BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Digitális univerzum

Becslések szerint öt év alatt tízszeresére nő a digitális adatmennyiség. A digitális univerzum mérete tavalyra már elérte a 281 milliárd gigabyte-ot, ez körülbelül tíz százalékkal nagyobb a korábban becsült értéknél – derül ki az IDC piackutató egyik legutóbbi felméréséből. A szakértők szerint ha minden az eddig tapasztalt ütemben halad, a világon rendelkezésre álló adatmennyiség 2011-re megtízszereződik.

Az előre jelzett piaci fejleményekben egyre több – a tárolórendszerek piacán tevékenykedő cég, köztük a kutatásra megbízást adott EMC – lát komoly üzleti lehetőségeket.

A kutatás szerint 2007-ben, a történelem során először, a keletkező digitális információ mennyisége meghaladta a világ tárolási kapacitását. Mindez azonban azért nem jelent katasztrófát, mert egyrészt az emberek nem akarnak minden információt tárolni, másrészt jelentős tárolókapacitás maradt meg az előző évekből – emelte ki az elemzés kapcsán Ákos György, az EMC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A digitális univerzumban 2007-ben közel 45 gigabyte-nyi információ jutott a föld minden egyes emberére, ez 17 milliárd nyolc gigabyte-os kapacitású iPhone memóriájában férne el. A digitális univerzum dinamikus bővülése elsősorban a digitális kamerák, biztonsági kamerák és televíziók elterjedésének köszönhető, de rendkívül gyorsan bővül az internet-hozzáférési piac, a sokmilliós online közösségi hálózatok által létrehozott digitális tartalom.

Mindez azt is jelenti, hogy miközben a világszerte keletkező digitális információmennyiséget 70 százalékban egyének állítják elő, a biztonságért, adatvédelemért és megbízhatóságért 85 százalékban cégek a felelősek. A tavaly előállított információ közel 30 százaléka számított biztonsági szempontból kiemelten fontosnak, az előrejelzés szerint ez az arány 2011-re eléri a 45 százalékot.

A létrehozott adatmennyiségnek csak nagyjából a fele az, amit az egyének közvetlenül létrehoznak: a fényképek készítéséhez, a levelek küldéséhez vagy a telefonhívásokhoz. A másik fele az, amit a felmérés készítői digitális árnyéknak neveztek el. Az egyénekről szóló információk jó része úgy keletkezik, hogy azok semmilyen hatással nincsenek az adatokra.

Ilyenek például az eltárolt nevek egy banki műveletnél vagy például a személyekről a repülőterek, városok térfigyelő kamerái által készített képek. A felmérésből az is kiderült, hogy a digitális árnyék most először nagyobb, mint az egyének által létrehozott információmennyiség.

A digitális adatmennyiség bővülése környezeti kérdéseket is felvet: egyrészt mit kezd a jövő technológiája az évek alatt folyamatosan felhalmozott elektronikai hulladékkal. Az IDC adatai szerint míg tavaly a lecserélt s így hulladékká vált elektronikai eszközök száma egymillió körül alakult, 2011-re ez megduplázódhat. A másik, megoldásra váró környezeti problémát az adatok tárolásához szükséges rendkívül nagy mennyiségű energia veti fel. Mindez nemcsak óriási költségeket, de környezeti terhelést is jelent. A tárolórendszer-gyártóknál is az egyik kulcskérdés, hogy képesek-e energiahatékony rendszereket kifejleszteni.

A hatalmas mennyiség és a robbanásszerű bővülés miatt mind a fogyasztók, mind a cégek sokféleképpen és erősen érzik a digitális univerzum hatásait. Az IDC kimutatta, hogy az információrobbanás nemcsak a vállalatok, hanem az otthoni felhasználók helyzetét is megnehezíti a tekintetben, hogy mit kezdjenek az általuk létrehozott digitális információkkal.

A tanulmány kitér arra is, hogy milyen üzleti lehetőségek rejlenek a tárolási piacon a következő néhány évben. Az egyes ágazatok által előállított adatmennyiség ma még nincs arányban azzal, hogy egy-egy szegmens ténylegesen mennyit költ az informatikai berendezésekre.

A banki szektor például a világ informatikai befektetéseinek hozzávetőleg húsz százalékát fedi le, ugyanakkor a digitális információmennyiség növekedéséhez hat százalékban járul hozzá. A média és az egészségügy viszont – amelyek már most is a legnagyobb digitális adatot generáló szektoroknak számítanak – 2011-ben tízszer akkora részt jelentenek majd a digitális univerzumban, mint most. Ez azt is jelenti, hogy a tárolókapacitást gyártó vállalatoknak a jövőben érdemes ezekre a szegmensekre koncentrálniuk.

Nagy jövőt jósol a bárhonnan és bármilyen eszközzel hozzáférhető virtuális hálózatos adatközpontoknak a Cisco Systems, az ehhez kapcsolódó fejlesztései révén pedig komoly piaci lehetőséget lát üzleti partnerei számára is – hangsúlyozták az amerikai cég vezetői a társaság legutóbbi globális szakirányú konferenciáján. Hozzátették, ennek érdekében további befektetésekre is készülnek. Április elején hozták nyilvánosságra, hogy a Cisco teljes egészében felvásárolja az adatközponti piacon új generációs termékeket fejlesztő Nuova Systems részvényeit, amelyben már eddig is többségi – nyolcvanszázalékos – részesedése volt. A felvásárolt cég érdekessége, hogy alapítói között megtalálhatók a Cisco korábbi vezetői is.

Munkatársunktól-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.