A gazdasági válság hatásai alól a krízis bekövetkeztéig kiemelkedően stabil energiaszektor sem tudta kivonni magát. Bevételei jelentősen estek a GDP-vel erősen korreláló villamos energia iránti kereslet csökkenése és az eladási árak zuhanása miatt. Még komolyabb következménye volt a finanszírozási nehézségek miatti beruházás-visszaesésnek.
A terület finanszírozását tovább nehezítette, hogy esett a hosszú megtérülési idejű, viszonylag szerény hozamú befektetések iránti kereslet. A régió fizetőeszközeinek a leértékelődése, illetve az ehhez kapcsolódó jelentős árfolyamkockázat sem használt.
A gazdasági válság előtt az energetikai – így a megújuló energiába való – beruházások is akár 10-15 százalékos sajáttőke-arány, 0,8-2 százalékos kamatfelár és 15-20 éves futamidő mellett is forráshoz juthattak. A válság idején az elvárt saját rész 30-40, a kamatfelár 3,8-5 százalékra nőtt, a futamidő pedig ritkán hosszabb tíz évnél.
További részletek a holnapi Világgazdaságban!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.