A golfpálya keresletet vonz

Turizmus. A golf hazai bemutatkozását 1902-ben, a lóversenypályán szervezte báró Andrássy Géza. Az első golfpálya Tátralomnicban épült, itt rendezték meg az első versenyt is, 1919-ben. A pálya építtetője Lauber Dezső, a golfklub elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság titkára, később többszörös magyar golfbajnok. A II. világháború után Magyarországon is, mint a legtöbb közép- és kelet-európai országban, betiltották a golfozást, csak 1989 után nyílt lehetőség a további fejlesztésére. A Magyar Golf Szövetség (tagjai: 15 golfklub, 12 driving range) különböző versenyeket szervez, és számos nemzetközi vállalat érdeklődik a magyarországi golfberuházások iránt. A tapasztalat más európai országokban azt bizonyítja, hogy a golfpályák építése alig jövedelmező üzlet. Azonban egy pálya gyakran a legfőbb vonzerőt jelenheti egy adott helyszínen, ezáltal keresletet vonz a beruházás további, sokkal jövedelmezőbb fejlesztéséhez: mint a lakóingatlan-együttes, egy vagy több szálloda, konferencialehetőségek, spa- és wellnessközpont, kaszinó. A golf az elmúlt két évtizedben óriásit fejlődött világszerte. Annak ellenére, hogy még mindig a felső tízezer sportjának tekintik, egyre népszerűbbé válik Közép- és Kelet-Európában is. A meglévő golfpályákon túl több golfberuházás zajlik Magyarországon, elsősorban a főbb turisztikai régiók közelében (pl.: Balaton és a jól ismert gyógyhelyek) és vidéki nagyvárosok, mint Székesfehérvár környezetében. A magyarországi golfpályák jelenleg átlagosan 200-300 tagot számlálnak, ez jelentősen elmarad a nyugat-európai golfklubok átlagos tagságától (400-500 tag) – tudtuk meg a Magyar Turizmus Zrt.-től.

Jó üzletnek bizonyulhat a golf, és ezt nemcsak a statisztikák bizonyítják, hanem az is, hogy az MFB Invest is beszállt a „golfbizniszbe”: tavaly 48 százalékos részesedést szerzett a Royal Balaton Golf & Yacht Club Zrt.-ben, amelynek létesítményeit ez év szeptemberében át is adják.

A befektetés értéke 1,5 milliárd forint körül van, a hozam az EU tőkebefektetésekre vonatkozó elvárásai alapján 20-25 százalékos lehet.

A jövedelmezőség, a bevételek összetételén is van hová fejlődniük a kelet-közép-európai üzemeltetőknek. A KPMG adatai szerint az átlagos jövedelmezőség szempontjából Közép-Európa a középmezőnybe tartozik, Kelet-

Európa teljesít a leggyengébben, az élen – az egyébként sok más számban is vezető – Közel-Kelet áll az egy játéknapra eső 20 ezer eurós bevétellel.

Míg régiónkban a bevételek csaknem 30 százaléka a tagsági díjakból származik, addig a közel-keleti és dél-afrikai összegek 70-80 százaléka a pályadíjakból (green fee) és más tevékenységekből.VG