Előbb váltanak a csalók áldozatai

Az amerikai piackutató felmérése szerint azok a banki ügyfelek, akik különböző bűncselekmények – bank- és hitelkártya-visszaélések, adathalász-támadások – miatt pénzt veszítettek, kétszer akkora hajlandóságot mutatnak arra, hogy megváltoztassák vásárlási, fizetési szokásaikat.

Míg az átlagos fogyasztók között 39 százalék azoknak az aránya, akik biztonsági aggályaik miatt módosítanak vásárlási, fizetési vagy online költési szokásaikon, addig a korábban valamilyen pénzügyi jellegű csalás áldozatául esettek körében 71 százalék ez az arány. A megkárosított amerikai ügyfelek úgy reagálnak a veszteségeikre, hogy megszüntetik a kapcsolatot korábbi bankjukkal, és jócskán visszafogják a netes vásárlásaikat is – olvasható a Gartner tanulmányában.

Persze az sem javítja a kliensek hangulatát, hogy még ha bebizonyosodik is a csalás, csak az esetek 50 százalékában tudják viszszaszerezni a pénzüket.

Tavaly az amerikai banki ügyfelek kárára elkövetett csalások közel egyötödénél, 19 százalékánál valamilyen jellegű adatszivárgásra volt visszavezethető a pénzvesztés, vagyis illetéktelen kezekbe kerültek bizalmas információk. Az adatlopásokról információt gyűjtő Identity Theft Resource Center nevű szervezet adatai alapján az elmúlt évben 2007-hez viszonyítva 47 százalékkal, 656-ra nőtt a bizalmas adatszivárgások száma az Egyesült Államokban. A növekedés érződik a különböző pénzügyi csalásoknak áldozatul esők számában is, az amerikai felnőttek mintegy 7,5 százaléka veszített pénzt 2008-ban a csalók miatt.

Bár a Gartner kutatói szerint a bizalmas adatok kiszivárgása számít az egyik fő oknak, igen komoly veszélyt jelent az adathalászat is, a felmérés szerint a 2008-as pénzügyi jellegű csalások 13 százalékánál alkalmazták ezt a módszert.

A beadványt megfogalmazó képviselő, Joel Anderson azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az ilyen típusú alkalmazások segíthetnek a terroristáknak akcióik megszervezésében. A kaliforniai képviselő elmondta, egyes információk szerint a tavalyi mumbai támadás végrehajtói is a GoogleMapsot használták az akció megtervezéséhez, a célpontok kiválasztásához.

Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor többek között az iskolák, a kórházak, a templomok és a kormányzati épületek csupán elmosódott foltok lennének a webes térképeken. Ez azonban csökkentené az ilyen típusú szolgáltatások használhatóságát, arról nem is beszélve, hogy az üzemeltetők számára is hatalmas munkával járna egyesével homályosítani a szóban forgó épületeket. vg

Munkatársunktól Terrorveszély Homályosan kellene feltüntetni az online térképszolgáltatásokon – mint például a GoogleMaps – egyes kormányzati és közösségi funkciókat betöltő épületeket egy kaliforniai törvényjavaslat szerint – derül ki a CNET beszámolójából.

A beadványt megfogalmazó képviselő, Joel Anderson azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az ilyen típusú alkalmazások segíthetnek a terroristáknak akcióik megszervezésében. A kaliforniai képviselő elmondta, egyes információk szerint a tavalyi mumbai támadás végrehajtói is a GoogleMapsot használták az akció megtervezéséhez, a célpontok kiválasztásához.

Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor többek között az iskolák, a kórházak, a templomok és a kormányzati épületek csupán elmosódott foltok lennének a webes térképeken. Ez azonban csökkentené az ilyen típusú szolgáltatások használhatóságát, arról nem is beszélve, hogy az üzemeltetők számára is hatalmas munkával járna egyesével homályosítani a szóban forgó épületeket. vg-->