E-doktorban jól állunk

Az európai páciensek alapadatait a háziorvosi praxisok 80 százalékában elektronikusan tárolják, a kezeléseknél és az alkalmazott gyógyszereknél ez a mutató eléri a 92 százalékot, a röntgen esetében viszont már nem ilyen látványos a kép, a felvételeknek csupán a 35 százalékát viszik fel számítógépre. Az európai doktorok 40 százaléka cserél adatot a laboratóriumokkal, ez a hajlandóság más egészségügyi intézményekkel viszont csak alig tízszázalékos.

E téren több mutatóban is átlagon felül teljesítenek a magyarországi háziorvosok. A páciensek alapadatai és a kezelésükkel kapcsolatos információk elektronikus tárolása a leggyakoribb e-egészségügyi alkalmazás – húzza alá a jelentés. A háziorvosi praxisok 99 százalékában a páciensekről legalább egy adatot tárolnak elektronikusan. Az európai átlagot (50 százalék) meghaladó mértékben (83 százalék) használnak a magyar háziorvosok a diagnózis felállításához vagy a felírandó gyógyszerekhez döntéstámogató rendszert. Ezzel szemben az adatcserék terén még jelentős a lemaradásunk. A hazai praxisoknak csupán a 12 százalékában jutnak hozzá elektronikusan a laboratóriumi vizsgálatok adataihoz a háziorvosok. (Szemben a már említett 40 százalékos európai átlaggal.) Még rosszabb a helyzet a más egészségügyi intézménnyel bonyolított adatcserék kapcsán, ez a tízszázalékos uniós mutatóval szemben mindössze két százalék.

Az e-egészségügyi alkalmazások széles sávú használata a tagországok között a legnagyobb mértékben Dániára jellemző, ott a mutató eléri a 91 százalékot, míg e téren a sereghajtó Románia, mindössze öt százalékkal. Dániában népszerű az elektronikus levelezés is a betegek és a háziorvos között, az ottani praxisok 60 százalékában élnek vele, ugyanez a mutató uniós szinten mindössze négy százalék.

Az orvosi távfelügyelet még kevésbé elterjedt, lényegében csak Svédországban, Hollandiában és Izlandon „monitorozzák” folyamatosan elektronikus úton is a pácienseket, de ott is csak a doktorok három-kilenc százaléka.

Munkatársunktól-->