Az AGV, amely a legendás TGV vonatok utóda több, mint 60.000 kilométert fog futni az olasz vasúti fővonalakon 2010 január és július között annak érdekében, hogy a fedélzetén élő és dolgozó 10 mérnök elvégezhesse a vonat végső beállításait és megtörténhessen a szerelvény biztosító- és jelzőberendezéseinek olasz vasúti irányítórendszerhez történő igazítása, majd pedig azok engedélyeztetése.
Az olasz Nuovo Trasporto Viaggiatori vasúttársaság (NTV) 2008 januárban kötött szerződést az Alstom Transport-tal 25 újgenerációs, nagyon nagysebességű AGV szerelvény megtervezésére és legyártására, összesen 650 millió euró értékben. A megbízás keretében, amely tartalmaz további 10 szerelvényre vonatkozó opciót is, 30 éven át az Alstom szakemberei végzik majd az új vonatok karbantartását is, amely költsége azonban nem része a szerződés összegének. A prototípus elkészültét követően, az Alstom Transport a franciaországi La Rochelle-ben 2008 decemberében kezdte meg az AGV széria szerelvények gyártását, amely ezt követően a gyártó olaszországi Savigliano-beli üzemében is kezdetét vette 2009 júliusában. Az első széria szerelvények 2010 augusztusában gördülnek majd le az Alstom gyártósorairól és kezdik meg tesztfutásaikat az olasz vasúti hálózaton.
Az AGV elődjében, a TGV műszaki konstrukciójában a forradalmi újítás az volt, hogy a kocsik forgóvázait nem az egyes kocsik alatt, hanem az egyes kocsik között helyezték el a mérnökök. A vonatszerelvény így nemcsak stabilabb, de könnyebb is lett, hiszen kocsinként egy forgóvázzal kevesebbre (egy 7 kocsiból álló szerelvény esetében például 14 helyett mindössze 8 forgóvázra) volt szükség. Az AGV tervező mérnökei azonban még
tovább mentek az innovációban: az új szuperexpressz szerelvénynek - funkcionális értelemben - ugyanis nincs mozdonya, mivel tervezőmérnökök a forradalmian új, állandó mágneses szinkronmotorokat magukra a forgóvázakra, azaz közvetlenül a kerekekre szerelték. Ezzel a megoldással tovább csökkent a szerelvények súlya, nagyobb lett az utastér, egyenletesebb lett a meghajtás, és javult az erőátviteli rendszer teljesítménye is.
Az Alstom Transport ezen műszaki megoldása akár 360 km/órás utazósebességet is lehetővé tesz az AGV számára és meghatározó szerepet játszik a szuperexpressz teljesítményében, amit jól mutat, hogy 2007 április 3-án egy erre a műszaki konstrukcióra / platformra épülő szerelvény állította fel az 574,8 km/óras vasúti sebességi világrekordot is.
A most megkezdett próbafutásokat megelőzően, az AGV-t az elmúlt két évben a cseh köztársaságbeli Velimben található vasúti tesztközpontban és a franciaországi nagysebességű kelet-európai vasútvonalon tesztelték. A prototípus, a kilenc és fél hónapig tartó tesztek alatt eddig csaknem 55.000 kilométert futott.
Az Alstom Transport különböző gyártóegységeiből érkező tíz mérnök alkotja azt a csapatot, amelynek tagjai egymást váltva tesztelik majd az AGV szerelvényt 2010. január és július között. A vonaton 2.000 szenzor méri majd az AGV „minden rezdülését”, az eredményeket pedig az Alstom műszaki tervező részlege értékeli majd.
Az AGV a tervek szerint 2011 közepére szerzi meg az olasz hálózatra vonatkozó működési engedélyeket. Ezt követően, és a szükséges engedélyek birtokában, az NTV várhatóan 2011 második félévében kezdheti meg AGV flotta menetrend szerinti üzemeltetését az olasz vasúti hálózaton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.