Vonat, busz vagy autó - Mikor, melyik olcsóbb?

Az elsőként a MÁV személyszállító cégének az elővárosi forgalomban az egyik legtöbb munkát adó Szob–Vác–Budapest vonalon számolgatott a Népszabadság. A MÁV-Start statisztikái szerint ezen a vonalon tavaly több mint kilencmillióan szálltak vonatra. Ami elsősorban a reggeli és a délutáni órákban látszik is a szerelvényeken: a Nyugati pályaudvarról induló, vagy oda érkező járatok nem üres vagonokkal közlekednek.

A menetrend szerint 42 perces utazásért a másodosztályra teljes árú jegyet váltók 640 forintot fizetnek a vasúti pénztáraknál. Cserébe nem jelenthet gondot, ha az utasnak időre, mondjuk reggel kilenc órára kell a fővárosba, vagy Vácra érkeznie – a vonatok ütemes menetrend szerint közlekednek.

Válogathat a járatok között az is, aki kilencórás budapesti, vagy váci találkozójára inkább busszal menne. Reggel nyolc és kilenc között a Volán öt járata érkezik a fővárosba Vácról, és kettő a Duna-kanyarban fekvő püspöki székhelyre Budapestről A buszok menetideje papírforma szerint 40 perc és egy óra 18 perc között változhat – útvonaltól, az érintett megállók számától, és a forgalomtól függően. Az egy útra szóló jegy 550 forintba kerül.

A legköltségesebb megoldást az választja, aki személygépkocsival kel útra Budapest és Vác között. Egy átlagos fogyasztású 1300 köbcentiméteres autó a 42-43 kilométeres úton 2–2,5 liter benzint, azaz 750–800 forintot füstöl el. Többet egy vonat-, vagy buszjegy áránál. Mindezért cserébe a menetidőmegtakarítás sem látszik jelentősnek: átlagos forgalomban kényelmesen autózva 35 perc alatt lehet Budapest közepéről Vácra, vagy onnan visszaérni.

A közösségi közlekedés előnyét jelentő viszonylagos olcsóság azonban azonnal semmivé foszlik, ha az autós nem egyedül kel útra.