Digitális átállás: lépni kell!

- Melyik fázisnál tart a digitális átállás folyamata Magyarországon, mennyire felkészültek az érintett szereplők annak fényében, hogy vészesen közeleg a törvény által előírt 2011. december 31-i határidő, amikor le kell kapcsolni az analóg földfelszíni sugárzást a televíziós szegmensben? Tavaly októberben bírságot is kaptak az NHH-tól a felmerült hiányosságok miatt...

- A kezdeti zökkenők ellenére a földfelszíni televíziós digitalizációs folyamat az előzetes tervek, illetve a törvényi előírások szerint zajlik jelenleg. Hadd mondjak erre egy példát: a törvényi kötelezettség az analóg televíziós hálózat lekapcsolásának feltételeként 94 százalékos digitális földfelszíni lefedettséget ír elő, ezt az arányt már ez év végén elérjük. De például a digitális átállással kapcsolatos kommuniká-cióra, hirdetésekre is 8-10-szer többet költünk a hatósági szerződésben előírtaknál. Összegszerűen ez nagyjából 2,5-3 milliárd forintot jelent. A digitális hálózatok kiépítésére pedig összesen 25 milliárd forintot áldozunk.

- Mi alapján döntöttek úgy, hogy egy ekkora beruházásba fognak?

- A digitális átállásban való tevékeny részvétel technológiai megújulást hoz, de azért is szükséges, hogy megpróbáljuk szinten tartani az árbevételünket, és a tevékenységünk hosszabb távon biztosított legyen. A bevételünk körülbelül harmadát ugyanis elveszítjük majd az analóg televí-ziós lekapcsolással, ezt a kiesést pedig a digitális, többek között a közeljövőben indítandó fizetős programcsomagokkal szeretnénk kipótolni.

- A lakosság mennyire áll készen a digitális tévézésre? Egy friss felmérés szerint a háztartások csupán elenyésző részének van egyelőre a digitális jelek fogadására alkalmas dekódere vagy televíziója...

- Valóban, száz háztartásból még csupán hatban van digitális földfelszíni televíziós vételre alkalmas készülék. Tudni kell azonban, hogy az átállás tulajdonképpen azt a 800-900 ezer háztartást érinti igazán, amely jelenleg analóg földfelszíni televíziós adást néz, azaz szoba- vagy tetőantennán keresztül fogja a műsort, a kábeltévére vagy műholdas adásra előfizetőket nem. Az érintett háztartásoknak pedig már körülbelül 10 százaléka használja az ingyenes MinDig TV szolgáltatásunkat, ez ahhoz képest egyáltalán nem rossz arány, hogy ténylegesen, a jelenlegi csatornaszámmal csak kilenc hónapja működik a szolgáltatás. De való igaz, hogy a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) szolgáltatást használók körének bővítése az egyik legnagyobb kihívás a hátralévő időben.

- Nem szűkös a határidőig hátralévő körülbelül másfél év arra, hogy drasztikus változást lehessen elérni ezen a téren?

- Ahhoz, hogy ez a folyamat időben elinduljon, sürgős intézkedésekre lenne szükség a törvényalkotók részéről. Egyrészről meg kell határozni, hogy milyen digitalizációs arányt kellene elérni az érintett háztartásoknál ahhoz, hogy az analóg lekapcsolás zökkenőmentes legyen. Másrészt pedig fontos lenne beindítani egy olyan állami támogatási programot, amely a hátrányos helyzetű háztartásokat segítené abban, hogy hozzájussanak a megfelelő eszközökhöz. Ennek a módját, az erre szánt keretet is minél előbb meg kellene határozni, erre legkésőbb ősszel, a költségvetés megvitatásakor kerülhetne sor. Az állami szubvencióra már csak azért is szükség lenne, mert a lakosság jelenleg analóg földfelszíni televíziós műsorszórást fogó 20-23 százalékának a felmérések szerint többségében szűkösek az anyagi lehetőségei.

- Mit mutatnak e tekintetben a nemzetközi példák?

