Az IT nem csak életminőségi, hanem "élet-halál kérdés"

Az elmúlt tíz év nem értékelhető sikerként az információs társadalom szemszögéből – írja jelentésének összefoglalójában a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő ITTK. Bár az intézményrendszer kialakult, az infrastruktúra kiépült, és az alapvető lépésekre sor került, a jelenlegi helyzet ellentmondásos, például az intézményrendszer helyenként „hézagos”, az infrastruktúra pedig „lukacsos”, van még mit tenni mind a két téren. Úgy vélik, hazánk sajnos rendre rosszul teljesít a különböző információs társadalmi mutatókban is, nemzetközi összevetésben nem tartozunk sem az élenjárók, sem a közvetlen követők csoportjába. Sőt, inkább a korábban elfoglalt pozíció elvesztése figyelhető meg. Mégis, elmúlt tíz év gyökeresen átalakította a hazai viszonyokat, és hazánk előtt nagyon régen nyílt utoljára olyan hatalmas történelmi esély a felzárkózásra, mint amilyet az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ipariból az információs korszakba való átmenet most felkínál.

A kutatócsoport véleménye szerint a politika sosem vette elég komolyan az információs társadalom kérdését és mind a mai napig nem ismerte föl, hogy az jóval több technológia-politikánál vagy infrastruktúra-építésnél, mivel hatással van az oktatáspolitikára, a kutatás-fejlesztésre, a szociálpolitikára, a gazdaságpolitikára, a közigazgatás-politikára, a kultúrpolitikára… A terület állami fejlesztését végre nem hajtott stratégiák, torzóban maradt intézményrendszer és forráshiányos működés jellemezte.

A kutatás-fejlesztésben is adósak vagyunk a BME szakértői szerint. A magyar kreativitás nem lett vezérlő csillaga a rendszerváltozás utáni gazdasági fejlődésnek. "A vállalatok mind a mai napig nem elég innovatívak, a K+F költés alacsony és rossz szerkezetű, a kialakult pályázati struktúra rugalmatlan, az MTA reformra szorul, és újra nincs a területért felelős erős intézmény." – fogalmaz az ITTK. Az alapinfrastruktúra azonban adott és az innovációs járulék rendszere reményre adhat okot, ennek a beváltására azonban újra tartós építkezésre van szükség.

Nem csupán életminőségi, hanem élet-halál kérdés a digitális esélyegyenlőség. A rászorulók számára meghatározza az életminőséget és a munkaerőpiaci integráció egyetlen igazi eszköze. Bár a digitális megosztottság idehaza csökken (a nemi különbségek például eltűntek), az idősek és az iskolázatlanok továbbra is jelentős hátrányban vannak – vélik a kutatók Ezen a helyzeten nem segítettek a stratégiák sem, mivel azokat nem hajtották végre következetesen. Az államnak, gazdaságnak és civil szférának össze kell fogni a további előrelépés érdekében.