Behálózott gazdaságok

Magyarország egy év alatt négy helyet rontott korábban megszerzett pozícióján azon a listán, amely az egyes államokat aszerint rangsorolja, hogy az adott ország nemzetgazdasága mennyire készült fel az új kor hálózati kihívásaira. Ez derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF), az INSEAD és a Cisco közös elemzéséből, amelyet a WEF által készített jelentésben szereplő „hálózati felkészültség index” alapján állítottak össze.

Az infokommunikációs hálózatok gazdaságra gyakorolt hasznát a szakértők két kategóriába sorolják. Az első a gazdaság egészére gyakorolt termelékenységnövelő hatás – a tranzakciós költségek csökkentése, a gyors és megbízható információáramlás és a méretezhetőség révén –, továbbá az innovációhoz való gyorsabb hozzáférés – online alapú közös munka – révén. A második a társadalomra gyakorolt hatás, a tanuláshoz és egyéb információs forrásokhoz való szélesebb hozzáférési lehetőség, valamint a kormányzati és egészségügyi szolgáltatások internetes elérése. Idesorolják azonban a szakértők a szórakoztatás tárházának szélesebbre nyílását a világháló révén.

A széles sávú hálózati összeköttetés kulcsfontosságú tényezővé lépett elő az egyes országok gazdaságában, ez nemcsak a növekedéshez és a versenyképesség fenntartásához, de az állampolgárok jólétéhez is szükséges.

Tavalyelőtt a vizsgált 127 államból még a 33. helyen állt Magyarország, az eddigi legjobb helyezést a mérés kezdetének évében érte el, akkor a 30. volt, a legrosszabb pozíciót pedig 2004-ben és 2005-ben „vívta ki” magának, akkor a 38. lett.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó fejezete így summázza az ország elmúlt évi infokommunikációs (ICT) fejlődését: jó startpozíció után lassuló előrehaladás.

Pedig egyes alkategóriákban kimondottan jó pozíciókat szereztünk, a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások importja alapján a 9., a csúcstechnológia exportját tekintve a 14., míg az oktatásra fordított kiadások szerint a 18 legjobban teljesítő ország vagyunk.

A lista hátsó régiójába sorol ugyanakkor minket az a tény, hogy a közszolgáltatási e-reformok, főként az e-adózás terén még sok behoznivalónk van. Az elemzés szerint a legnagyobb előrehaladás a lakossági internethasználatban figyelhető meg, ezzel a 38. helyen állunk, néhány pozícióval (41.) maradnak le ezen a téren a cégek. A közszféra világháló-használata az előbbieknél gyengébb (54.), de jobb, mint az infokommunikáció népszerűsítésében, ott a lista második felébe (83.) szorultunk.

Külön alfejezetekben vizsgálja mindhárom piaci szereplő infokommunikációs és internethasználatát.

Külön alfejezetekben vizsgálja mindhárom piaci szereplő infokommunikációs és internethasználatát.-->