Döntött a jegybank – ezért stabilabb a román lej, mint a forint?
Meg se kottyant a román lejnek, hogy a közel-keleti események nyomán a többi közép-európai deviza árfolyama a napokban sorban döntögette a többhetes – a forint esetében a kétévest közelítő – mélypontokat. Pénteken változatlanul 6,5 százalékon hagyta irányadó kamatát a román jegybank (NBR), nem követve az elmúlt hetek cseh és magyar csökkentéseit. Ebből akár azt is gondolhatnánk, az óvatosabb monetáris politika lehet a lej feltűnően stabilabb viselkedése mögött, de nem, elég, ha rápillantunk a zlotyra: ez az árfolyam is csúszdára került, pedig a lengyel jegybank sem vágott kamatot szerdai ülésén.
Éppen azon a napon törte át a forint árfolyama a 400-as pszichológiai szintet az euró ellenében, majd aztán visszalopakodott mögé, de pénteken már 402-ig is elnyomták, mielőtt valamelyest visszakapaszkodott. Ugyanígy gyengült, utána pedig kicsit visszajött a cseh korona és a lengyel zloty is, hűen követve – fordítottan, ahogy gyakran teszik – a dollár ugrásszerű erősödését, majd visszavonulását.
Nem úgy a lej. A román devizát hidegen hagyta, hogy a héten a feltörekvő devizákat megtépték az izraeli háború kiszélesedésétől való félelmek nemzetközi eseményei meg a saját jegybankjaik döntése is. Az euró ellenében 4,977 szoros közelségében ragadt egész héten és pénteken is.
Romániának nem kell az alacsonyabb kamat?
A régió legnagyobb gazdaságaiban nagyjából azonosak a fő mérőszámok irányai, inkább csak a léptékekben van különbség (illetve megjegyzendő, hogy a lengyeleket nagy belső piacuk megint megvédi az európai gazdaság elgyengülésétől).
Felmerül tehát a kérdés: a román gazdaságnak nincs szüksége az alacsonyabb kamatokra? A válasz: de, szüksége lenne. A GDP immár két éve vagy csökken az előző negyedévhez képest, vagy csak minimális mértékben növekedik – pont úgy, mint a cseheknél és nálunk, vagyis nem jutnak egyelőre ötről a hatra. A román jegybank mégis csak júliusban kezdte a kamatvágásokat (a többiek a régióban már tavaly), és most lecövekelt.
A Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza, Nicholas Farr ezt annak tudja be, hogy a jegybank aggódik, amiért az infláció 5 százalék felett ragadt (az NBR célsávja 1,5–3,5 százalék), illetve hogy Romániában decemberben választásokat tartanak.
Mivel Románia laza költségvetési politikája tovább építi az inflációs kockázatokat, és bizonytalanság övezi, képes lesz-e a következő kormány megfékezni a költségvetési deficitet, úgy gondoljuk, a kamatok szinten maradnak az év hátralévő részében
– írta a szakértő.
Román lej: a magasan ragadó kamat védi meg az árfolyamát?
A régió legmagasabb jegybanki kamatszintje védené meg a lejt a többi régiós devizával szemben? A válasz: nem az. Hanem a jegybank és a lej viszonylag alacsony devizapiaci forgalma a zlotyhoz, a cseh koronához és a forinthoz képest. Az utóbbi segít fenntartani egy a többiekétől teljesen eltérő árfolyamrendszert, „a menedzselt lebegést”. Ennek az a lényege, hogy az NBR viszonylag szűk sávban tartja a lej árfolyamát (jó ideje az euró elleni kerek 5-ös szintet tekintve alulról megvédendőnek), akár devizapiaci adásvételekkel is. (Annak ellenére is, hogy a költségvetés, a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg együttes deficitjei kiváló elegyet teremtenének a deviza gyengüléséhez – a lej ezt mégsem teszi, a román államadósság azonban szépen felfutott a 2020-as években.)
A lengyel jegybank egyébként ugyanúgy nem hajlik a kamatcsökkentésre, sőt: ők már majdnem egy éve nem tették ezt meg.
Ha unjuk a forint kilengéseit, térjünk át mi is a románhoz hasonló árfolyamrendszerre?
Nem ilyen egyszerű. Az árfolyamrendszereket mindig az adott gazdaság és piac adottságaira szabják. Ha egy viszonylag nagy devizapiacú gazdaságban – amilyen a magyar – a jegybank árfolyamkorlátot állít, azt a rengeteg pénzzel rendelkező nemzetközi piaci résztvevők előbb-utóbb „megtámadják”: ráöntik az illető jegybankra a pénzt, amíg az már nem bírja a vásárlást, és megdöntik a korlátot. Erről a magyar és a cseh jegybank bőven beszélhetne, közvetlen tapasztalataik vannak a múltból.
Ezért szabadon lebegő az árfolyam a régió legnagyobb gazdaságaiban – kivéve az eleve szűk devizapiacot jelentő Romániát.
Történelmi hasonlattal: a szűk szorosban a spártai háromszázak állták a sarat a perzsa áradattal szemben, a síkságon azonban már bajban lettek volna.
Persze menedzselt árfolyamrendszerben sem szabhatod meg általában tetszés szerint hosszú távon, milyen régióban járjon a deviza árfolyama – a közgazdasági törvényszerűség közgazdasági törvényszerűség, a trend az trend.
Ez itt a forint árfolyama az elmúlt tíz évet tekintve:
Ez itt a lej árfolyama ugyanebben az időszakban – látható, a két grafikon alakja szinte azonos.
Ajánlott videók
Hogy békülhet ki Trumppal Németország?
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.