Újabb csörte a formátum-háborúban

Újból összecsaphatnak a két dokumentum formátum támogatói a Magyar Szabványügyi Testület (MSzT) december 4.-i ülésén. 

Három napirendi pontot tárgyalnak majd, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kérésének megfelelően terítékre kerül az új működési szabályzat, megvitatnak műszaki kérdéseket, illetve szó lesz arról, hogy Magyarország a jelenlegi megfigyelői státusz helyett szavazati jogot nyerjen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetben (International Organization for Standardization - ISO).

Bár várhatóan a működési szabályzat körül is élénk vita bontakozik majd ki, az igazi összecsapást ez utóbbi téma hozhatja, annak ellenére, hogy végső szavazás a kérdésben csak februárban várható. Ennek oka a már ISO szabvány Open Document Format (ODF) támogatói és az Open Office XML-t (OOXML) kidolgozó Microsoft közötti ellentét. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet még 2006. májusában hitelesítette a többek között az IBM, Sun, Oracle, Google által is támogatott, a különböző irodai szoftverek között átjárást biztosító ODF-et nemzetközi szabványként. Válaszul a Microsoft megalkotta saját dokumentum formátumát, az OOXML-t, amely azonban nem kompatibilis az ODF-el.

A szoftvercég gyorsított eljárást követelt az ISO-nál, amely azt jelentette volna, hogy a szokásos 2-3 év helyett egy év alatt válna szabvánnyá az új formátum. Ehhez két dologra volt szüksége a vállalatnak: egyrészt a nemzeti szabványügyi testületek támogatására, másrészt minél több ország szavazatára az ISO bizottságban. Így arra figyeltek fel többek között a Magyar Szabványügyi Testület régi tagja is, hogy hirtelen többszörösére duzzadt a tagság.

Olaszországban például 5-ről 83-ra nőtt a helyi szabványügyi szervezetben lévő cégek száma, míg nálunk 11-ről 42-re. Mindkét fél elkezdte ugyanis beléptetni partnereit, vagy a tőle függő cégeket, így aztán a korábban komoly vállalatok - Microsoft, IBM, Oracle, Sun - fémjelezte testületbe mindössze néhány millió forintos éves forgalmú cégek kerültek be, és szereztek jogot arra, hogy döntsenek akár a dokumentum formátumok ügyében. (A kis cégek számára lényegesen olcsóbb a tagdíj.)

Az első ODF-OOXML csörtére még júniusban került sor az MSzT-n belül, amelyet a Microsoft nyert. Ezt az IBM megtámadta az MSzT felettes szervénél, a GKM-nél, és a minisztérium eljárási hiányosságok miatt a szavazás megismétlésére utasította a szabványügyi testületet. Ekkor a Microsoft írt levelet, mely szerint a GKM-nek ugyan van felügyeleti joga, de ezt jogszerű eljáráson keresztül kellene gyakorolnia, előbb az MSzT-n belül fellebbezni, majd ha ez nem jár sikerrel, akkor a bíróságon lerendezni az ügyet. Nos, a következő, már jócskán felduzzasztott létszámmal tartott augusztus végi bizottsági ülésen patthelyzet alakult ki, a vita részben arról szólt, hogy Magyarország szavazhat-e az ISO döntésekor a dokumentum formátumok szabványával kapcsolatban.

A GKM állásfoglalása szerint egyébként mivel Magyarországnak csak megfigyelői státusza van a nemzetközi szervezetnél, ezért szavazata nem számít. Persze erre is van megoldás, hiszen nem csak a nemzeti szabványügyi testületekbe lehet igen könnyen új tagokat beléptetni, de nemzeti bizottságokat is be lehet juttatni a szavazásra jogosultak közé. Ehhez mindössze párszázezer dollárra van szükség. A folyamat egyébként elkezdődött, többek között Trinidad és Tobago, Ciprus, Ecuador, Pakisztán, Jamaica léptek elő megfigyelőből szavazásra jogosulttá, és könnyen ilyen helyzetbe kerülhet az MSzT is. Hogy miért hajlandó mindkét fél rengeteg pénzt, időt és energiát áldozni erre az ügyre? Nos, a világon egyre több országban elvárás a közigazgatásban, hogy nyílt dokumentum formátumokat használjanak.

Emellett a közbeszerzéseknél is egyre több esetben kötik ki, hogy csak szabványos szoftverrel lehet pályázni. Mi történik, ha nyer a Microsoft? Az ODF valószínűleg elhal, és ezzel annak az esélye is, hogy az egyéni felhasználók és az állami szféra átálljon egy ingyenes, vagy nagyon olcsó irodai alkalmazásra. Mi történne, ha a Microsoft beadná a derekát, és támogatná az ODF-et? Rövidtávon valószínűleg semmi, hiszen jelenleg a személyi számítógépek több mint 90 százalékán a szoftvercég irodai megoldásait használják, egy ilyen döntés hatása csak évek múlva mutatkozna meg.