„Zöld” bázisállomás

Az új megoldással a bázisállomásokból száműzhetők a kőolajszármazékokat felhasználó dízelgenerátorok, az energiafaló klímaberendezések és a káros anyagokat tartalmazó akkumulátorok, csökkenthető az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás is. Európában hasonló kísérleteket néhány állomással eddig csak Svédországban végeztek. A PEM-cella a hidrogéngázt használja fel oly módon, hogy a membrán felületén pozitív hidrogénionok és szabad elektronok keletkeznek. Az elektronok sokaságából villamos energia hozható létre, a hidrogénionok a levegő oxigénjével egyesülve pedig vízként távoznak a cellából. A hidrogén a föld egyik legalapvetőbb anyaga, minden vízcseppben és szinte valamennyi szerves vegyületben megtalálható. A belőle nyerhető energia tehát szinte végtelen mennyiségben áll rendelkezésre. A vízből elektrolízissel állítható elő, amelyhez a villamos energia szintén természetes módon, szélerőművekből nyerhető. A PEM-cellában az energiaátalakítás csendben, mozgó alkatrész és káros anyagok felhasználása nélkül valósul meg, ezért az rendkívül hoszszú életű.

A PEM-cellával és a szélenergiával olyan körfolyamat valósítható meg, amellyel az energiafelhasználás teljes mértékben „zöld”, azaz szén-dioxid-mentes lesz. A Magyar Telekom széles körben tervezi a PEM-technológia alkalmazását minden olyan műszaki területen, ahol a járulékos energiamegtakarítás és az üzemeltetési költségek csökkentése a beruházás reális megtérülését támaszthatja alá. A környezetvédelmi szempontok egyre több zöldfejlesztésre késztetik a cégeket.

Legutóbbi számunkban egy svéd technológiáról számoltunk be, amelynek lényege, hogy a jövőben akár szélerőművekkel is üzemelhetnek a mobilos bázisállomások. Az új technológiát az Ericsson, a Vertical Wind AB és az Uppsalai Egyetem szakértői fejlesztették ki. A szerkezet bázisállomásokat és antennákat rejt egy betontoronyban. Kisebb alapterületet foglal el, és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is csekélyebb, mint a hagyományos acélszerkezetes tornyoknak, a gyártás és szállítás során ugyanis minimum harmadával kevesebb szén-dioxid képződik. A toronyra függőlegesen rögzített négy, egyenként ötméteres lapátú turbina fogja be a szélenergiát, a szerkezet nem igényel tápvezetéket és hűtőrendszereket sem. Energiafelhasználása a hagyományos bázisállomásokénál 40 százalékkal alacsonyabb, ez pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a szolgáltatók működési költségeinek csökkentéséhez. Ezt a technológiát főleg olyan területeken alkalmazhatják a jövőben a hálózatépítéseknél, ahol hiányzik vagy korlátozott az elektromos hálózathoz való hozzáférés.

Energiahatékony megoldás még a napenergiás makrocellás bázisállomás, valamint az a technológia, amely a csúcsidőn kívüli időszakokban készenléti állapotba helyezi a hálózatot, illetve a bioüzemanyaggal táplált létesítmények és a dízelmotor és az akkumulátor vegyes használatát lehetővé tevő hibrid megoldások.

Munkatársunktól-->