ADSL: mit kapunk a maximális sávszélességért cserébe?

A GVH január 15-én tette közzé határozatát, melyben elmarasztalja a Magyar Telekomot az ígért sávszélesség be nem tartása miatt. A dokumentum szerint a vállalat „honlapján 2007 áprilisától arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a T-DSL Profi Grátisz, a T-DSL 4000 és a T-DSL Profi Grátisz Partner díjcsomagokkal akár 4 Mbit/sec, a T-DSL Profi Ritmus és a T-DSL 8000 díjcsomagokkal akár 8 Mbit/s maximális letöltési sebesség érhető el. A GVH azonban megállapította, hogy a 2007. március 1-jei sávszélesség-bővítés után a 256/4480 kbit/sec sávszélességű, valamint a 480/8096 kbit/sec sávszélességű csomagok tekintetében nem volt olyan fogyasztó, aki a hirdetett maximális sávszélesség-értéken tudta igénybe venni a szolgáltatást.”

A döntés értelmében „a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásai miatt a Magyar Telekom Nyrt. 75 millió forintos bírság megfizetésére köteles.” A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága arról tájékoztatott: a döntéssel a cég nem ért egyet, és ezzel kapcsolatban bírósághoz fordult.

Magyarországon 2004. óta vehetik igénybe a fogyasztók az ADSL internetet. A technológia lényege, hogy az internet hagyományos, analóg telefonvonalon keresztül érkezik a felhasználókhoz. 2007. januárjában a GVH által közölt adatok szerint 632 ezer aktív ADSL előfizetést tartottak nyilván, ezen kívül 307 ezren más DSL technológiát („kábelnetet”) használnak. A szélessávú internet szolgáltatók egy része 2007 tavaszán sávszélesítést végzett.

Mi okozza a sávszélességel kapcsolatos problémákat?

Tüdős András, a Magyar Telekom Szélessávú szolgáltatás fejlesztési osztályvezetője elmondta: a vezetékes telefonhálózatra épülő ADSL szolgáltatások esetében a vonal hossza, minősége a meghatározó, de fontos tényező az egy kábelben párhuzamosan futó szélessávú összeköttetések száma és az épületen belüli kábelezés minősége. A kábelnet technológia eseten a koaxiális hálózat hossza, minősége, illetve az egy adott szegmensre csatlakozó felhasználók száma a döntő.

Hozzátette: valamennyi technológia esetén van egy elméleti maximális sávszélesség, egy az adott helyszínen elérhető sebesség és egy a pillanatnyi forgalmi viszonyok, azaz az egyidejűség szabta korlát. A minőséget, sebességet meghatározó tényezők egy része időben nem állandó, ezért lehetnek bizonyos kritikus esetekben időszakos problémák, illetve sok helyszínen a szolgáltatás nem nyújtható megbízhatóan.

Mint arról Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hivatal (NHH) szóvivője tájékoztatott, a szolgáltatóknak tudniuk kell, hogy adott területen milyen sávszélesség érhető el. Az internetszolgáltató egy kormányrendelet értelmében köteles meghatározni azt a sávszélességet, amelyet garantáltan képes produkálni.

Arra nem tér ki a rendelet, hogy ez a sávszélesség mekkora lehet egy szélessávúnak hirdetett szolgáltatás esetében. A szolgáltatók tehát az Általános Szerződési Feltételekben meghatároznak egy sávszélesség-értéket, amely az esetek egy részében jóval a reklámokban látható sávszélesség alatt marad. A hirdetésekből egyébként legtöbbször kiderül, hogy maximális sávszélességről van szó, nem a garantált értékről. Az adott területen igénybe vehető szélessáv-szolgáltatások paramétereinek objektív összehasonlíthatósága érdekében hozta létre az NHH a TANTUSZ honlapot. Itt az internetezők település, utca, és irányítószám megadásával tekinthetik meg, milyen szolgáltatók milyen áron, és milyen sávszélességgel állnak rendelkezésre. (Hasonló részletességű szélessávkereső szolgáltatás található a Világgazdaság honlapján is.)

Előfordul azonban, hogy míg a TANTUSZ utca szintű keresője lehetőségként megad egy szolgáltatót, például a T-Online-t addig a T-Online saját ADSL keresője (amely nem csak az utcát, hanem a házszámot is figyelembe veszi) azt írja: ezen a címen ADSL szolgáltatás nem létesíthető.  A TANTUSZ adatbázisát a szolgáltatók által nyújtott információk alapján töltik fel, azok a honlapon szereplő szöveg szerint tájékoztató jellegűek.

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a társaság a saját kereső alkalmazását tekintik hiteles forrásnak. Hozzátették, az NHH Tantusz honlapján lévő keresőhöz történő adatszolgáltatásnál jelezték, hogy ezen információk tájékoztató jellegűek, a különbségek pedig abból is adódhatnak, hogy a két kereső eltérő mélységben vizsgálja az adatokat. A Magyar Telekom véleménye szerint a DSL dinamikusan fejlődő szolgáltatás és piac, továbbá számos paramétertől függ a megvalósíthatósága, a létesítés lehetőségéről mindig az egyedi igény alapján történt műszaki felmérés alapján lehet teljes biztonsággal nyilatkozni.

Míg a reklámokban tehát a maximális sávszélességet látjuk, a szolgáltatók csak a jóval alacsonyabb garantált értéket kötelesek teljesíteni. Ez természeten megtalálható az Általános Szerződési Feltétek között, más – a sávszélességet befolyásoló – tényezőkkel együtt. A TANTUSZ célja, hogy elősegítse a fogyasztók pártatlan tájékoztatását, az ott megtalálható eredmények azonban nem minden esetben megbízhatóak.

Márton György a problémákkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a helyzeten nem hatósági eszközökkel lehet leginkább javítani. Az NHH mindent elkövet annak érdekében, hogy TANTUSZ-on megjelenő adatok minél pontosabbak legyenek. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt időszakban intenzív verseny alakult ki a szélessávú internet szolgáltatók között, a cégek pedig elsősorban a minél nagyobb sávszélesség ígéretével próbálják megnyerni az ügyfeleket. Az NHH szóvivője szerint jogszabályi szintű megoldást jelenthetne, ha meghatároznák, hogy a garantált sávszélesség a maximálisnak legalább hány százaléka lenne, ilyen irányú tervről azonban az NHH-nak nincs tudomása. Ugyanakkor Márton szerint jogi beavatkozás nélkül is előrelépést lehetne tenni, ha a szolgáltatók megállapodnának egymással a garantált sávszélesség ügyében. Hozzátette: szeretnék tovább bővíteni a TANTUSZ keresőjét azzal, hogy nem csak a szolgáltatók által közölt maximális sávszélességet közlik, hanem azt is, ennek milyen mértékben tudott megfelelni az adott szolgáltató az adott helyen.