Az „állásképességhez” is kell az IT-tudás

Készségek. Magyarországon öt éven belül gazdasági ágazattól és szakmától függetlenül az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz az alapvető infokommunikációs készségekre is – állapítja meg az IDC egyik legújabb tanulmánya, amely a Microsoft megbízásából készült.

A 13 európai országot, köztük Magyarországot is lefedő kutatás szerint az e-készségekre nem a recesszió, hanem elsősorban a technológiai trendek követhetősége miatt van szükség. A ICT-ismereteket nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ezen a téren a kormányok feladata a képzés és az oktatás fejlesztése, beleértve a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethoszszig tartó tanulás intézményét. Fontos megállapítása a tanulmánynak az is, hogy az oktatási intézményeknek, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működnie, hogy olyan programokat hozzanak létre, amelyek a tényleges piaci igények diktálta irányba terelik a munkavállalókat. Egyre nagyobb szükség van a technológiai és üzleti készségek elsajátításának kombinációjára is.

Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a vizsgált 13 uniós ország között elég kicsi az eltérés az ICT-készségek iránti keresletet tekintve. A régiók közötti öszszehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában. A következő öt évben azonban ez a régió is felzárkózik Nyugat-Európa szintjére, így ezen időszak alatt a térség országaiban jelentős növekedés várható az ICT-készségek fejlesztését célzó beruházások területén is. A nyugat-európai országok összességében véve nagyobb fontosságot tulajdonítanak az alapszintű és a fejlett e-készségeknek, mint Kelet-Közép-Európa. A felmérésben megkérdezett vállalatvezetők Romániában, Lengyelországban és Olaszországban jelentős növekedésre számítanak a technológiaalapú eszközök használatához elengedhetetlen készségek terjedésében, míg Magyarországon a magasabb szintű ICT-készségeknél várnának hasonló fejlődést.

A hazai munkaadók ugyanakkor sokkal szkeptikusabbak az alapszintű továbbképzésekkel kapcsolatban, mint például csehországiak. Arra a kérdésre, hogy mely tréningekre lesz szükség a jövőben, itthon 35, míg Csehországban 65 százalékuk említette az alapvető e-készségek fejlesztését célzó tanfolyamokat. Még nagyobb az eltérés a technológiai eszközök elemi szintű használatára való oktatás esetében: míg a cseheknél 75, addig hazánkban csak 34 százalék tartja ezeket szükségesnek. Az európai átlag a két véglet között van: az előbbinél 47, az utóbbinál 43 százalék.

Elvárások vannak: az itthoni feltételek megteremtéséhez másfél-két éve meg is született egy felnőttképzési keretprogram, amely azonban azóta is parkolópályán van. A TITAN néven ismertté vált, évi tízmilliárd forint forrásigényű projektet a Microsoft Magyarország és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács kezdeményezte. A program keretében az oktatás három szinten – munkavállalói-felhasználói, üzleti döntéshozói, illetve a profi IT-szakemberek – szintjén valósulna meg. VG