Szoftverillegalitás

A válság hatására az egész régióban érezhetően megnőtt az ilyen jellegű szoftverhasználat, amelyet – felmérések és adatok hiányában – egyelőre a BSA is csak becsülni tud. Egyes mutatók szerint az év első hónapjaiban a növekedés elérhette vagy meg is haladhatta a nyolc százalékot, ezzel pedig egy két évtizede tartó kedvező tendencia fordult meg.

Miközben valamely vagyontárgy – például autó vagy mobiltelefon – eltulajdonítását mindenki lopásként aposztrofálja, addig a szoftverek jogtalan másolása vagy letöltése sokak számára természetes napi gyakorlat. Miközben a törvény egyértelműen fogalmaz e tekintetben, és súlyos esetben akár nyolc évig terjedő letöltendő szabadságvesztést is kilátásba helyez, a bírói gyakorlat nem mindig tükrözi ezt a szemléletet. Letöltendő szabadságvesztést elenyésző alkalommal róttak ki a bíróságok – van olyan felderített eset, amelynél tíz évvel az elkövetés után sem született jogerős bírósági döntés. Ez sokakat bátoríthat illegális szoftverek használatára, mondván, úgysem fenyeget semmilyen veszély – húzza alá a szóvivő. A BSA a következő években azért küzd, hogy a magyarországi illegális szoftverhasználat még jobban – legalább az EU átlagára – visszaszoruljon (2008-ban ez 36 százalék volt), a közvélemény pedig egyértelműen elutasítsa azokat, akik ilyen szoftvereket használnak.

A BSA 16 éve van jelen Magyarországon. A kezdeti évek eredményeit főleg az elhíresült és sokak által agresszívnak tartott „bilincses” kampánnyal érte el, s ennek is köszönhető, hogy az első tíz esztendő alatt az illegális szoftverek használatának aránya a kilencvenes évek elején regisztrált 90-ről az ezredfordulóra 42–44 százalékra csökkent, igaz, erről a pontról már három éve nem képes elmozdulni – emlékeztet Sarlós Gábor.

Mind több cégvezető szembesül azzal, hogy az illegális szoftverek használata súlyosan veszélyezteti a vállalat működési biztonságát is. A visszaszorításban nagy szerepe volt annak, hogy a kilencvenes évek elején Magyarországon módosult a szerzői jogi és a büntetőjogi törvény, az utóbbi letöltendő szabadságvesztést is kilátásba helyez a szerzői jogokat súlyosan megsértők, például a nagy tételben, üzleti céllal szoftvert hamisítók ellen. Az illegális szoftverhasználat leküzdésében egyre nagyobb szerep jut a kormányzati szerveknek. A rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség technikai és egyéb szakértői szinten egyaránt mind eredményesebben jár el a szellemi tulajdon ellen elkövetett törvénysértés gyanúja esetén, és a Nemzeti Nyomozóiroda is felállította csúcstechnológiai részlegét, az adóhivatal pedig tudatosította, milyen könyvelési és számviteli követelményei vannak a cégek szoftvergazdálkodásának, de megnőtt az ügyészség és a bíróság szakmai felkészültsége is.

Munkatársunktól-->