Szigorítanának

Az IDC tanulmánya szerint a kalózszoftverek arányának tízszázalékos csökkenése akár 600 ezer új állást teremthetne világszerte. A szoftverlopás hazánkban évente közel 45 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesést okoz az államnak, és több mint ezer legális számítástechnikai munkahelytől fosztja meg a piacot.

A szoftverberuházások ráadásul a tényleges arányukon túlmutató mértékben ösztönzik a szakképesítést igénylő munkahelyek számának bővülését. A szoftverek elsősorban a disztribúciós és a szolgáltató szektorban, valamint az informatikát hasznosító szervezeteknél generálnak új munkahelyeket.

Ezen belül is megfigyelhető a Microsoft- (MS) ökoszisztéma gazdaságélénkítő hatása, hiszen a világ legnagyobb szoftvercégének üzleti modellje szerint árbevételének minden dollárja átlagosan további hét dollár forgalmat generál; a 2008-ban végzett magyarországi felmérés szerint a Microsoft árbevételének minden egyes forintja 6,4 forint forgalmat hozott a cég partnereinek.

Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatója egyenesen úgy véli, az illegálisan használt Windows, Office és Windows Server szoftverek jelentik jelenleg a legnagyobb konkurenciát a cég számára a piacon – az Apple után.

A hazai helyzet a világátlagot jelentő 38 százaléknál még kedvezőtlenebb képet mutat, az illegális szoftverhasználat továbbra is hét százalékkal az uniós átlag felett áll. Sőt, a romló gazdasági helyzetnek már a kilátásai is megszaporították a számítástechnikai boltok jogsértő cselekedeteit. Ennek egyik bizonyítéka, hogy míg az ilyen üzletek aránya hosszú évekig legfeljebb 10–15 százalék között mozgott, 2008 szeptembere óta már 31 százalékra nőtt.

Kondorosi Ferenc kormánybiztos, a tavaly megalakult Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnöke szerint is csak a kormányzat és az iparágak együttes fellépése képes a fenti jelenségnek gátat vetni. Az iparági érintettekkel összefogva különböző kampányokkal igyekeznek felhívni a kis- és középvállalatok, a kereskedők, az otthoni felhasználók és a tanulók figyelmét a szellemi tulajdonjogra, illetve az illegális szoftverhasználat veszélyeire.

A HENT megkeresésére több kiskereskedelmi áruházlánc is csatlakozott a kormányzati és iparági kezdeményezéshez, így decembertől a Media Markt és a Saturn 200 ezer, a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos tájékoztató anyagot osztott szét a vásárlók és az érdeklődők között. Tavasszal várhatóan újabb kereskedelmi láncok csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Az üzleti felhasználók számára a HENT az APEH-hel és a Magyar Szabványügyi Testülettel összefogva előadás-sorozatot szervezett, amelynek során a cégek könyvelőit világosították fel a szoftverek nyilvántartási szabályairól, a folyamatban lévő ellenőrzésekről, illetve a szoftverek nyilvántartásának nemzetközi gyakorlatáról. Beindítanak egy forródrót-szolgáltatást is, amelyet az APEH revizorai és a vállalati könyvelők egyaránt hívhatnak, ha a szoftverlicencekkel vagy a nyilvántartásukkal kapcsolatban kérdésük merülne fel.

Az amerikai óriáscég tavaly októberben jelentette be, hogy világszerte 49 országban lép fel az illegális szoftverhasználat ellen. Idetartoznak a szellemi tulajdon fontosságára figyelmet felhívó kampányok, az üzleti és oktatási fórumokkal történő együttműködési megállapodások, a végrehajtást segítő tréningek és a szoftverkalózok elleni jogi lépések.

A közelmúltban indult az eredetivagyok.hu kampány, amelyben a felhasználók az eredetiséget igazoló matricákhoz közvetlenül a kiskereskedőktől juthatnak hozzá. A kampány részeként a Microsoft minden alkalmazottja egy-egy napot töltött valamely kiskereskedelmi egységnél az eladópult mögött.

A cég Magyarországon is figyelemmel kíséri a független próbavásárlások eredményeit. Az elmúlt időszakban arra is fény derült, hogy a nagy műszaki áruházláncok sem mentesek az illegális szoftverek terjesztése alól, eladóik többször ajánlották fel a próbavásárlóknak, hogy illegális szoftvert telepítenek a számítógépekre.

