Kalózok fogságában

Talán így lehetne két szóval jellemezni a játékkonzolok magyarországi piacát. Kicsi, hiszen a szakértők becslése szerint az értéke mindössze négy-öt milliárd forintot tehet ki (pontos statisztikák nincsenek). Összehasonlításképpen: a hasonló számú lakosú Görögországban több mint kétszeres a piac mérete. Szürke, hiszen jelentős az olyan játékgépek aránya, amelyeket „megcsippeltek”, azaz átprogramoztak, hogy azok másolt játékszoftvereket is le tudjanak játszani.

Becslések szerint a magyar háztartásokban körülbelül félmillió játékkonzol lehet, ezek vásárlásakor pedig elmondható: szempont lett, hogy az adott masinán el lehet-e végezni a másolt játékok futtatásához szükséges beavatkozást. Legalábbis az eladások ezt a feltételezést tűnnek igazolni: az elmúlt években ugyanis az ilyen gépek fogytak a legnagyobb számban. Az előző generációs konzolok közül a Playstation 2 volt a legnépszerűbb, közel 150-160 ezret adtak el belőle, viszont a Blu-ray technológiájú – feltörhetetlen és másolt szoftvereket nem olvasó – utódjából, a Playstation 3-ból eddig csupán 20-25 ezret adtak el hazánkban. A kisebb forgalom ez esetben azonban a készülék viszonylag magas árának is betudható. Az új generációs konzolok közül itthon a Microsoft XBox 360-asa a legkelendőbb, a bevezetése óta eltelt három évben 50-60 ezer talált gazdára.

„Nagy valószínűséggel ezek jelentős részét később átalakíttatták a tulajdonosaik, hacsak nem eleve megcsippelve vásárolták, ugyanis a kisebb konzolboltokban előfordul, hogy eleve elvégzik ezt az illegális beavatkozást” – mondta lapunknak Vígh Attila, a Microsoft konzolokért felelős marketingmenedzsere. Szerinte ezt mutatja, hogy hiába van körülbelül kétszer annyi Xbox 360-asból a magyar piacon, mint a nem átalakítható Playstation 3-asból, mégis csak 50 százalékkal több szoftvert adnak el rájuk. Elmondása szerint míg Nyugat-Európában egy gépre átlag nyolc-kilenc játékot adnak el, addig hazánkban jóval alacsonyabb, úgy becsüli, két-három lehet ez a szám.

Az alacsony számok miatt azonban komoly fejlődési potenciált lát a szakértő a magyar piacban: véleménye szerint a kalózkodás visszaszorítása mellett a célközönség szélesítése lenne az iparág legfontosabb feladata. „Sok magyarban még az a tévhit él, hogy a konzolok csak a kamaszoknak szólnak, akik besötétített szobájukba órákra bezárkózva zombikat gyilkolnak. Ezzel szemben mára a gépek és a játékok is egyre inkább az egész családnak, minden korosztálynak szólnak, és a társasági szórakozás új formáját nyújtják” – mondta Vígh Attila.

A mozgásban a jövő Június első hetében tartották meg Los Angelesben a videojáték-ipar egyik legjelentősebb szakmai vásárát, az Electronic Entertainment Expót, ismertebb nevén az E3-at. A bemutatott újdonságokból körvonalazódik, hogy a mozgásérzékelős játékokról szólhat a jövő, ugyanis a gyártók a Nintendo Wii sikerén felbuzdulva hasonló gépek kidolgozásán fáradoznak. Míg ez utóbbinak a kontrollerét mozgatva lehetett irányítani a játékokat, addig a Microsoftnak a kiállítás előestéjén bejelentett Project Natal új fejlesztése azt ígéri, hogy az egész test mozgását figyeli és letérképezi, így külön „joystick” sem szükséges a játékokhoz. Sőt, arc- és hangfelismerő rendszert is tartalmaz majd az újdonság, amely piaci pletykák szerint 2010 második felében kerülhet forgalomba.

Németh Márk-->