BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A fürdőket is újracsillagozzák

Külön minősítik a strandokat, uszodákat, élmény-, wellness- és gyógyfürdőket

A magyarországi hotelekhez hasonlóan a fürdők is új minősítési védjegyrendszert vezetnének be, ennek kidolgozása már az utolsó fázisban van. A Magyar Fürdőszövetség reményei szerint a hazánkban működő 385 termál-, gyógy-, strand- és élményfürdő többsége csatlakozik majd az önkéntes rendszerhez, de azt szeretnék, ha a hazai hotelekben található mintegy 120-130 fürdőrészleg közül is sokat minősíttetnének. A védjegy díját százezres nagyságrendű összegben szabnák meg, a besorolást évente meg kellene újítani.

„A Magyar Fürdőszövetség már öt éve használ »házon belül« egy megkülönböztető minősítő rendszert, ez idő alatt a körülbelül száz fürdőüzemeltető tagunk mintegy fele esett át a besoroláson” – mondta a Világgazdaságnak Németh István, a szövetség társadalmi elnöke, a Büki Gyógyfürdő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint a kidolgozás utolsó fázisában álló új védjegyrendszer is azon alapul, de tartalmaz majd attól eltérő lényeges változásokat is. „Talán a legnagyobb különbség, hogy az eddigi 1–4 csillag helyett már egytől öt csillagig terjed a skála, amit a piacon lévő egyre magasabb színvonalú szolgáltatások indokolnak. A korábbi gyógyfürdő, strandfürdő, uszodalétesítmény, élményfürdő szolgáltatási kategóriák pedig kiegészülnek a wellness kategóriával is” – sorolta az újdonságokat. Közlése szerint minden egyes kategóriában külön követelmény- és szempontrendszer alapján döntik el pontozással, hogy az egyes létesítmények hány csillagot kaphatnak, a komplexebb fürdőközpontok üzemeltetői pedig dönthetnek úgy, hogy például csupán a gyógyfürdőrészlegüket vagy a strandjukat minősíttetik. „Abban bízunk, hogy a 385 hazai fürdő több mint fele csatlakozik majd a védjegyrendszerhez, de szeretnénk, ha a hazai gyógy- és wellnesshotelekben található mintegy 120-130 fürdő közül is minél többen minősíttetnék önállóan magukat a fürdőszövetséggel”– mondta Németh István, hozzátéve, hogy a minősítés díja a tervek szerint 300 ezer forint lesz, a védjegy megújítása pedig kétévente 100 ezer forintba kerül majd.

A védjegyrendszer bevezetésének jelenlegi állásáról a fürdőszövetség társadalmi elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy eljuttatták a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmus főosztálya számára az erre vonatkozó tervezetüket, amelyet már kiegészítettek a tagszövetségek, társegyesületek véleményeivel. „Reményeink szerint már az idén megszülethet a fürdős védjegyrendszer beindításához szükséges rendelet” – mondta Németh István, hozzátéve, hogy már addig is próbálják a korábbi rendszerbe érkező kérelmeket is az új kritériumok alapján elbírálni, hogy a védjegy élesítése után egy egyszerűsített eljárással már az új csillagokat használhassák az addig minősített létesítmények. Az egységes magyar fürdővédjegy elsődleges célja, hogy megkönnyítse a vendégek eligazodását a hazai fürdők között.

Tárgyalnak az OEP-finanszírozásról

Az idén a tavalyi 3,9 milliárd után előreláthatólag 4,1 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az OEP által gyógyvízhez kapcsolódó kezelésekhez – mondta lapunknak Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója.

A fürdőszövetség a keret emelését üdvözli, azonban kifogásolják, hogy a gyógykezeléseket nyújtó hazai fürdőlétesítmények mind a mai napig a 2007-es OEP-támogatási összegekkel működnek, a támogatottság százalékos mértéke pedig folyamatosan csökken, és ez rontja a fürdők gazdaságosságát. Vancsura Miklós szerint ez annak ellenére komoly gond, hogy a fürdők 50 milliárd forintos árbevételéből csupán körülbelül 8 százalék származik az OEP támogatásából.

A szövetség ezért egy hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer kidolgozásáról folytat tárgyalásokat a minisztériummal, azonban addig is már ez év április elsejétől szeretnének egy 7 százalékos emelést elérni a jelenleg érvényben lévő OEP-finanszírozott árakhoz képest.





A fürdőszövetség a keret emelését üdvözli, azonban kifogásolják, hogy a gyógykezeléseket nyújtó hazai fürdőlétesítmények mind a mai napig a 2007-es OEP-támogatási összegekkel működnek, a támogatottság százalékos mértéke pedig folyamatosan csökken, és ez rontja a fürdők gazdaságosságát. Vancsura Miklós szerint ez annak ellenére komoly gond, hogy a fürdők 50 milliárd forintos árbevételéből csupán körülbelül 8 százalék származik az OEP támogatásából.

A szövetség ezért egy hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer kidolgozásáról folytat tárgyalásokat a minisztériummal, azonban addig is már ez év április elsejétől szeretnének egy 7 százalékos emelést elérni a jelenleg érvényben lévő OEP-finanszírozott árakhoz képest. Fürdők éjszakája Az idén harmadik alkalommal rendezik meg most pénteken, február 18-án a Fürdők éjszakája névre hallgató rendezvényt, az Est Media Group Kft. és a Budapest Gyógyfürdői Zrt. közös szervezésében.

Ezen a napon a Múzeumok éjszakájának mintájára fővárosszerte egész éjszaka számos gyógyfürdő áll majd nyitva: a Gellért, a Rudas, a Széchenyi, a Király és a Lukács is fogadja a kulturált szórakozásra vágyó közönséget.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is változatos programok várják a látogatókat. A szervezők a rendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében minden érintett szakhatósággal előzetesen egyeztettek. Magyarország fürdői számokban - 1372 termálkút

- 385 működő termál-, gyógy- és strandfürdő

- 70 minősített gyógyfürdő

- 13 minősített gyógyhely

- 23–24,5 millió látogató évente

- 50 milliárd forint árbevétel évente

Forrás: Magyar Fürdőszövetség, Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.