Európa problémái átírják a IT-piacot

Az infokommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra világméretekben és erre az évre elkölthető összeg a Gartner legutóbbi jelentése szerint már csak 3,9 százalékkal haladja meg a tavalyit, értékben 3,35 ezer milliárd dollárt érhet el. Az amerikai piackutató ennél dinamikusabb növekedést jelzett előre az idei első negyedévben, azóta azonban Európában olyan kedvezőtlen irányú folyamatok következtek be, amelyek alapjaiban megváltoztatják a globális kilátásokat is. Pár hónapja a Gartner még 5,3 százalékos bővülést látott megvalósíthatónak erre az évre, de közbejött az euró dollárral szembeni gyengülése, illetve az európai adósságválság.

A második negyedévben a dollár megerősödött az euróval szemben, a folyamatot a szakértők az év második felére is igaznak vélik, ez kedvezőtlen hatású lesz a dolláralapon meghatározott informatikai költésekre. Az európai adósságválság nyomán hozott korlátozó intézkedések pedig mind az állami, mind a magánszektor IT-büdzséjére komoly hatással lehetnek. Az elemzők úgy látják, hogy a költségvetési deficitek lefaragásával küzdő kormányok a következő öt év folyamán egészen biztosan faragnak az állami IT-költéseken. A megszorító központi intézkedések nyomán ugyanakkor a magánszektor is várhatóan nadrágszíj-meghúzási gyakorlatot folytat. Ennek feloldására megfelelő eszköz lehet a befektetésösztönzés a gazdaságba, azon belül is főként az informatikába – vélik a Gartner szakértői.

A hardverpiac szereplői ugyanakkor nem nagyon panaszkodhatnak, az előrejelzések szerint „vasra” az idén 365 milliárd dollárt költenek a világon, ez 9,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A számítógépes iparág főként a PC-szektor növekedéséből profitálhat, ez utóbbi adja a teljes hardverköltés kétharmadát, és a várakozások szerint még jövőre is jelentős keresletnövekedéssel számolhat. A lakossági vásárlásokat a hordozható, vagy mobileszközök egyre nagyobb népszerűsége indokolja, míg az üzleti szektorban ismét aktuálissá vált a régi rendszerek cseréje, részben a Windows7-re átállás miatt. A szoftver-, az IT-szolgáltatások és a távközlési piacon a dollár felértékelődése nyomán kisebb bevételnövekedéssel számolhatnak a piacon érintett cégek.

Fordulatra vár a hazai piac

Magyarországon az új kormány „infokommunikációs felelőse”, Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára őszre ígér fordulatot az ágazattal kapcsolatos állami stratégiában és a szakma várakozásai szerint a központi költésekben is. Ez utóbbi hosszú éveken keresztül meghatározó bevételt jelentett a piaci szereplőknek, a saját és a világtól örökölt gazdasági válság nyomán azonban szinte leálltak a kormányzati infokom fejlesztések.

Az itthon – a GDP több mint 15 százalékát kitevő – évi 4 ezer milliárd forintnyi forgalmat generáló iparág újbóli növekedéséhez szükséges lépéseket hat pontban foglalta össze Laufer Tamás, az ágazat szakmai képviseletét ellátó Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Ebben az iparág nevében el akarja érni, hogy az őt érintő támogatások kihelyezésénél építsen a kormány a szakmai szervezetekre is, illetve a területet érintő kérdésekben a szakma által hitelesített testület döntsön, kizárólag szakmai alapon. Az IVSZ inkubációs modell felállítását is sürgeti, legyen külön k+f+i program a kezdőknek, középhaladóknak és a haladóknak. Jónak tartana egy állami támogatással létrehozandó informatikai hitelprogramot, amit az IT-be is fektetni kívánó kis- és középvállalkozások vehetnének igénybe. Úgy véli, volna mit javítani az informatikai célú oktatás terén, és nem feltétlenül a tömegméretű mérnökképzés, sokkal inkább a speciális tudás megszerzése révén, bár a céges visszajelzések ma még általános mérnökhiányra is utalnak.

Emlékeztetett a Brüsszel által néhány hete nyilvánosságra hozott Európai digitális menetrendre. A program a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén elterjesztené. Az európai termelékenység növekedésének fele az elmúlt 15 évben az információs és kommunikációs technológiáknak volt köszönhető, és ez a trend valószínűleg erősödni fog. Az uniós menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: az egységes digitális piac létrehozatalát, a rendszerek szabványosítását, az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítását, sokkal gyorsabb internet-hozzáférést, a kutatási és fejlesztési beruházások növelését, a digitális ismeretek elterjesztését, valamint az infokom technológiák alkalmazását olyan kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy az idős emberek életminősége, az egészség megőrzése, a hivatali rendszerek hatékony működése. SGy