Kettős játék

„Kicsit szomorkás a hangulatom ...” – idézhetném a régi slágert, pedig talán most jön az év legszebb szakasza, a reményeink szerint minél napfényesebb nyár, amely még ezekben a válsággal terhelt időkben is remek hangulatjavító. Ezekben a hónapokban nyitottabbá is válunk, jobban keressük mások társaságát, ma már egyre többen élnek a technika adta új lehetőségekkel is. A vízpartra is egyre többen visszük a hónunk alatt a netbookot, a mobilinternetet, s irány a világháló. Egy a közelmúltban nyilvánosságra került felmérés szerint az internethez hozzáférő emberek közel fele már tagja valamilyen közösségi hálózatnak. A világháló annyira a kommunikáció és a kapcsolatok központi közegévé vált, hogy tíz felnőtt közül hatan azt állítják, nem tudnának nélküle élni. Magyarországon a 18–60 év közötti felnőttek 69,3 százaléka lépett újra kapcsolatba egy rég eltűnt baráttal az internet segítségével.

Akkor hol itt a baj? Hát ott, hogy ma már nagyon nehéz felhőtlenül örülni bárminek is. Ahogy mondani szokták: jobb félni, mint megijedni, mert előbb-utóbb mindenhol felbukkan az adott dolog árnyoldala. A közösségi oldalak megjelenésekor kevesen gondolták még, hogy az ott megjelenő személyes adatokat rossz szándékkal is fel lehet használni. Pedig már erre is egyre több a példa, a bűnözés mind nagyobb mértékben jelenik meg az infosztrádán. Jelenléte a technológia adta jó pár lehetőség kihasználását is korlátozza. Lassabban fejlődik az online bankolás és kereskedelem. Legális cégek ugyanis hiába bizonygatják a webes pénzügyi tranzakciók szuperbiztonságát, az emberek egyre gyanakvóbbak lesznek, s az informatikai biztonsággal foglalkozó cégek is inkább elővigyázatosságra intenek.

Vannak, akik egyenesen azt javasolják, hogy a regisztrációhoz kötött weboldalakon is legyünk óvatosak, ne a saját tényleges adatainkat adjuk meg, találjunk ki egy alteregót, ingyenesen hozzáférhető e-mail címmel, s azzal jelentkezzünk be. Az adatlopások ugyanis már mindennaposakká váltak. Következményeik közül az ember ma már a kisebb bosszúságok közé sorolja a levélszemét-áradatot, egy jó spamszűrővel a probléma nagy része megoldható. Ennél nagyobb veszélyt jelent, ha egyéb módon élnek vissza az adatainkkal. Nem vagyok összeesküvéselmélet-gyártó, de ha így megy tovább, lassan eljuthatunk a totális bizalmatlanságig, az ígéretesen jó dolognak indult virtuális világ is egyre jobban felveszi a valódi világ arcát, s mindinkább úgy érezhetjük magunkat, mint a bevezetőben idézett slágerben a durcás kisgyerek, „kinek elvették a játékát”.