Mi a digitális tévézés ára? LCD vagy plazmatévé

A földfelszíni műsorszórás digitális átállásának folyamata is megkezdődik rövidesen, de 2011 december 31-ig még az analóg földi televíziós sugárzás lesz meghatározó.

A HD műsorterjesztéssel egy egészen új látványvilág tárul majd elénk: a sugárzott műsorok valósághűbbnek érezhetők majd.

A HD-adások vételéhez a megfelelő tévén („Full HD”, „HD ready” vagy „HD TV”), esetleg számítógépen túl egy úgynevezett set-top-boxra  (vevőkészülékre), valamint egy hozzá tartozó dekódoló kártyára lesz majd szükség, melyet a szolgáltatók biztosítanak majd a HDTV-re előfizető ügyfeleknek.

A T-Kábelnél a set-top-box havi bérleti díja 2300 forint, míg a szolgáltatásért 1990-et kell fizetniük a felhasználóknak egy hónapra - írta lapunk szerdán. A UPC-nél még nem közöltek előfizetési díjat, a társaság közleménye szerint azonban az előfizetőknek nem kell majd semmilyen kiegészítő berendezést megvásárolniuk.

Igaz, már egyre több és több magyar háztartás rendelkezik HD televízióval és a szolgáltatók is gőzerővel haladnak a digitalizálás útján, a nézőknek még jó ideig várniuk kell arra, hogy az eddig megszokott műsoraikat az „új realizmus” képében lássák majd.

A régi csatornák még sokáig analóg módon lesznek csak foghatóak. A digitális és az analóg adásokat simulcast (azaz párhuzamos) rendszerben nézhetjük majd, amely képes a különböző minőségű képtípusok megjelenítésére. 

Tavaly már családok ezrei lepték meg magukat digitális – plazma vagy LCD – készülékekkel, abban reménykedve, hogy olyan képminőségben tévézhetnek majd otthonaikban, amilyen az a műszaki áruház tv-képernyőin is szerepelt. Mégis, a kép minősége - az otthoni beállítások ellenére is – csak csúf és pixeles maradt.

Mivel az áruház polcaian elhelyezett készülékeken jellemzően nagy felbontású filmek szerepelnek, ezért ezeknek a műsoroknak a képminősége – digitális jellegüknél fogva - fényévnyire vannak az otthon fogható analóg adású műsorokétól

A kapott képminőséget a tévé paraméterein túl javarészt a digitális kábel- és műholdrendszer infrastruktúrája határozza meg. Mindezek kiépítéséért pedig a szolgáltatók a felelősek.

Tekintettel arra, hogy ma már szinte minden újonnan vásárolt tévé nagyfelbontású képek megjelenítésére is képes - legyen akár plazma vagy LCD készülék -, és az idő múlásával egyre több nagyfelbontású műsor lesz elérhető, ezért sok vásárló teszi fel magának még a kérdést: „Milyen HDTV-t vegyek?” 

Fontos tudnivalók vásárlás előtt

A két legfontosabb kritérium, amit vásárlásnál mindig érdemes szem előtt kell tartani, az a képernyőfelbontás és a kontraszt. A tv képének minőségét alapvetően ez a két egymástól független tényező határozza meg. A kontraszt a kép színmélységében, a képernyőfelbotás pedig a kép mozgásfelbontásában játszik döntő szerepet. A nagyobb kontrasztú televízió szebb színeket, árnyaltabb színvilágot produkál, a nagyobb képernyőfelbontású pedig megakadályozza a kép-elmosódását.

A HD-ready megjelölésű tévék képernyője kisebb, a Full-HD jelölést viselő készülékek pedig nagyobb felbontású HD képtartalmak megjelenítésére alkalmasak. A HD- ready 1280×720 pixel felbontású, a full HD pedig 1920×1080. A HD-ready TV-k képernyője 720 képsorból áll, szemben a Full-HD-s készülékkel, amelyek már 1080 képsor felbontására is képes.

A tévék kereskedelmi árát a kontraszton és a képernyőfelbontás mellett nagyban meghatározza a képernyő méretének a nagysága is.

A vásárlók között a legnépszerűbb tévének a 82 centis (32”) képméretű LCD tévék szmítanak. Ebben a méretnagyságban plazma készülékek egyelőre még nem kaphatóak. A 127 centi (50”) és e feletti képméretet viszont a plazma tévék uralják, mivel az LCD tévék - bár kaphatóak ebben a képméretben - árai igen drágák.

