Már a fővonalakon tesztelik Európa leggyorsabb vonatát – Fotó!

Az AGV, amely a  legendás  TGV  vonatok  utóda  több, mint 60.000 kilométert fog futni az olasz vasúti fővonalakon 2010 január és július között annak érdekében, hogy a   fedélzetén  élő  és  dolgozó  10  mérnök  elvégezhesse  a  vonat  végső beállításait    és  megtörténhessen    a    szerelvény    biztosító-   és jelzőberendezéseinek  olasz  vasúti  irányítórendszerhez történő igazítása, majd pedig azok engedélyeztetése.

A budapesti metrószerelvényeket is gyártó Alstom  Transport  gyáraiban közben a terveknek megfelelően halad a további 24   nagyon   nagy   sebességű   AGV   szerelvény  gyártása.  Az  első  AGV szuperexpressz,  amely  a  leggyorsabb  vonat  lesz az európai kontinensen, várhatóan 2011 második félévében áll majd forgalomba.

Az  olasz  Nuovo  Trasporto  Viaggiatori vasúttársaság (NTV) 2008 januárban kötött   szerződést   az   Alstom  Transport-tal  25  újgenerációs,  nagyon nagysebességű  AGV  szerelvény megtervezésére és legyártására, összesen 650 millió  euró  értékben.  A  megbízás  keretében, amely tartalmaz további 10 szerelvényre  vonatkozó  opciót is, 30 éven át az Alstom szakemberei végzik majd  az  új  vonatok karbantartását is, amely költsége azonban nem része a szerződés   összegének.   A  prototípus  elkészültét  követően,  az  Alstom Transport  a franciaországi La Rochelle-ben 2008 decemberében kezdte meg az AGV széria szerelvények gyártását, amely ezt követően a gyártó olaszországi Savigliano-beli  üzemében is kezdetét vette 2009 júliusában. Az első széria szerelvények  2010 augusztusában gördülnek majd le az Alstom gyártósorairól és kezdik meg tesztfutásaikat az olasz vasúti hálózaton.

Az  AGV  elődjében,  a  TGV műszaki konstrukciójában a forradalmi újítás az volt,  hogy  a kocsik forgóvázait nem az egyes kocsik alatt, hanem az egyes kocsik  között  helyezték  el  a  mérnökök.  A  vonatszerelvény így nemcsak stabilabb,   de   könnyebb  is  lett,  hiszen  kocsinként  egy  forgóvázzal kevesebbre  (egy  7  kocsiból  álló  szerelvény esetében például 14 helyett mindössze  8  forgóvázra) volt szükség. Az AGV tervező mérnökei azonban még
tovább  mentek  az  innovációban:  az  új  szuperexpressz  szerelvénynek  - funkcionális  értelemben  - ugyanis nincs mozdonya, mivel tervezőmérnökök a forradalmian új, állandó mágneses szinkronmotorokat magukra a forgóvázakra, azaz közvetlenül a kerekekre szerelték. Ezzel a megoldással tovább csökkent a  szerelvények  súlya,  nagyobb  lett  az  utastér,  egyenletesebb  lett a meghajtás, és javult az erőátviteli rendszer teljesítménye is.

Az Alstom Transport ezen műszaki megoldása akár 360 km/órás utazósebességet is  lehetővé  tesz  az  AGV  számára  és  meghatározó  szerepet  játszik  a szuperexpressz teljesítményében, amit jól mutat, hogy 2007 április 3-án egy erre a műszaki konstrukcióra / platformra épülő szerelvény állította fel az 574,8 km/óras vasúti sebességi világrekordot is.

A most megkezdett próbafutásokat megelőzően, az AGV-t az elmúlt két évben a cseh   köztársaságbeli  Velimben  található  vasúti  tesztközpontban  és  a franciaországi   nagysebességű  kelet-európai  vasútvonalon  tesztelték.  A  prototípus,  a  kilenc  és  fél  hónapig  tartó tesztek alatt eddig csaknem 55.000 kilométert futott.

Az  Alstom  Transport különböző gyártóegységeiből érkező tíz mérnök alkotja azt  a  csapatot,  amelynek  tagjai  egymást  váltva  tesztelik majd az AGV szerelvényt  2010.  január  és  július között. A vonaton 2.000 szenzor méri majd  az  AGV  „minden rezdülését”, az eredményeket pedig az Alstom műszaki tervező részlege értékeli majd.

Az  AGV  a  tervek  szerint  2011  közepére  szerzi  meg az olasz hálózatra vonatkozó  működési  engedélyeket.  Ezt követően, és a szükséges engedélyek birtokában, az NTV várhatóan 2011 második félévében kezdheti meg AGV flotta menetrend szerinti üzemeltetését az olasz vasúti hálózaton.