Ütős külföldi milliárdosok

A legismertebb profi golfozók a világ legjobban fizetett sportolói közé tartoznak, akadnak köztük olyanok, akik évente több 10 millió dollárt tehetnek zsebre. Kiemelkedően magas keresetük nemcsak a különböző versenyek tetemes pénzdíjainak köszönhető, hanem a szponzoroknak is. A támogatók ugyanis a golf révén egy magas jövedelmű, komoly vásárlóerőt képviselő fogyasztói kört érhetnek el, épp ezért hajlandók hatalmas összegeket fizetni, hogy valamely híres játékos márkájukat népszerűsítse. Nem véletlen tehát, hogy tavaly az öt legjobban kereső sportoló listáján Tiger Woods és Phil Mickelson személyében két játékos is képviselte ezt a sportágat, sőt a Forbes magazin szerint az előbbi éppen 100 millió dollárral gazdagodott 12 hónap alatt, ebből 87 milliót szponzoraitól kapott.

Magyaroszágon más a helyzet: alig akad profi golfozó, jelenleg mindössze 14-15 ember él kizárólag ebből a sportágból, ráadásul többségük nem is versenyzésből, hanem oktatásból – mondta lapunknak Tringer László, a Profi Magyar Golf Egyesület, azaz a PGA of Hungary elnöke. A profik alacsony száma azonban nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az amatőrök száma sem túl magas. Mivel Magyarországon mindössze néhány ezren golfoznak, jóval kisebb az emberanyag, mint más országokban, ahol több százezer amatőr játékosból lehet válogatni.

Nem véletlen az sem, hogy jelenleg mindössze egyetlen magyar hivatásos versenyző van, s a profik többsége oktatással foglalkozik, hiszen ez utóbbi jelent biztos megélhetést, még annak ellenére is, hogy szezonális munkáról beszélünk, ráadásul Magyarországon az órabérek 30-40 százalékkal alacsonyabbak, mint külföldön. Míg itthon 8–12 ezer forint között kereshet egy oktató óránként, addig máshol a 60 eurót is elérheti az órabér.

A versenyzés már jóval kockázatosabb tevékenység. A többi egyéni sportághoz hasonlóan ugyanis a golf esetében sem feltétlenül elegendő az, ha valaki tehetséges, és hatalmas energiát fektet abba, hogy profi versenyző legyen. A sikerhez szerencse és nem utolsósorban hatalmas tőkebefektetés szükséges.

Tringer László kiemelte: ahhoz, hogy valaki sikereket érhessen el a profik között, azaz már jövedelme is származzon a versenyzésből, legalább 4-5 éven keresztül évi 14-15 versenyen kell részt vennie. Mivel Magyarországon egyetlen többnapos profi verseny sincs, ezekre csak külföldön kerülhet sor, az utazás, a szállás, illetve a kinti megélhetés biztosítása pedig igen költséges. Hozzátette: éves szinten 30 millió forintot is felemészthet, hogy valaki a profi életre felkészüljön. Márpedig ha figyelembe vesszük, hogy ez egy 4-5 éves folyamat, akkor már egy 100 millió forintot jóval meghaladó összegről beszélünk. A játékosnak ezt a pénzt saját zsebből, illetve a szponzorok hozzájárulásából kell finanszíroznia, támogatókat találni azonban egyelőre nem olyan könnyű, hiszen a golf mögött Magyarországon egyelőre nincs megfelelő méretű piac. Éppen ezért egy magyar golfozónak jelenleg – még akkor is, ha tehetséges – igen csekély, mindössze néhány százalék esélye van arra, hogy nemzetközi szinten is sikereket érjen el profiként – mondja Tringer László. Más kérdés, hogyha sikerül neki, akkor megüti a főnyereményt, s pillanatok alatt megtérül a korábbi befektetés. A profi versenyek összdíjazása ugyanis nemritkán több millió dollár, s előfordul, hogy a nyertes hét számjegyű összeget tehet zsebre, dollárban. Ráadásul azt követően szabad kártyásként indulhatna a versenyeken. VG