Pár év, és a rádiók eltűnnek - a hagyományos tévé is kevés lesz a digikorszakban

Legkésőbb 2011 júniusában leáll a mostani, analóg televíziós műsorszórás Magyarországon – mondja ki az a törvénymódosítás, amelyet a parlament a hét elején fogadott el. A rádiók digitális átállásának céldátuma 2014. december 31., ám a jogszabály kiköti, hogy az analóg sugárzást csak akkor lehet leállítani, ha a közszolgálati adók a hallgatók legalább 94 százalékát elérik digitális jellel, és a népesség háromnegyede rendelkezik digitális vevőkészülékkel.

A digitális technikát a műsorkészítésben és -továbbításban nem ma kezdték el használni, ám a műsorsugárzás terén ezekben az években kezdi átvenni a hatalmat. Elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres műsorszórás 1998-ban. Elemzők szerint az analóg sugárzás 10-15 éven belül meg fog szűnni.

Elnémul a jó öreg táskarádió

A DIGITÁLIS rádióműsorszórás, a DAB majdnem olyan hangzást garantál, mintha egy cédét hallgatnánk, és megfelelő adóhálózat esetén megbízható a vétel még rossz időben és kedvezőtlen terepviszonyok közt is. A rendszer képi vagy szöveges kiegészítő információk átvitelét is lehetővé teszi. Egy adóberendezéssel nem egy, hanem hat-nyolc rádióműsor sugározható egyidejűleg. Az erre használható frekvenciasáv azonban nem esik egybe a jelenlegi URH-val. Ami azt jelenti, hogy a DAB-vételéhez nem jók a hagyományos rádiók, új, digitális vevőkészülékeket kell majd vennünk. A gyártók ma már több száz asztali, zseb-, táska- és autórádió-típust készítenek. A Magyar Rádió Budapesten és 30 kilométeres körzetében már évek óta sugározza digitálisan (programkísérő információkkal) az MR1, 2 és 3 műsorát, illetve egy Classic+ nevű programot.

„A földfelszíni digitális tévéműsor-sugárzás (DVB-T) előnye, hogy nagyobb programválasztékot, kiváló minőséget, megbízható vételt, plusz kényelmi szolgáltatásokat nyújt – mondja Tóth András, az Antenna Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. – Kifogástalan, zajmentes a kép, nincs villódzás, színtorzulás, szellemkép. A hang sztereó, Dolby Surround és többnyelvű kísérőhang is lehet. A néző menülistából választhatja ki a kívánt műsort annak neve vagy fajtája alapján. A programcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címét, közvetítési idejét és más információkat is lehet továbbítani. Egyes új, digitális tévékészülékekhez tetőantenna sem kell, csak egy tízcentis botantenna. A vétel mindig tökéletes, még villamoson vagy a sztrádán száguldó autóban is. És, ami talán a leglényegesebb: azokon az analóg televíziós csatornákon, amiken jelenleg csak egy-egy műsort tudunk továbbítani (m1, TV2, RTL Klub), a digitális technológia segítségével akár hatot is lehet majd.

A tévénézőt persze, az átállás kapcsán leginkább az érdekli, hogy hogyan tudja majd venni a (digitális) adást, azaz érzékeny búcsút kell-e vennie mostani antennájától, készülékétől. Megtudtuk, hogy a jelenleg használt földi antennák jók a digitális adás vételére, de a hagyományos tévé önmagában már kevés: kell egy úgynevezett Set-Top-Box (STB) hozzá, ami az érkező digitális jeleket veszi, feldolgozza és analóg jellé alakítva továbbítja a készüléknek. A technikai eltérések miatt ugyanakkor különböző STB szükséges a földfelszíni, a műholdas és a kábeles vételhez. Persze, már most igen széles és egyre bővül az integrált digitális televíziókészülékek kínálata is, amikbe be van építve a digitális vevődekóder, de alkalmasak még analóg vételre is.

Digi-kisszótár

DVB (Digital Video Broadcasting) = a digitális televíziós műsorszórás európai technológiája

DVB-S (satellite) =  digitális műsorszórás műholdon keresztül

DVB-T (terrestrial) = digitális földfelszíni műsorszórás (az ismert VHF-UHF sávban)

DVB-C (cabel) = digitális műsorelosztás kábelhálózaton

STB (Set-Top-Box) = a digitális jelet a hagyományos készülék számára analóggá alakító berendezés

IDTV (Integrated Digital TeleVision) = digitális (és analóg) műsor vételére alkalmas tévé

HDTV (High Definition Television) = nagy felbontású televízó; a jelenleg használt televíziós szabványokénál kétszer nagyobb sorfelbontása van, minősége jobb a DVD-énél. Ebből származik a hátránya is: a HDTV-adások jóval nagyobb sávszélességet foglalnak, előállításukhoz speciális berendezések kellenek, vételükhöz meg nagy felbontású, HDTV-kompatibilis televíziókészülék. Ennek az adásformátumnak az elterjedését mindenesetre elősegítheti a digitális műsortovábbítás.

DAB (Digital Audio Broadcasting) = digitális hangműsorszórás (a jelenlegi ultrarövidhullámot (FM) váltja fel)

DRM (Digital Radio Mondiale) = a hagyományos hosszú-, közép- és rövidhullámú sugárzást kiváltó digitális rádióműsor-szóró rendszer

DMB (Digital Multimedia Broadcasting) = a DAB adóhálózat infrastruktúrájára épülő mobiltelevíziós rendszer