A jövő televíziója

Az online terjesztés útjában álló sávszélességkorlátok miatt egyelőre késik az a tömegtájékoztatási ősrobbanás, amelynek részeként – több-kevesebb leleménnyel preparált – garázs- vagy mosókonyha-stúdiók lepik el nagy számban a kínálatukkal a tájékoztatási és a szórakoztatói piacot. A digitális földfelszíni sugárzás azonban önmagában is jelentős felbolydulást okoz, s ez arra készteti a számítástechnika nagyvállalatait, hogy komplex informatikai bázist kínáljanak azoknak a televíziós társaságoknak, amelyek nagyrészt önállóan előállított tartalommal vannak jelen a piacon. A műsorkészítés és -terjesztés egész folyamatát alátámasztó informatikai rendszerek telepítésében az IBM jelentős tapasztalatokat szerzett a fejlett ipari államokban, itthon a Synergonnal együtt lép fel a piaci szegmensben.

A közös tervekről beszámolva az IBM emlékeztetett, a közelmúltban az Economist Intelligence Unittal közösen tárták fel a televíziózás piacán – a következő években – várható változásokat. A legfontosabb mozzanatnak azt találták a tanulmány szerzői, hogy a nézői tábor két részre oszlik majd. Az egyik hányad megmaradt a bevett szokásainál, és tovább fogyasztja azt, amit neki kínálnak, a változások iránt fogékonyabb kör, a „cool” halmazba tartozók azonban új, változatos, az egyéni érdeklődésre szabott, többféle eszközön is elérhető tartalmakat követelnek majd. Eközben egyre népszerűbbé válnak a felhasználók által készített tartalmak, s ebben csak a kezdet a YouTube napi 100 milliós és a MySpace napi 50 milliós látogatottsága.

A kibontakozó változást alátámasztja a nyílt, szabványos platformok terjedése, ezek segítségével könnyen és gyorsan lehet a digitális tartalmat a különféle eszközökre – televízióra, számítógépekre és mobilkészülékekre – exportálni. Az új rendszer főbb szereplői a tartalom-előállítók és -tulajdonosok, illetve -elosztók lesznek, akik között újfajta konfliktusok bukkannak fel, ezek kimenetele ma még nem látható. Fontos mozzanata lesz az új felállásnak, hogy mind több tartalmat kötnek össze más jellegű termékekkel vagy ajánlatokkal.

Ebben a fázisban különleges jelentőségre tesz szert a nézők véleményének, ízlésének a megismerése és követése, a reakciók naprakész mérése, mert a technológia és a szabályozási környezet változása nyomán egyre több szereplő jelenik meg a piacon, akik kiélezett versenyt folytatnak majd egymással. A kínálatot az is élénkíti, hogy kisebb befektetéssel és kevesebb hivatali ügyintézéssel lehet televíziós szolgáltatásokat indítani, emiatt jól felépített üzleti modellekkel és innovatív ötletekkel ma még ismeretlen szereplők is fontossá válhatnak. A verseny miatt kritikus szemponttá válik a költségtakarékos műsorkészítés, és ez az a pont, ahol belép az információs technológia.

A folyamatban el kell jutni a mágnesszalagos kazettákkal rohangáló szerkesztőktől a teljesen digitalizált műsorkészítésig és terjesztésig, mégpedig úgy, hogy a folyamatba integrálni kell a gyártást és az értékesítést kísérő összes ügyviteli funkciót. Az átalakulás során a filmarchívumok polcait fel kell váltaniuk az adattároló szervereknek, az ezeken tárolt műsorvagyont úgy kell kezelni, hogy ahhoz bármikor, bármilyen céllal hozzá lehessen férni. Az átállás alapját azt képezi, hogy a szalagokon tárolt felvételek átalakulnak fájlalapú médiatartalommá. Ebben a hatékony keresést a tartalmat leíró információ – az úgynevezett „metaadatok” – tárolásával és használatával lehet megszervezni.

Telebit-összeállítás-->