Mégis az elektronikus újságé a jövő?

Papíralapú helyett elektronikus újság? A Harry Potter Daily Prophet „mozgó” újságja, avagy a Tom Cruise főszereplésével készült sci-fi thriller, a Különvélemény USA Today kiadása – amelyet egy vékony, drót nélküli videoképernyőn nézegettek – alighanem többek fantáziáját is megmozgatta. Ám úgy tűnik, hogy a jelenetek már korántsem utópisztikusak.

Az olasz napilap, a La Stampa a májusi torinói könyvvásáron szeretne előrukkolni e-papír változatával: a tervek szerint a teljes újság szövege elérhetővé válna egy adathordozón, ahol virtuálisan lehet lapozni egy egyszerű klikkeléssel. Az első száz jelentkező két hónapig ingyen olvashatja iLiad készülékén a napilap elektronikus változatát, cserébe viszont folyamatosan közölnie kell az újsággal, hogy mennyire tartja áttekinthetőnek, hol kellene szerinte javítani rajta. A digitális változatot az elképzelések szerint nem csupán az iLiad készülékkel olvashatnák majd az érdeklődők, hanem a DR1000, a Cybook, a Bebook, illetve a Sony Portable Reader olvasókon is elérhetővé válna. (Az iLiad készülékkel – amely a Philips fejlesztése – korábban a De Tijd belga napilap próbálkozott, ám egy idő után „bedobta a törülközőt”. A nyugati napilapok közül jelenleg a francia Les Echos érhető el e-papír formájában: az egyéves előfizetés 365 euróba kerül.)

A La Stampa lépését egyes piaci szereplők szerint a mostani gazdasági helyzet is sürgette, hiszen a kiadók világszerte a napilapok példányszámának csökkenésével kénytelenek szembesülni, az e-papír pedig azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy több olvasót lehet ezáltal elérni, miközben a nyomtatási és a disztribúciós költségeken is spórolnának. Mostanra érett meg arra az idő, hogy az e-papír széles tömegeket hódítson meg, hiszen az olvasók egyre igényesebbek lesznek, s nem elégszenek meg csupán egy napilappal, mind többen az interneten tudakozódnak a minél frissebb hírekről, ezzel viszont a napi egyszeri kiadással szolgáló újságok már nem igazán tudják felvenni a versenyt. Ráadásul a digitális változat azt az igényt is kezelni tudja, amelyet az újság nem: grafikákat, archívumot tartalmazhat, amelyhez nem csupán az íróasztal előtt, hanem akár a metrón utazva is azonnal hozzáférhet a tulajdonos.

A Készülékek is egyre fejlettebbé váltak; a képernyők az új hardvereknek köszönhetően jóval papírszerűbbé teszik a terméket, s napfényben, illetve egy sötét metrókocsiban is el lehet azt olvasni. S bár a La Stampa oldalai fekete-fehér változatban lesznek elérhetők, a színekre sem kell sokáig várni: az LG Philips színes kijelzős EPD-prototípusa várhatóan pár éven belül piacra kerül, a Plastic Logic 2010-re ígér színes e-papírt. vg

Úgy tűnik, hogy a „kiegészítés” a válasz, hiszen az iPhone, illetve az iPod akkor tehet jó szolgálatot, ha pár percet szeretne olvasásra szánni a tulajdonos, legyen szó sorban állásról vagy metrón történő utazásról, míg a Kindle-t a hosszabb idejű olvasásokhoz ajánlja az Amazon. E mellett szólhat az is, hogy az előbbi két eszköz kijelzője kicsi, így fárasztja a szemet, ráadásul a feltöltöttségük is rövidebb ideig tart, mint az e-könyv-olvasóé. Az iPhone-ra telepített programban is elérhetők a korábban megvásárolt könyvek, sőt, egy automata könyvjelző is segíti a tulajdonost: ha valaki a Kindle készüléken olvasott egy kötetet, de később az iPhone-on folytatná, akkor pontosan kijelzik neki, hol is tart.

A Kindle 2-nél egyébként számos újítást vezettek be, így fele olyan vastag, mint az első generációs olvasó, E-Ink kijelzője a szürke 16 árnyalatának a megjelenítésére képes (a korábbi négyet tudott), 200 helyett 1500 könyv tárolását biztosítja, míg a súlya nem éri el a 300 grammot. A jelenleg elérhető e-könyv-kínálat korántsem nevezhető csekélynek: a korábbi 91 ezerről mintegy 240 ezerre nőtt a számuk, ezek közül 103 a New York Times aktuális 110-es „bestsellerlistáján” szereplő kötetek közül kerül ki. vg

Úgy tűnik, hogy a „kiegészítés” a válasz, hiszen az iPhone, illetve az iPod akkor tehet jó szolgálatot, ha pár percet szeretne olvasásra szánni a tulajdonos, legyen szó sorban állásról vagy metrón történő utazásról, míg a Kindle-t a hosszabb idejű olvasásokhoz ajánlja az Amazon. E mellett szólhat az is, hogy az előbbi két eszköz kijelzője kicsi, így fárasztja a szemet, ráadásul a feltöltöttségük is rövidebb ideig tart, mint az e-könyv-olvasóé. Az iPhone-ra telepített programban is elérhetők a korábban megvásárolt könyvek, sőt, egy automata könyvjelző is segíti a tulajdonost: ha valaki a Kindle készüléken olvasott egy kötetet, de később az iPhone-on folytatná, akkor pontosan kijelzik neki, hol is tart.

A Kindle 2-nél egyébként számos újítást vezettek be, így fele olyan vastag, mint az első generációs olvasó, E-Ink kijelzője a szürke 16 árnyalatának a megjelenítésére képes (a korábbi négyet tudott), 200 helyett 1500 könyv tárolását biztosítja, míg a súlya nem éri el a 300 grammot. A jelenleg elérhető e-könyv-kínálat korántsem nevezhető csekélynek: a korábbi 91 ezerről mintegy 240 ezerre nőtt a számuk, ezek közül 103 a New York Times aktuális 110-es „bestsellerlistáján” szereplő kötetek közül kerül ki. vg-->