Vita a széles sávról

Magyarország széles sávú internetes mutatói a lefedettség, az árak, a minőség és a verseny terén jobbak az uniós átlagnál, ugyanakkor a lakosság és a kis- és középvállalkozások körében még mindig jelentősen elmarad a penetráció az EU élvonalától – mutat rá Vitairat a széles sávról című elemzésében a Szélessáv Műhely. Szakértői megállapítják, hogy a válság időszakában kiemelten fontos annak a felismerése, hogy a széles sávú szolgáltatások fejlesztése a növekedés katalizátora is lehet, mivel kulcsszerepet játszik egyebek mellett a beruházásokban és a munkahelyteremtésben.

Az alapítvány azért hozta nyilvánosságra vitaindító elemzését, mert bár úgy látja, hogy a széles sávú fejlesztések gazdaságot, versenyképességet, esélyegyenlőséget és életminőséget érintő kedvező hatásaiban mindenki egyetért, a kérdésről viszont Magyarországon már évek óta nem folyik érdemi szakmai párbeszéd.

A szakértők az EU által a tagországok széles sávú fejlődésének összemérésére a közelmúltban bevezetett szélessávúteljesítmény-index (Broadband Performance Index, BPI) összetevőit elemezve megállapítják, a magyarországi penetráció további növekedését elsősorban a keresleti oldal gátolja: ebben szerepet játszik a digitális írástudás alacsony szintje, a motiváció és a digitális biztonság hiánya mind a háztartások, mind pedig a mikrovállalkozások és kkv-k körében, a szociodemográfiai, generációs és regionális különbségek, a bizalomhiány az internetes tranzakciókkal és fizetéssel szemben, valamint a vállalkozások minimális online aktivitása.

A vitairat megoldásként többek között célzott képzési és oktatási programok elindítását javasolja a lakosság és a kkv-k körében. Hasznosnak tartaná az oktatási rendszerben az infokommunikációs képzés fejlesztését; a tanítók, tanárok oktatását, szemléletformáló programok indítását a társadalmi nyitottság növelésére, a „digitális közbizalom” és a „digitális közbiztonság” megerősítését, az ehhez szükséges digitális személyazonosítás rendszerének kialakítását, a felhasználóbarát és jól alkalmazható lakossági és vállalati elektronikus szolgáltatások fejlesztését. A kkv-k számára jónak tartaná infokommunikációs tanácsadói hálózat és mentori rendszer kialakítását, az elektronikus számlázás és aláírás elterjesztésének segítését, a munkavállalók e-képességeinek növelését.

A hozzáférés infrastruktúra-oldalán a vidéki lefedettség meghaladja az uniós átlagot, ám a kisebb településeken a széles sávú szolgáltatások elérhetősége korlátozott. A hazai helységek mintegy harmadát (ahol a lakosság hét-nyolc százaléka él) nem éri el az optikai hálózat, ez hálózati szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti. Az elmúlt években a szolgáltatási tarifák nemzetközi összevetésben is kiugró mértékben csökkentek, miközben a sávszélesség az uniós átlag feletti mértékben bővült. vg