Az LCD és a plazma tévék igazi háborúja a 94 – 119 centis (37 – 47”) képméret tartományban dúl. Itt a legélesebb a verseny a két technológia között.

Árak

A HD-ready megjelölésű készülékek között a 94 centis (37”) LCD és plazma TV-k (utóbbit csak a Panasonic kínál) ára körülbelül 150 000 Ft-tól egészen 270 000-ig tart.  A Full HD készülékek ára ugyanezen képernyőméretben körülbelül 270 000 Ft - nál kezdődik, de a tehetősebbek jóval 500 000 felett is találhatnak számukra megfelelőt. 

A102 centis (40”) LCD tévék 250.000 Ft-tól, a 107 centis 42 colos plazma tévék 260.000 Ft-tól, a 117 – 119 centis (46 – 47”) LCD tévék pedig már 350 000 Ft-tól kaphatóak. A 127 centis (50”) plazma TV-ket 530 000 Ft-tól, kínálják, míg a 132 centis (52”) LCD TV-k ára 650 000 Ft-nál kezdődik.

A digitális Tv-k közül nálunk egyelőre a legtöbbet a jóval olcsóbb HD-ready készülékekből vásárolnak, és a legkevesebbet pedig a még igen drágának számító Full-HD televíziókból.

LCD vagy plazmatévé

Mérések igazolják, hogy a mozgásfelbontás tekintetében a plazma TV-k sokkal jobbnak bizonyulnak, mint az átlagos képfrissítésű LCD tévék.

Bár a legtöbb plazmatévé ma még nem Full-HD felbontású, de egyre több ilyen készülék kapható a piacon, s ezek már a lehető legtöbb képrészlet megjelenítését biztosítják. Ráadásul a kontúros mozgások részletei is többnyire hibátlanok, elmosódástól mentesek – mindez persze függ a készülékben alkalmazott képfeldolgozó technológia minőségétől is.

A plazmaképernyők általában széles látószögből is jól látható képet, és már nappali megvilágításhoz is elegendő fényerőt produkálnak. Mivel a panel saját fénykibocsátása nagyon jól kontrollálható, ezért a feketék is úgymond „elég mélyek”, ami a kiváló kontrasztarány és a sötét árnyalatok részletgazdagságának feltétele. Plazma panelekkel a szabványokban előírtnál jóval szélesebb színtartomány is előállítható.

Az LCD képernyők fényereje kiváló, és széles látószög tartományból is jól látható a kép, bár oldalról nézve érzékelhetően csökken valamelyest a fekete mélysége. Amúgy ma már az LCD TV-k jelentős részében a háttérvilágítás fényerejét dinamikusan szabályozzák, mégpedig úgy, hogy a sötét tónusú képeknél csökkentik azt, így a feketék mélyebbé válnak.

A LCD panelek nagy felbontása miatt remek az állóképek élessége részletezettsége, és van már megoldás a mozgások elmosódása ellen is.

Az LCD képernyők legnagyobb hátránya ugyanis, hogy a gyorsan mozgó kontrasztos képrészletek elmosódhatnak. Ennek kiküszöbölésére alkalmazzák egyre több LCD TV-ben a megkétszerezett 100 Hz-s képfrissítéses technikát.

Legyen szó HD-ready vagy Full-HD készülékről, a képernyőfelbontás és a kontraszton túl figyelemmel kell arra is, hogy a szerkezetbe kábeles (DVB-C) és/vagy műholdas (DVB-S) és/vagy esetleg földfelszíni (DVB-T) digitális műsorterjesztés vételére alkalmas vevőt építettek be.

Már kaphatóak olyan síkpaneles tévék, melyekbe DVB-T vevőt is építenek, de nagyvalószínűséggel ezek nem lesznek alkalmasak a Magyarországon majdan használatos digitális televíziós műsorsugárzás vételére. Ennek oka, hogy az elsősorban a nyugat-európai piacra gyártott készülékeket az ott már rendszerszerűen alkalmazott MPEG-2 videójel tömörítésű műsorok vételére készítik fel, míg idehaza már a korszerűbb MPEG-4 tömörítési eljárást fogják alkalmazni.

A most kapható DVB-T vevővel is rendelhető készülékek egy része a későbbiekben kiegészítő elektronikával alkalmassá tehető az MPEG-4 tömörítésű műsorok vételére is, de ennek mindenképpen célszerű utánajárni. A földfelszíni digitális műsorszórás hazai elterjedésével a gyártókat kötelezik majd, hogy készülékeik megfeleljenek a hazai DVB-T adások vételére.