Zöldkérdésben még éretlenek

A magyarországi közép- és nagyvállalatok körében is növekszik a környezettudatosság, de az üzleti döntések meghozatalakor tudatosan nem tesznek meg mindent ennek előtérbe helyezéséért, döntéseik hátterében ma még elsősorban a különböző szabályozók, előírások állnak – állapította meg a GKIeNET Zöldmérő című kutatássorozatának legújabb felmérése.

A környezettudatos gondolkodásmód hazai terjedését ugyanakkor igazolja, hogy azt az 50 főnél többet foglalkoztató cégek már a versenyképességben is érzékelhető tényezőnek tartják. Ennek ellenére a környezetvédelem egyedül az önkéntes társadalmi felelősségvállalás területén nem szerepel az utolsó helyen.

Szempont. A cégek kétharmada ugyan azt állítja, hogy beszerzéseik során a kötelező szabályokon felül is figyelembe veszik az adott termék, eszköz környezetre ártalmas hatásait, de valójában ez a legutolsó szempont, amit mérlegelnek. A környezetvédelemmel kapcsolatban a legelkötelezettebbek a mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó vállalatok. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban pedig a környezetvédelem elméleti támogatása a legjellemzőbb, ugyanakkor a saját iparágukban a legkevésbé fontos versenyképességi szempontnak tartják azt. A felmérést készíttető Sun Microsystems is a minél hatékonyabb energiagazdálkodást és környezettudatos működést hirdeti. A cég 2007-es energiaszámlája több mint egymillió dollárral csökkent, miközben szén-dioxid-kibocsátását éves szinten 3227 tonnával mérsékelte.

Megafogyasztó. Csak az internet több mint százmilliárd kW elektromos áramot fogyaszt egy évben, ennek költségei meghaladják a 7,2 milliárd dollárt. Az informatikai adatközpontok energiafogyasztása 2000 és 2005 között megduplázódott, s 2010-re minden bizonnyal újra megkétszereződik. Az adatközpontok mintegy fele 2008-ra kifogy az energiaellátási vagy hűtési kapacitásból vagy egyszerűen csak a helyből – ezt jelzi előre a Gartner. Az amerikai kutatócég szakértői szerint az energiaszámlák eddig az IT-költések 10 százalékát jelentették, hamarosan azonban eljön az az idő, amikor ez az arány elérheti az 50 százalékot is. A közeljövőben elképzelhető, hogy olcsóbb lesz egy kiszolgálót megvenni, mint üzemeltetni. vg

A jól szigetelt ablakon nem jutnak át a mobiltelefonos jelek – erre a meglepő megállapításra juthattak a környezetvédelmi és a távközlési szakemberek az egyik vezető amerikai bank irodaházaiban. A Bank of Americának komoly többletköltséget okoz a túl jól sikerült energiatakarékosság. A pénzintézet extraösszegeket kénytelen fizetni a mobilszolgáltatónak, hogy az épületen belül növeljék a jelátviteli lehetőségeket. A társaság észak-karolinai központja 15 épületből áll, közülük három zöld-tudatos újépítésű, ezekben fedezték fel a fenti problémát.

A Bank of America egy többéves távközlési projekt kellős közepében van, amellyel a társaság kétszázezer alkalmazottjának kommunikációs lehetőségeit próbálja a mai kor elvárásai szerint megteremteni, a mobilos problémával azonban nem számoltak az amerikai IT-szakemberek, akik eddig nem nagyon találkoztak hasonló jelenséggel.

Az eddig is ismert volt, hogy a mobiljelek egyik legnagyobb ellensége a fém, de az évek során a nagy acélvázas épületekben dolgozó cégek megtanulták, hogy jelerősítőket kell használniuk, különösen az épületek belsejében. Az ablaküveggyártásnál használt fém azonban teljesen új dolog, a mai kor szülötte. A tervezők egy része olyan újfajta ablakokat tervezett, amelyek felületét vékony fémborítás fedi, ami azáltal csökkenti az energiafelhasználást, hogy nyáron visszaveri a kívülről jövő hőt, télen pedig elnyeli azt.

Más oldalról nézve, távközlés-biztonsági szempontból kimondottan hasznos lehet egy ilyen fémpajzs, mert távol tartja az illetéktelen wifis behatolókat, nem beszélve a hackerekről, akik parkolóházak árnyékában próbálnak hozzáférni a cégek adataihoz. CW

A jól szigetelt ablakon nem jutnak át a mobiltelefonos jelek – erre a meglepő megállapításra juthattak a környezetvédelmi és a távközlési szakemberek az egyik vezető amerikai bank irodaházaiban. A Bank of Americának komoly többletköltséget okoz a túl jól sikerült energiatakarékosság. A pénzintézet extraösszegeket kénytelen fizetni a mobilszolgáltatónak, hogy az épületen belül növeljék a jelátviteli lehetőségeket. A társaság észak-karolinai központja 15 épületből áll, közülük három zöld-tudatos újépítésű, ezekben fedezték fel a fenti problémát.

A Bank of America egy többéves távközlési projekt kellős közepében van, amellyel a társaság kétszázezer alkalmazottjának kommunikációs lehetőségeit próbálja a mai kor elvárásai szerint megteremteni, a mobilos problémával azonban nem számoltak az amerikai IT-szakemberek, akik eddig nem nagyon találkoztak hasonló jelenséggel.

Az eddig is ismert volt, hogy a mobiljelek egyik legnagyobb ellensége a fém, de az évek során a nagy acélvázas épületekben dolgozó cégek megtanulták, hogy jelerősítőket kell használniuk, különösen az épületek belsejében. Az ablaküveggyártásnál használt fém azonban teljesen új dolog, a mai kor szülötte. A tervezők egy része olyan újfajta ablakokat tervezett, amelyek felületét vékony fémborítás fedi, ami azáltal csökkenti az energiafelhasználást, hogy nyáron visszaveri a kívülről jövő hőt, télen pedig elnyeli azt.

Más oldalról nézve, távközlés-biztonsági szempontból kimondottan hasznos lehet egy ilyen fémpajzs, mert távol tartja az illetéktelen wifis behatolókat, nem beszélve a hackerekről, akik parkolóházak árnyékában próbálnak hozzáférni a cégek adataihoz. CW-->