- Számos ország döntött úgy, hogy minimális szinteket határoz meg a digitális földfelszíni televíziós sugárzást használók arányát illetően ahhoz, hogy az analóg rendszereket le lehessen kapcsolni. Így például az Egyesült Államokban az analóg hálózat lekapcsolására egészen addig nem került sor, amíg a földfelszíni háztartások 80 százaléka nem állt át a digitálisra. Franciaországban az analóg lekapcsolás folyamata csak nemrég indult el, azután, hogy a földfelszíni háztartások 80 százaléka már áttért az új vételi módra. Úgy véljük, hogy egy hasonló átállítási arány meghatározása lenne indokolt Magyarországon is, hogy le lehessen kapcsolni az analóg földfelszíni televíziós sugárzást. Szintén számos példa akad külföldön a digitális jelek vételére alkalmas berendezések állami támogatására.

- Előfordulhat-e, hogy Magyarországon a tervezettnél később lesz az átállás?

- Ezzel a forgatókönyvvel nem számolunk, abban bízunk, hogy minden szükséges döntés időben megszületik. Azt azonban tudni kell, hogy az elvi lehetőség megvan erre, hiszen az analóg lekapcsolás legkésőbb 2012-ben történő megvalósítása csupán egy ajánlás az uniótól, az analóg földfelszíni televíziós frekvenciák védettsége azonban csak 2015-ben jár le. Visszatérve azonban az előzőekre, tényleg most kell cselekedni ahhoz, hogy a hátralévő időszakban jelentősen nőjön a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatás penetrációja, hogy senki ne maradjon televíziózási lehetőség nélkül a lekapcsolás után.

- Már beszéltünk a televíziós (DVB-T rendszer) átállás kihívásairól, de úgy tudjuk, hogy a mobiltelefonos digitális televíziós szolgáltatás (DVB-H technológia) bevezetésével még nagyobb gondok merültek fel....

- Igaz, a DVB-H technológia eddig egyáltalán nem hozta a várt sikereket és bevételeket sem Magyarországon, sem Európában. Ennek az egyik oka, hogy gyakorlatilag nem lehet kapni a boltokban DVB-H-képes készülékeket, másrészt a mobilszolgáltatók sem álltak ki különösebben a technológia mellett, a mobiltévézést ők inkább a 3G-hálózaton keresztül képzelik el. A DVB-H-val kapcsolatos komoly befektetéseink ellenére semmilyen bevételünk nem származott ebből a szolgáltatásból, jelenleg éppen ezért tárgyalásokat folytatunk az NHH-val arról, hogy az öt multiplex közül a DVB-H-ra fenntartottat felszabadíthassuk és a földfelszíni digitális televíziózásra használhassuk, ez a kínálatunk további bővítését tenné lehetővé ezen a platformon, és legfőképpen a nézők érdekét szolgálná.

Korábban, 2004. januártól 2007. szeptemberig az Antenna Hungária anyacégének, a francia TDF-nek a nemzetközi igazgatója, 2001. február és 2004. január között a leányvállalatok fejlesztéséért és szinergiákért felelős vezetője volt. 1999 augusztusa és 2001 februárja között a TDF spanyolországi leányvállalatának, az Axiónnak az ügyvezető igazgatói tisztét töltötte be. 1990. januártól 1995. áprilisig a TDF kiemelt partnereivel folytatott kereskedelmi kapcsolatokért felelt.

Korábban, 2004. januártól 2007. szeptemberig az Antenna Hungária anyacégének, a francia TDF-nek a nemzetközi igazgatója, 2001. február és 2004. január között a leányvállalatok fejlesztéséért és szinergiákért felelős vezetője volt. 1999 augusztusa és 2001 februárja között a TDF spanyolországi leányvállalatának, az Axiónnak az ügyvezető igazgatói tisztét töltötte be. 1990. januártól 1995. áprilisig a TDF kiemelt partnereivel folytatott kereskedelmi kapcsolatokért felelt.-->