Nethasználatban már nem állunk rosszul

A gazdaság újjáélesztéséhez infokommunikációs (IKT) befektetésekre van szükség, ezen belül növelni kell a széles sávú internetes elérést, és a korszerű technológiák elsajátítására kell ösztönözni a munkaerőt – mutat rá egy nemzetközi tanulmány. A Connectivity Scoreacrd néven ismert elemzésben a szakértők 50 ország bevonásával azt vizsgálják, hogy az adott államok milyen eredményességgel hasznosítják az infokommunikációs technológiákat. A tanulmány olyan mutatók mentén méri az országok infokommunikációs fejlettségét, mint a meglévő infrastruktúra, a rendelkezésre álló szaktudás és szoftverek, valamint a tudatos IKT-használat. A kutatás a Nokia Siemens Networks megbízásából, a LECG tanácsadó cég együttműködésével készült.

A tanulmánnyal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az IKT-szektornak milyen kiemelkedő szerepe van a technológiaalapú gazdasági növekedésben – mondja Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks (NSN) Magyarország ügyvezető igazgatója. A cég Magyarországon mintegy 850 fővel működik, melynek több mint a fele a budapesti k+f központban dolgozik.

„Az infokom szektor jól alkalmazkodott a globális pénzügyi és gazdasági válságban” – mondja a kutatást irányító Leonard Waverman, a Calgary egyetem professzora.

A harmadik éve összeállított Connectivity Scorecard élmezőnyében az idén először mutatkozott átrendeződés a fejlett országok rangsorában: Svédország megelőzte az eddigi első helyezett Egyesült Államokat. Bár az USA továbbra is kiemelkedő szereplő, teljesítménye Svédországéhoz képest az elmúlt egy évben visszaesett. Az üzleti infra-

struktúra területén továbbra is élenjár ugyan, de egyes területeken – különösen a lakossági infrastruktúra tekintetében – nem tudta behozni lemaradását a legjobban teljesítő országokkal szemben. Svédország ugyanakkor sikeresen felzárkózott Kínához és Dél-Koreához az új generációs, széles sávú lakossági infrastruktúra kiépítésében. Emellett az ország humánerőforrás-mutatói is kiemelkedően jók, különösen a magasan képzett munkaerő arányát tekintve. Az elektronikus banki szolgáltatások, az e-kereskedelem és az e-kormányzati szolgáltatások egyre elterjedtebb használata is jól mutatja az infokommunikációs technológiák fejlettségét.

Az élbolyban Svédország mellett további skandináv fölény mutatható ki, a harmadik helyen álló Norvégia és a negyedik Dánia jóvoltából. A fejlettebb dél-európai országok ugyanakkor a korábbiakhoz hasonlóan gyengén teljesítettek: Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország a kelet-európai országokhoz hasonlóan a sereghajtók között van.

Magyarország a fejlett országok között a 23. helyen szerepel, a 2008-as felmérés szerint ennél előkelőbb helyen, a 14.-en álltunk. Az összességében alacsony idei pontszám ellenére egyes területeken – mint például a lakossági széles sávú internetes ellátottság – jól látható az előrelépés. Az Európai Bizottság által tavaly közzétett i2010 program szerint 2008-ban a magyar háztartások 42 százaléka rendelkezett széles sávú internetes hozzáféréssel, ez majdnem négyszerese a 2005-ben mért 11 százaléknak. Magyarország eredménye e tekintetben megfelel az Európai Unió 27 tagországában mért 49 százalékos széles sávú internetes elérhetőségnek, és a világhálót rendszeresen használók aránya is magas. A nethasználat kivételével viszont gyengén szereplünk a lakossági felhasználás egyéb szegmenseiben és a szaktudást tekintve is. Ez az eredmény részben a hazai lakosság költségérzékenységének köszönhető: az egy főre eső mobilperchasználat és az SMS-küldések száma alacsonyabb, mint a legmagasabb pontszámokat elérő országokban.

Az üzleti infrastruktúrát vizsgáló kategóriában Magyarország pontszáma a mérsékelt és a jó minősítés között mozog. Az üzleti életben elterjedt széles sávú világhálós használat ellensúlyozza a személyi számítógépek és a biztonságos internetszerverek alacsony penetrációját. A régióbeli országok eredményeivel öszszevetve azonban kiderül, Magyarországnak még sokat kell fejlődnie ezen a területen is.

Hazánk az üzleti felhasználást és szaktudást vizsgáló kategóriában szerepelt a leggyengébben. Az ország eredményét leginkább az üzleti szektor veti vissza, amely túl keveset fordít informatikai fejlesztésekre. A munkaerő minőségi mutatói ugyanakkor figyelemre méltók: különösen a diplomások és a magánszektorban dolgozó kutatók aránya kiemelkedő a magyar munkaerőpiacon. Emellett az elektronikus kereskedelem teljes üzleti forgalomra vetített aránya is magas. Magyarország szerény eredményeket ért el a kormányzati felhasználást vizsgáló kategóriákban is. Különösen alacsony az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat igénybe vevő lakosok száma hazánkban.

Összegezve elmondható, hogy Magyarország a legtöbb IKT-területen, az infrastruktúra kiépítésétől a technológia alkalmazásáig elmarad a többi európai országtól. Jó ellenpélda Csehország, amely Magyarországgal szemben tovább növelte előnyét az üzleti szektorban a PC-k elterjedtsége, a széles sávú internethasználat, az üzleti webhasználat, illetve a vállalati IT-kiadások tekintetében.

A fejlődő országok 25-ös rangsorában Malajzia immáron harmadik éve tartja vezető pozícióját. Az előző évekkel ellentétben az ázsiai óriások viszont nem emelkedtek ki teljesítményükkel a sorból: Kína a 17., míg India a 21. helyen végzett 2010-ben. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett gazdaságok között a telefon és széles sávú internetellátottság és -használat mutatói tekintetében kiegyenlítettebbé vált a verseny, míg a fejlődő gazdaságok esetén óriási különbségek fedezhetők fel e területeken.

Osztályozás és pontozás

A pontokat olyan mutatószámok együttese határozza meg, melyek az országokat egyfelől az infrastruktúra, másfelől a hasznosítás és a szaktudás tekintetében vizsgálják az üzleti, a kormányzati és a lakossági szektorokban. Az országok a legjobban teljesítő állam eredményeihez képest kapnak pontszámokat, így tehát ha minden szempontból tökéletesen teljesítene egy ország, az jelentene 10 pontot. VG