„Az egyik ügyfelünknél korábban gyakorlatilag százszázalékos volt az illegális szoftverek aránya. A legalizációt nehezítette, hogy az osztrák tulajdonos azzal »érvelt«, az otthoni tapasztalatai alapján az ilyesmit nem kell komolyan venni! Igyekeztünk plasztikus érveket felhozni a meggyőzésére, hogy ezzel a logikával akár lopott autóval is járhatna, azt mégis inkább megvásárolja. Többhetes tárgyalás után sikerült áttörést elérnünk, partnerünk azóta teljes mértékben legalizálta a szoftvereit. Meggyőződésem szerint a kedvező árajánlat mellett a legfőbb érvünk a törvényessé tétel értékteremtő erejének a megismertetése volt, ami naprakész szoftverparkot, technológiai és pénzügyi biztonságot, jogkövető magatartást jelent” – tájékoztatott Fonyó Szabolcs, a Pencom Kft. ügyvezetője.

„Nagyon fontos, hogy a felhasználók megértsék, a szoftverek alkotó munka eredményeként létrejött termékek. Ahogy egy tudós vagy művész által létrehozott újdonságnak vagy alkotásnak értéke van, úgy a szoftvereknek is. A legalizáció nem más, mint a szoftvertermék értékének, szerzői jogdíjának a megfizetése, ez nemcsak törvényi kötelezettség, de morális felelősség is.

Ráadásul a termék megvásárlásával, nem csupán a szellemi alkotás értékét fizetjük meg, hanem a jövőbeni frissítések lehetőségét is. Fontos, hogy az ügyfél értse meg és fogadja el a szoftver értékteremtő jellegét, azt, hogy milyen előnyökhöz jut a használatával, milyen választási lehetősége van, és miként fordíthatja azt javainak gyarapítására. Jó látni, hogy a piacon évről évre egyre többen gondolkodnak helyesen a legalizációval kapcsolatban. Sajnos azt is nemegyszer tapasztaljuk, hogy az ügyfél arra hivatkozhat, ingyen is hozzá lehet jutni a szoftverekhez, ezt egyes kereskedők maguk ajánlják fel. Elkeserítő, hogy ezek a piaci szereplők rontják a legális vállalkozások esélyeit” – mondta Berber Szilárd, a Master Office informatikai vezetője.

Munkatársunktól Gyártók és kereskedők a kalózkodás káros hatásairól „A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az illegális szoftverhasználatra, hiszen az még jobban elmélyíti a gazdasági recessziót, növeli a munkanélküliséget, gátolja az innovációt. Meggyőződésünk, hogy az összes érintett (a gyártói, kereskedői és ügyféloldal) fokozott együttműködése kedvező hatással lehet az üzleti eredményekre. Számos példa igazolja, hogy azok a vállalkozások, amelyek a legális szoftverforgalmazást tekintik elsődleges stratégiájuknak, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben is sikereket érnek el, és fejlődőképesek maradnak” – mondta el Goldschmied Andrea, a Microsoft OEM menedzsere.

„Az egyik ügyfelünknél korábban gyakorlatilag százszázalékos volt az illegális szoftverek aránya. A legalizációt nehezítette, hogy az osztrák tulajdonos azzal »érvelt«, az otthoni tapasztalatai alapján az ilyesmit nem kell komolyan venni! Igyekeztünk plasztikus érveket felhozni a meggyőzésére, hogy ezzel a logikával akár lopott autóval is járhatna, azt mégis inkább megvásárolja. Többhetes tárgyalás után sikerült áttörést elérnünk, partnerünk azóta teljes mértékben legalizálta a szoftvereit. Meggyőződésem szerint a kedvező árajánlat mellett a legfőbb érvünk a törvényessé tétel értékteremtő erejének a megismertetése volt, ami naprakész szoftverparkot, technológiai és pénzügyi biztonságot, jogkövető magatartást jelent” – tájékoztatott Fonyó Szabolcs, a Pencom Kft. ügyvezetője.

„Nagyon fontos, hogy a felhasználók megértsék, a szoftverek alkotó munka eredményeként létrejött termékek. Ahogy egy tudós vagy művész által létrehozott újdonságnak vagy alkotásnak értéke van, úgy a szoftvereknek is. A legalizáció nem más, mint a szoftvertermék értékének, szerzői jogdíjának a megfizetése, ez nemcsak törvényi kötelezettség, de morális felelősség is.

Ráadásul a termék megvásárlásával, nem csupán a szellemi alkotás értékét fizetjük meg, hanem a jövőbeni frissítések lehetőségét is. Fontos, hogy az ügyfél értse meg és fogadja el a szoftver értékteremtő jellegét, azt, hogy milyen előnyökhöz jut a használatával, milyen választási lehetősége van, és miként fordíthatja azt javainak gyarapítására. Jó látni, hogy a piacon évről évre egyre többen gondolkodnak helyesen a legalizációval kapcsolatban. Sajnos azt is nemegyszer tapasztaljuk, hogy az ügyfél arra hivatkozhat, ingyen is hozzá lehet jutni a szoftverekhez, ezt egyes kereskedők maguk ajánlják fel. Elkeserítő, hogy ezek a piaci szereplők rontják a legális vállalkozások esélyeit” – mondta Berber Szilárd, a Master Office informatikai vezetője.-->