Közel az EU-hoz

A régióban csak Szlovéniának és Csehországnak jobbak a mutatói, mint a miénk. Annak ellenére azonban, hogy az utóbbi években viszonylag gyorsan bővült a gyors webkapcsolattal rendelkező hazai felhasználók száma – tavaly 40 százalék körül volt a fejlődés –, nálunk a múlt év végén száz főre 14,2 széles sávú netelőfizetés jutott, ez még mindig jóval elmarad az Európai Unió 20 százalékos átlagától.

Az előfizetések száma az unióban 23,7 százalékkal – összesen 19 millióval –, Magyarországon pedig 43,3 százalékkal nőtt. Hazánk felzárkózását jelzi, hogy a múlt évben elért növekedési ütem a 12. leggyorsabb volt az EU-ban. A magyarországinál a szomszédos országok közül csak Romániában volt gyorsabb a növekedés, de ott a penetráció 2007 végén így is csak 9,8 százalékos volt. Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke szerint az Európai Bizottság jelentése azt mutatja, hogy jó irányban fejlődik a magyarországi hírközlési piac, és ezen belül a széles sávú piac hazai gyors bővülése lehetővé teszi, hogy középtávon behozzuk lemaradásunkat ezen a területen.

A széles sávú elterjedtség területén az EU-tagállamok között Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország áll az élen, egyaránt 30 százalék feletti, világviszonylatban is élenjáró penetrációval. A jelentés szerint összesen nyolc EU-tagállam, az említettek mellett Nagy-Britannia, Belgium, Luxemburg és Franciaország előzi meg ebben a tekintetben az Egyesült Államokat. Az európai uniós országok széles sávú internetszolgáltatói a múlt évben 62 milliárd eurós bevételre tettek szert. A jelentés Magyarországgal foglalkozó része a pozitívumok között említi, hogy 2007-ben lehetővé vált a telefon-előfizetés nélküli, csupasz ADSL igénybevétele. A jelentés szerint Magyarországon a vezetékes széles sávú penetráció erőteljes növekedésében nagy szerepet játszott a kábelmodemes előfizetések számának erőteljes növekedése, ehhez hozzájárult, hogy számos magyarországi kábelszolgáltató nyújt a kábeltelevíziós mellett hang- és internetszolgáltatást is.

A teljes távközlési szektor forgalma az Európai Unióban közel 300 milliárd euró volt tavaly, ez az EU-s GDP 2 százaléka, és 1,9 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva. 2007 sorban az ötödik olyan év volt, amikor nőtt a szektorba érkező befektetések összege, amely tavaly meghaladta az 50 milliárd eurót. Ez megfelel az USA-beli távközlési beruházások értékének és több, mint a kínai és japán távközlési befektetések együtt. Továbbra is a mobilszektor a legnagyobb az uniós távközlési piacon. A mobilszolgáltatásból származó bevétel 3,8 százalékkal, 137 milliárd euróra emelkedett tavaly. Tovább nőtt a mobilpenetráció is, míg 2006-ban 103 százalékos volt, addig tavaly már 112 százalékos. A harmadik generációs mobilszolgáltatást használók aránya duplájára, 20 százalékra bővült 2007-ben, összesen már több mint 88 millióan vannak az EU-ban. A mobilvégződtetési díjak csökkentek, de nagy különbségeket mutatnak az egyes tagországokban. A legalacsonyabb és legnagyobb között tízszeres a különbség.

A bizottság megemlíti, hogy 2007 végén Magyarországon már 100 ezer fölé emelkedett a mobil széles sávra előfizetők száma. A mobilpiacról szólva a jelentés beszámol arról, hogy az unióban 2007. októberi adatok alapján 100 főre 111,8 előfizetés jutott, míg Magyarországon, ahol a növekedés gyorsabb volt, mint az EU egészében, ekkor a penetráció 104,4 százalékos volt, és év végére 109,7 százalékra nőtt. A vezetékes telefonszolgáltatásból származó bevételek ugyanakkor 5 százalékkal csökkentek 2007-ben az egy évvel korábbihoz képest, ahogy a felhasználók mobil- és internetalapú szolgáltatásokra váltanak. Kárpótolni tudták azonban magukat a vezetékes szolgáltatók a széles sávú szolgáltatásokkal, amelyek 62 milliárd eurós forgalmat hoztak.

A verseny azonban még nem érte el azt a szintet, amit kellene. Az egykori monopolszolgáltatók ellenőrzik a széles sávú világhálós vonalak 46 százalékát az EU-ban, míg hét tagállamban részesedésük ebben a szegmensben 60 százalék fölött van. Cipruson, Luxemburgban és Finnországban még nagyobb, 70 százalék feletti a részesedésük a széles sávú internetes piacon. Emellett a vezetékes telefonszolgáltatáshoz való hozzáférés a felhasználók 86,5 százaléka számára az inkumbens szolgáltatókon keresztül lehetséges, 12 tagállam esetében 95 százalék felett van ez az arány.

Az unió távközlési szolgáltatási keretei megakadályozzák, hogy a cégek valódi páneurópai szolgáltatásokat nyújtsanak a nagy üzleti felhasználóknak. „Ezek a felhasználók ma még sem a vezetékes, sem a mobilszolgáltatásokra nem tudnak olyan egységes szerződést kötni, amely valamennyi tagállamban ugyanolyan színvonalat nyújtana” – véli Nick White, a Távközlési Felhasználók Nemzetközi Csoportjának (Intug) alelnöke. „A termelékenység javításához nem elég számítógépeket vásárolni, ezeket hatékonyan össze is kell kapcsolni egymással.

Ha a szolgáltatás színvonala nem azonos minden országban, a vállalati felhasználók nem tudják kiaknázni az egységes piac előnyeit” – állítja Ed Vonk, az Európai Virtuális Magánhálózati Felhasználók Szövetségének (EVUA) vezérigazgatója.

Telebit-összeállítás Sokba kerül az eltérő uniós szabályozás Akár 1300 milliárd euró haszonnal is járhat az EU számára, ha sikerül egységesíteni az uniós hírközlési szolgáltatásokat – áll az Indepen Consulting nemrég közzétett tanulmányában.

Az unió távközlési szolgáltatási keretei megakadályozzák, hogy a cégek valódi páneurópai szolgáltatásokat nyújtsanak a nagy üzleti felhasználóknak. „Ezek a felhasználók ma még sem a vezetékes, sem a mobilszolgáltatásokra nem tudnak olyan egységes szerződést kötni, amely valamennyi tagállamban ugyanolyan színvonalat nyújtana” – véli Nick White, a Távközlési Felhasználók Nemzetközi Csoportjának (Intug) alelnöke. „A termelékenység javításához nem elég számítógépeket vásárolni, ezeket hatékonyan össze is kell kapcsolni egymással.

Ha a szolgáltatás színvonala nem azonos minden országban, a vállalati felhasználók nem tudják kiaknázni az egységes piac előnyeit” – állítja Ed Vonk, az Európai Virtuális Magánhálózati Felhasználók Szövetségének (EVUA) vezérigazgatója.-->