Csendre vágyik? A megoldás a zajszűrő fejhallgató

Minden szakember egyetért azzal, hogy a tartós lárma károsítja az egészséget: a stressz, a pihentető alvás hiánya, a koncentrálóképesség csökkenés csupán néhány az egyszerűbb következmények közül. Súlyos esetben visszafordíthatatlan halláskárosodás, nagyothallás, illetve süketség lehet az ordító környezet eredménye. A műszaki berendezéseket fejlesztő cégek meglátták az üzleti lehetőséget a „csendgyártásban”. Elsőként az amerikai Bose vállalat rukkolt ki olyan fejhallgatóval, amelyet pilótáknak terveztek. Röviddel később a Panasonic, a Sony, a Sennheiser, az AKG és több más gyártó is piacra dobta zajszűrős fejhallgatóját. A kilencvenes évekre már nem számított különlegesnek ez a megoldás. A korábban drága kütyük a digitális technikának köszönhetően mindenki számára elérhetőek lettek.

Lélegzés 10 dB

Színházi csend 30 dB

Lakóterület éjjel 40 dB

Forgalom zaja 70–80 dB

Porszívó 80 dB

Diszkó 90–100 dB

Légkalapács 100 dB

Rock koncert 100–110 dB

Felszálló repülő 110 dB

Fájdalomküszöb 130 dBPersze aki megbízható készüléket szeretne, ma sem garasoskodhat. A Bose például nem titkolja, hogy elsősorban a minőségre törekszik, az ár másodlagos. A 80–100 ezer forintos fejhallgatóik szépen szólnak, esztétikusak, és órákon át viselhetők. Az olcsóbb készülékek – Logitech, Creative – már 15–30 ezer forintért megvásárolhatók. Majdnem annyit tudnak, mint a prémium márkák, de néhány óra viselés után kiderül, hogy miért érdemes többet szánni a zajcsökkentésre. A szivaccsal körbeölelt fül ugyanis gyorsan beizzad. A rosszul kialakított kagyló pedig nyomja a fejet. Ha ehhez gyenge hangminőség is társul, nyűg lesz viselni a fejhallgatót. A prémium márkáknál ezért csak tökéletes, és alaposan tesztelt alapanyagokat használnak. A Bose formatartó habszivacsot kísérletezett ki, amely nem nyomja a fejet. A tökéletes hangzáshoz pedig a kagyló formáját is felhasználják.

És hogy mit tudnak a zajszűrők? Az általunk tesztelt készülékek (Bose, Logitech) hatékonyan kapcsolják ki a környezet moraját. A motorzúgás, a számítógépek zaja, klímaberendezések sistergése eltűnik. Ugyanakkor a beszéd – ha halkabban is – de eljut a fülhöz, ha nem szól zene a készülékben. A kevésbé monoton zörejekkel viszont nem tud megbirkózni a technika: a klaviatúrák kopogása, a telefoncsörgés vagy a vonatkerekek zakatolása átjut a rendszeren. A zajszűrőknél nem a teljes süketség szimulálása volt a cél, hanem a környezet lármájának hatékony csökkentése. Erre pedig minden készülék képes: akár 20 decibellel kisebb terhelés éri a viselőt. Ez azt jelenti, hogy a 70–80 decibelnél szinte sosem csendesebb városi zsongás az elviselhető 50–60 decibeles szintre szorul vissza.

Lélegzés 10 dB

Színházi csend 30 dB

Lakóterület éjjel 40 dB

Forgalom zaja 70–80 dB

Porszívó 80 dB

Diszkó 90–100 dB

Légkalapács 100 dB

Rock koncert 100–110 dB

Felszálló repülő 110 dB

Fájdalomküszöb 130 dB Önmagát oltja ki a morajlás A zajszűrős fejhallgatók működési elve igen egyszerű. A rajtuk elhelyezett mikrofon érzékeli a környezet hangjait, és azokat ellenfázisban küldi a fülekre. Az egymásnak feszülő hanghullámok pedig egyszerűen kioltják egymást, s nem marad más, csak a csend, illetve a kagylóból érkező zene. A gyorsan megszokható érzés leginkább olyan, mintha víz alá merülne az ember, és mindehhez kissé bedugulna a füle. Amint viszont zene is szól a kagylóban, ez az érzés teljesen megszűnik. Mindehhez saját energiaforrásra is szükség van, ezért a készülékek elemmel, vagy tölthető akkumulátorral működnek. A Bose saját energiaforrása például 20 órányi folyamatos üzemeltetést tesz lehetővé. A kiegészítők között pedig töltő, különféle csatlakozó kábelek illetve a repülőgépeken használható adapter is található. -->