Sztrádaenergia

Szerintük érdemes vele foglalkozni, ezért a társaság már felvette a kapcsolatot az Innowattech céggel. Ha sikerül megállapodniuk velük, akkor terveik szerint már az idén kijelölnének az M3-as autópálya felújítása során egy egy kilométer hosszú szakaszt, ahová a rendszert beépítenék, és azt követően egy évig tesztelnék. Így az is kiderülne, hogyan viselkedik a rendszer a különböző körülmények – télen, nyáron, esőben, hóban – között. Ha a kísérlet eredménnyel zárul, lehet ipari méretekben is használni – mondja Winkler-Virág András szóvivő.

Az ÁAK-nál gyakorlat, hogy egy-egy új technológiát először a felújítási munkák alatt, egy kilométeres próbaszakaszon építenek be vagy próbálnak ki, és aztán egy évig figyelik a hatásait. Így történt ez három éve a remixtechnológiával is – emlékeztetett Winkler-Virág András. Ez egy speciális burkolatfelújítási eljárás, amelynek keretében a helyszínen adalékanyagokkal dúsítják a felmart aszfaltot, és az így visszadolgozhatóvá válik. A kedvező eredményeket követően ma már minden erre alkalmas felújításnál ezt a környezetkímélő és gazdaságos eljárást használják, sőt, a közbeszerzéseiknél kimondottan előírják a technológia alkalmazását.

A most kipróbálásra szánt legújabb eljárás kapcsán a szóvivő elmondta: a kutatók abból indultak ki, hogy a sztrádán nagy sebességgel közlekedő járművek tömegüknél és mozgási energiájuknál fogva folyamatosan hatást (nyomást és rezgést) gyakorolnak az úttest burkolatára. Az így elnyelt energia veszendőbe megy, viszont az izraeli cég kutatóinak eljárásával nagy része árammá alakítható oly módon, hogy ez az autósokra nézve semmifajta kedvezőtlen következménnyel nem jár. Az autópálya kezelője pedig áramot nyer, amelyet valamilyen célra használni lehet.

Az ötlet fizikai része a már ismert piezokristály, ennek alakja elektromágneses térbe helyezve deformálódik. Erre a jelenségre számos ma használt technológia – például a kvarckijelzők és a különböző nyomásérzékelők – épül. Azaz van olyan megoldás, amelynél a fizikai behatás hatására egyes kristályokban áram keletkezik, és ha elég ügyesen kötik össze, akkor ebből komoly mennyiségű villamos energia nyerhető. Az izraeli cég újítása, hogy olyan, az autópálya kopórétege alá beépíthető paneleket (a piezoelektromosság elvén működő, kisméretű generátorokat) fejlesztettek ki, amelyek képesek felfogni és árammá alakítani a nagy sebességgel közlekedő járművek nyomás és rezgés révén leadott mechanikus energiájának jelentős részét – ebből tetemes mennyiségű villamos energia nyerhető.

A piezoelektromos generátorokat elsősorban a nagy forgalmú pályaszakaszokon érdemes elhelyezni, mivel a megtermelt energia mennyisége az ott közlekedő járművek számával (illetve tömegével) egyenes arányban nő. A számítások szerint egy viszonylag nagy forgalmat lebonyolító, egy kilométer hosszú sztrádarész egy óra alatt 500 kWh energiát képes megtermelni, ez nagyjából 600 háztartás átlagos áramfogyasztásának felel meg.

A megtermelt áram felhasználásáról szólva Winkler-Virág András elmondta, hogy több megoldás is van. Számukra a skandináv országokból származó elképzelés a legvonzóbb, ott az autópálya felületének a fűtésére használják. Ezzel fagyveszély vagy ónos eső esetén növelhető a forgalombiztonság.

Magos Katalin-->