Digitális (f)elzárkózás
A fordulat éve lehet az idei a hátrányos helyzetűek, az idősek, a vidéken élők internethez jutási és képzési lehetőségei kapcsán. Ez hangzott el a közelmúltban az „e-Befogadás 2008, Magyarország” rendezvényen, amelyet az öt parlamenti párt által aláírt „e-Befogadás. Légy része!” kezdeményezésen felbuzdulva szerveztek.
A kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a parlamenti pártok képviselői mellett az informatikai ipar képviselői voltak jelen, a résztvevők paradox módon éppen azt állapíthatták meg, hogy a digitális képzettség terjedésének egyik fő gátja éppen a politika. Egyetértettek abban, hogy a pártpolitikai csatározásokat félre kell tenni, és szigorúan szakmai alapon lehet továbblépni, amelyhez az IT-ágazat cégeinek véleményére és segítségére is szükség lesz.
A tanácskozáson elhangzott, hogy noha Magyarországon 2007-ben 650 ezer új internethasználóval bővült a világhálót rendszeresen böngészők köre, a lemaradás így is jelentős. Miközben a magyar diákok 87 százalékának van rendszeres internet-hozzáférése, a munkavállalóknak ugyanakkor mindössze a 33, a munkanélkülieknek pedig csak a 17 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. A nyugdíjasok interneteléréseit vizsgálva hasonlóan szomorú a helyzet: európai uniós összehasonlításban Magyarország a sor végén kullog, az idősek mindössze három százaléka használja a világhálót. Vagyis az e-befogadás Magyarországon 4-6 millió embert érint, ez azt jelenti, hogy a lakosság fele nem képes használni az informatikát, és nem tud élni annak lehetőségeivel.
A vitaesten elhangzott, hogy amíg az Európai Unióban a tanórák átlag 61 százalékában használnak valamilyen informatikai eszközt (számítógépet, interaktív táblát stb.), addig hazánkban ugyanez az arány mindössze átlagosan 19 százalék. A legnagyobb baj azonban az, hogy az informatikai fejlesztésekre szánt EU-források felhasználását is átszövi Magyarországon a belpolitika.
A piac szereplői 2008-ban viszont már azt remélik, hogy változik az érintettek hozzáállása, s az öt parlamenti párt nem megy egymással szemben a digitális esélyegyenlőség és képzettség kialakításával kapcsolatos törvénymódosítások ügyében.
Célként jelölték meg a közösségi terek (iskolák, teleposták, teleházak stb.) újraalakulását. Az e-befogadás képessége ugyanis nemcsak a számítógép bekapcsolását jelenti, hanem azt is, képesek vagyunk-e használni is.
A digitális szakadék csökkentését a technológia, a tartalom, valamint az internetes tartalom szabad elérésének megteremtésén kívül – képzéssel, oktatással, megfelelő célok kitűzésével, témák „szállításával” – is támogatni kell, amelyben az IT cégek vállalhatnak jelentős szerepet.
„Az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország körülbelül 20-25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét, így kicsit sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, ha nem teszünk semmit, akkor egyszerűen ki kell várni a mostani sulinetes generáció felnőtté válását, hiszen körükben már most mintegy 70 százalékos a világháló használata” – emelte ki Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője. VG
Adatrögzítők
A felzárkózási folyamatot példázta öt éve az a 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra szóló távmunkapályázat, amelyet a FreeSoft nyert el, s amelynek keretében Nógrád megyében adatrögzítő központot kezdett működtetni.A helyi családsegítő szolgálat közreműködésével kialakított átonyterenyei projekt 15 roma származásúnak adott munkát. Ők biztosítócégek és a közigazgatási szervek megbízásából végeztek digitális tudást is igénylő feladatot.
A cégnél úgy vélik, az informatika minden más területnél alkalmasabb arra, hogy a hátrányos helyzetűek – a munkaerőpiacon versenyképes képzettséggel nem rendelkező, a foglalkoztatásból huzamosabb ideje kikerült vagy testi fogyatékossággal élők – kezébe olyan munkát adjon, amely iránt a piacon is van kereslet.
A helyi családsegítő szolgálat közreműködésével kialakított átonyterenyei projekt 15 roma származásúnak adott munkát. Ők biztosítócégek és a közigazgatási szervek megbízásából végeztek digitális tudást is igénylő feladatot.
A cégnél úgy vélik, az informatika minden más területnél alkalmasabb arra, hogy a hátrányos helyzetűek – a munkaerőpiacon versenyképes képzettséggel nem rendelkező, a foglalkoztatásból huzamosabb ideje kikerült vagy testi fogyatékossággal élők – kezébe olyan munkát adjon, amely iránt a piacon is van kereslet. Céges Patrónusok kerestetnek a programhoz Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) új elnöke a digitális felzárkózás felgyorsítására „örökbefogadási” programot hirdetett meg. Azt szeretné elérni, hogy az iparág cégei patronálják a közösségi informatikai rendszereket és kezdő felhasználóikat. Úgy látja, a nagy programoknak eddig kevés volt a hatása az IT-tudás tömeges elterjesztésére.
A közbeszerzések reformjával összefüggésben a kis- és középvállalatok védelmét, a versenytisztaság megteremtését és a hazai cégek versenyképességének növelését tartja az iparág legégetőbb és megoldásra váró problémáinak. Az új elnök fontosnak tartja, hogy javítsa az IVSZ érdekérvényesítő képességét oly módon is, hogy a szervezet közvetlen képviselettel legyen jelen a Közbeszerzések Tanácsában.
A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen az adóterhek csökkentése, a hitelgarancia-program fejlesztése, valamint az oktatás és szakemberképzés. Az IVSZ által kezdeményezett – a bérterhekre vetítve 40-50 százalékos – adócsökkentés érdemi változást eredményezne az innovatív vállalatok versenyképességében – emeli ki Keresztesi János.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.