A mára közel 3,3 milliárd mobilkészülék, melyet világszerte naponta használnak, egyre nagyobb teret hódít az élet számos területén. Az óriási szám nem csupán átértékeli a termék mindennapi szerepét, de a kommunikáció egyéb területeinek is meghatározó, potenciális szereplővé változtatja azt – hangzott el a mobiliparág szakembereit egybegyűjtő konferencián.
A hazai mobilreklám kezdeteiről a sajátos arculat és nyelvezet kialakulásáról, rövid reklámfilmekkel történő izgalmas szemléltetéssel Sugár András, a Westel és a T-Mobile volt első embere beszélt. „Ha jobban belegondolunk, a mobil és a reklám kapcsolata már régen összefonódott” mondta a szakember. „Egyrészt a termék lényegéből adódóan a hirdetések jelentős részét lefedik a mobiltelefonokról és azok szolgáltatásairól készült reklámok, ugyanakkor a nagy felhasználói csoportnak köszönhetően hangsúlyos reklámfelületté is válik a kis készülék. Az új csatorna - a mobilon továbbított reklám - tulajdonképpen a lehető legegyénibb és legközvetlenebb direkt marketing eszköz.” – tette hozzá.
Ahogy Horváth Attila „Füge” az Akció – Nxs kreatív igazgatója is rámutatott „mára a hálózat, a készülék és a hagyományos tartalmak mellett a kreatív ügynökségeké az új főszerep, amelyek egyre inkább már mint tartalom-előállítók jelennek meg.” Számukra ez komoly kihívás és lehetőség is egyben, hiszen sosem volt még akkora esély a személyre szabott reklám elkészítésére, mint ami a mobiltelefonoknak köszönhetően az mára lehetővé vált. „Még sose került ilyen közel a hirdető a célcsoporthoz és sosem volt még ilyen részletes kép a célzott vevő szokásairól” – véli a kreatív szakember. Ugyanakkor a mobiltelefonon keresztül történő reklámozás nem csak Magyarországon, hanem világszerte kezdeti stádiumában van.
Mégis mi az oka annak, hogy ez a nyilvánvalóan embertömegek direkt elérésére alkalmas eszköz nem tört még be a reklámpiacra? A magyarázat ez esetben is a készülék mibenlétében rejlik. Személyes eszköz lévén, a magánszféra része - ezáltal az oda való behatolás aggályokat vethet fel, hiszen pont a nem várt információ közlése rejtheti magában az automatikus elutasítás lehetőségét.
Ám ahogy az online direkt marketing levelek kiegészítették a nyomtatott anyagokat a marketing területén, a mobilon terjedő reklámok is előbb-utóbb teret hódítanak a reklámozás világában. Ahogy Dr. Nagy Bálint a Magyar Reklámszövetség elnöke is kiemelte - az új csatorna beindulásához idő kell. „A küldő félnél ki kell alakítania az üzenet megfelelő formáját és nyelvét, a fogadó félnek pedig meg kell tanulnia értelmezni a kapott üzenetet. Ahogy az online hirdetések is napjainkban kezdik megtalálni saját formájukat, úgy a mobilmarketing is egy teljesen új gondolkodásmódot és közlésformát, azaz saját nyelvezetet követel ” – mutatott rá a szakember.
A sikert jelenleg nem a számszerű eladás növekedése, hanem a mobilreklám fogyasztó részéről történő elfogadása jelenti. Ehhez - első lépésben - a reklámszakmában dolgozó szakembereknek kell felnőniük. 2000-ben az Egyesült Államokban alakult szakmai szervezet a Mobile Marketing Association (MMA) pont ezt a feladatot tűzte ki céljául. Roland Taucher a szervezet EMEA régiójának igazgatósági tagja kiemelte „a nemzetközileg is elfogadott standardok és alapelvek letétele a mobilreklámozás területén alapvető fontosságú.” A fellendülés az elkövetkezendő évek hozadéka lesz, és az, hogy a reklámszakma képviselői már most elkezdtek foglalkozni a témával, előrevetíti az új csatornában rejlő lehetőségek tárházát, erejét.
„A kódalapú mobilmarketing, amely képes arra, hogy az offline és az online hirdetést összekapcsolja Európában és hazánkban is forradalmasítja majd a reklámozást. Pillanatnyilag azonban gátat szab ennek az, hogy Európában - Japánnal szemben - még nem tudtak megegyezni az egységes standardokról” – mondta Vámos-Hegyi Attila, a Direktmarketing Szövetség alelnöke.
Szabó Erik a Carnation kereskedelmi igazgatója a hagyományos online marketing üzleti folyamatának szereplőit mutatta be végigkövetve az értékláncot. Ezzel párhuzamot vonva felvázolta a mobil marketing üzleti szerepköreit és alapos elemzést adott a szerepvállalókkal kapcsolatosan. A mostani szakértői csapatok számára fontos a megfelelő szemlélet és gyakorlat kialakítása, mely időbe telik.
Azonban nem csak a reklámszakmának, de a jogalkotóknak is foglalkozniuk kell ezzel az új csatornával. Sylveszter Nóra, a Nemzeti Hírközlési Hatóság informatikai szabályozási igazgatója szerint „A hazai spam ellenes törvények elvileg már rendelkezésre állnak, de finomítást igényelnek”. A felhasználok számára még nem egyértelműek a korlátozások, mivel nem annyira elterjedt hirdetési formáról van szó jelenleg. Vélhetően a mobiltelefonokon keresztüli hirdetések elterjedésével a szabályozást is finomtani kell majd a közeljövőben. Sok esetben a célszemélyek jelenleg még nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos esetekben felléphetnek visszautasítóan is.
A Mobil Konferencia résztvevői a reklám csodafegyvereként jellemezték a mobiltelefont, amely – ahogy eddig forradalmasította hétköznapi kommunikációs szokásainkat – megváltoztatja reklámfogyasztási magatartásunkat is. Ahogy Vekkel László, a HPS Group üzletfejlesztési és kreatív igazgatója előadásában is kifejtette „ma már nincs ATL vagy BTL terület, a határok összemosódtak. Az ügynökségeknek nem szabad egy felületre koncentrálniuk, hanem olyan megoldásokat kell nyújtani az ügyfeleknek, melyek több felületet egyszerre fednek le. Ezen felületek között egyre hangsúlyosabb szerep jut a mobiltelefonnak”.
Ennek széles körű, hatékony alkalmazásához azonban a reklámszakma szakembereinek meg kell teremteniük a lehetőséget és fontos a piac szereplőinek összefogása, a megfelelő üzleti modellek kialakítása. A kérdés az, ki lesz a gyorsabb, ki vezeti be hamarabb az új szemléleten alapuló marketing megoldásokat?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.