléletet is tükrözhet, hiszen az LCD és plazma tévék ára az utóbbi hónapokban látványosan csökkent, a decemberi akciók is sokakat csábítanak majd a „HD-ready” matricás készülékekhez.
A kulcsszó és egyben az alapvető váltó a HD, ugyanis egy rossz döntéssel könnyen alul- vagy túlméretezhetjük a kamera képességeit, azaz számunkra kihasználhatatlan, fölösleges képességeket vagy szolgáltatásokat is megfizetünk. Ha 17 inches (43,2 cm), vagy annál nagyobb képátlójú monitoron, illetve „HD ready” LCD vagy plazma megjelenítőn kívánjuk élvezni a mozit, akkor az AVCHD vagy HD jelzéssel ellátott kamerák között érdemes keresni, amelyek nagyfelbontású, valóban tűéles képet biztosítanak majd nagyobb képméretben, és alkalmasak a szélesvásznú (16:9 képarányú) mozi készítésére is.
Több meghatározó jellemző szerint csoportosíthatjuk a jelenleg kapható közel 100-féle modellt. Fontos és a későbbi komfortos használhatóságot erősen befolyásoló szempont: milyen adathordozóra rögzítsen a kamera? Négy megoldás közül választhatunk – nézzünk néhány konkrét példát a lehetőségek közül.
A memóriakártyára rögzítő kamerák (például Panasonic HDC-SD5) esetében kiváló, a 3 CCD-nek köszönhetően akár 1,7 megapixel felbontású (AVCHD formátumú) mozgógép is elérhető. Ma már a kártya kapacitása sem jelent korlátot, SDHC bővítőkártyával akár 8 gigabájtnyi adatot is tárolhatunk (ami közel 2 hagyományos DVD korong kapacitásával egyenlő).
A MiniDV kazettára rögzítő készülékek esetén több, mint 35 modell közül választhatunk, mégpedig igen széles palettán: a 800 ezer pixeles, vagy 1,07 MP-es felbontású CCD-vel épített masinák ára 55,000 forinttól indul (Panasonic, Samsung), a 25-30x optikai zoom a legtöbb „mozihoz” bőven elegendő. Ha azonban a kamerának nincs beépített képstabilizátora, akkor nagyobb zoom-tartományban a kézből forgatott jelenteknél már bemozdulhat a kép, ajánlatos tehát állványt használni. Apró kényelmetlenség, hogy felvételek kamera-független visszanézéshez a MiniDV kazetta anyagát át kell másolnunk CD-re, DVD-re, vagy számítógépre. Igaz, ezt a műveletet a filmek szerkesztéséhez, utómunkálataihoz is ajánlatos elvégezni, mert videó-editálás megoldható ugyan a kamera belső szoftvereivel is, de csak alapvető funkciók érhetők el: a korlátozott számú és kisméretű kezelőszerv miatt ez a megoldás körülményes és időigényes – olyan, mint mobiltelefonon regényt írni. Valódi, igényes szerkesztés csak számítógép, vagy külső eszköz (például merevlemezes DVD-felvevő) segítségével lehetséges.
Visszakanyarodva a képminőséghez: a 800 ezer pixel vagy 1,07 MP-es felbontás elsősorban a kis- és közepes képernyős hagyományos tévéken ad élvezhető minőségű képet, ám a MiniDV-s kategóriában is találunk 3 CCD-vel épített, 2,7 MP felbontású készülékeket 100 ezer forint alatt (például Panasonic NV-GS230).
Két éve az egyszerű adathordozhatóság miatt jöttek divatba a miniDVD-re, majd a normál, 12 cm átmérőjű DVD-korongokra rögzítő videokamerák – ma már közel 30 ilyen modell található a piacon. A 800 ezer képpont felbontású érzékelővel épített, DVD-re rögzítő készülékek már 85,000-100.000 forint között elérhetők (Canon, Panasonic, Samsung, Sony). Figyelmet érdemel azonban, hogy ezeknél az olcsóbb készülékeknél az optikai zoom érteke 10x és 40x érték között változik. Nagyon kis árlépcsőkkel fokozatosan bővülnek a képességek – az 1 MP-nél nagyobb felbontású készülékek esetében azonban csakis a normál, 12 cm-es DVD-re rögzítő kamerát válasszunk, a miniDVD-n ugyanis nagyfelbontás esetén csak 30 percnél rövidebb mozi fér el.
Érthető, hogy sokan digitális fényképezőgépként is szeretnék használni a videokamerát. Ezt a lehetőséget egy kiegészítő memóriakártya alkalmazásával a legtöbb modell felkínálja ugyan, de igazán használható állóképet csak néhány kamera képes tárolni a memóriakártyán (például a Canon DC-sorozata, amely 2 MP-es, a Panasonic NV-GS320 jelű modellje, amely 3,1 MP-es, vagy a Sony HDR-SR7 és SR8 készülékei, amelyek 6 MP-es fotó készítését teszik lehetővé.)
Egyes felmérések szerint egyelőre a hazai háztartások 9 százalékában működik nagyfelbontású (HD) képek megjelenítésére is alkalmas LCD- vagy plazma-tévé – a hagyományos televíziók tulajdonosai tehát gyakran olyan „luxus-pixeleket” is rögzítenek, amelyek soha nem láthatók majd a képernyőn. Mindez persze egy optimista szemléletet is tükrözhet, hiszen az LCD és plazma tévék ára az utóbbi hónapokban látványosan csökkent, a decemberi akciók is sokakat csábítanak majd a „HD-ready” matricás készülékekhez. HD-felbontás miniházban A gyártók között óriási harc folyik a „világ legkisebb HD-minőségű videokamerája” minősítésért, gyakran csak hetekig birtokolhatja egy-egy modell ezt a címet. Most a Toshiba fejlesztői büszkélkedhetnek, a cég képviselői szeptember végén jelentették be a GigaShot család A és K sorozatának újabb készülékeit, amelyek az előrejelzések szerint egy-másfél hónapon belül megjelennek Magyarországon is.
A csupán 78,1 x 135,4 x 79,0 mm külméretű A100F képérzékelője 2MP – hatalmas, 100 GB-os merevlemezén 12 órányi felvétel rögzíthető még a legnagyobb felbontás (1920 x 1080 pixel) beállításával is, a kiegészítő SDHC memóriakártyára pedig 2 MP-es fotók készíthetők. A készülék ára alig haladja meg az 1600 dollárt, amivel komoly versenytársként indulhat a magyarországi piacon is (feltéve, hogy megtartja az átszámítva 300 ezer forint alatti árat.)
A K-sorozat a szerényebb felbontással is megelégedő videósoknak készült, ennek megfelelően a 80, illetve 40 GB-os merevlemezzel épített készülékek ára is 1000 dollár alatt marad. Nézze meg képgalériánkat! Nézze meg képgalériánkat! Nézze meg képgalériánkat! Nézze meg képgalériánkat! -->
[enews_gallery id='489972']
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.